Orosházi Friss Ujság, 1936. június (25. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

­­ A/ XXV. Évfolyam 126 szám­ára 8 fillér Szerda, 1936 Junius 3 junn OROSHÁZI m­cDicc mcnc *&cLsM UJjHI) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I FŐSZERKESZTŐ ÉS LAP T­UL­AJ­DONOS: 3 Telefonszám: 90. — Postatakn-Orosháza, Torkos Kálmán­ utca |______Dr. miT LflSOVSZKY Sk­üOS­A­rékpénztári csekkszámla: 12694, Megjelenik min­­den nap korád reggelapzártd éjjel 12 órakor, Hirdetési díj dé­re fizetendő, Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­sdere csak vá­laszbélyeg ellené­ben válaszolunk Rotary-kongresszus Orosházán Nívós előadások a diszülésen Kik voltak itt vidékről? A pünkösdi négynapos Rotary-kong­­resszus egyik legkiemelkedőbb esemé­nye az Apó­lo mozgóképszínház­ban va­sárnap dé­len megtartott diszülés volt, amelyen mintegy fé ezernyi közönség vett részt. A diszn­és fél 12-kor kez­dődött. Dr. Entz Bé­a pécsi egyetemi tanár, a jm­agyar Rotary-körzet elnöke a Ma­gyar Hiszekegy elmondása után meg­nyitót és beszámo­lt mondott a Hegedűs Lóránt és Imre József fáradozása nyo­mán megindul tízéves magyar Rotary­­mozga­lmról. Vázolta a 12 klubot ma­gában foglaló önálló magyar Rotary­­körzet (district) ez év január 1-én tör­tént mega­lkulásának előzményeit és történetét. Megemlékezett az emberi sze­lem nagy harcosairól, akik a leg­veszedelmesebb betegségek legyőzésé­­vel szolgálták az emberiséget (Jenner a hímnőt, Pasteur a veszetséget, Koch a tüdővészt, Semmelweis a gyermekágyi lázt, Smith a sárgalázt, Ross pedig a malária legyőzésével lehetővé tette a Panama­ csatorna megépítését). Hangoz­tatta, hogy a Rotary nemzetközisége nem a destrukciót, hanem a megértést, megbecsü­ést, haladást szolgálja és hogy minden Rotary -tagnak azt ke­­­szem e­l­t tartania, hogy a Rotary az emberiség erkölcsi elitjét egyesíti magában. Dr. Bulla Sándor főjegyző Orosháza község e­ljárósága és közönsége nevé­ben üdvözö­te a kongresszust a hála és köszönet kifejezésével, hogy Gyopárost választották első kongresszusuk színhe­lyéül. Holecska Gyula a tőle megszokott alapos felkészü­lséggel és szónoki kész­séggel tömören ismertette Békés várme­gye és ,Orosháza története az ősidők­től napjainkig, megemlékezve azokról a szeder­i nagyokról, akikkél ez a megye (és ez a község ajándékozta meg a nem­zetet, vagy hosszabb ideig itt éltek: Thék Endre és Vidacs István, Győ­ri Vi­mos és Székács József, Orlai Pet­­rich Soma és Jankó János, Erkel Fe­renc és Munkácsy Mihá­y. Szenngyörgyi Albert szegedi egyetemi tanár a tudományos kutatás válságáról tartott rendkívü­lül szó, mélyenszántó elő­adást. Megállapítva, hogy egész társa­dalmunk a rendkívül ké­tséges tudomá­nyos kutatás eredményein épül fel, amelynek kettős célja: a termelés fo­kozása és az élet szebbé, gazdagabbá tétt­e, rámutat, hogy a tudományos ku­tatás két okból olyan válságba jutott, amelyből alig látni kivezető utat. Ez a két ok: a produkció célja a­ túltengé­­se és az emberirtási tendencia elhatal­­masodása. A tudomány mindkét célját eltévesztette. A túltermelés nem szün­teti meg az éhezést, sőt a munkanélkü­liséggel fokozza azt. A baktérium-há­bor­ú előkészítése pedig az emberiség öngyi­lossága. Olyan technikai és ve­gyészeti lehetőségek­el­juttatott a tudo­mány az ember kezébe, amelyek vi­se­lséhez nincs meg az erkö­lsi bázisa. Mint hogyha Browning,pisztolyt gy­er­mek kezébe adnak. Mikor a vi­lg legnagyobb (amerikai) a apitványának pénzkezelője azt kérdez­­te­tő­l, hogy hogyan kezelné ő (Szent­­györgyi) az a apitvány pénzét, azt fe­lelte: 1. a pénzét teljesen kivonná Eu­rópából mert itt egymást gyűlő ő nem­zetek­é­nek, amelyek csak egymás rom­lására törnek a pénz segítségével; 2.­e venné a pénzt a tudományos kutatás szólgá áfából és etikai célra fordítaná, mert az aránytalanul hátrább áll emen­nél és csak annak fejlesztésétől várható javulás az emberiség sorsában. Taná­csának meg is lett a foganatja, mert azóta az a­lpítvány pénze eltűnt Euró­pából és tudományos cél helyett etikai cél szolgá­ltába á­lították. Hogy a tudósok mégis folytatják a kutatás, annak az az oka, hogy na­gyon szeretik és meg vannak győződve, ez nem szükségszerű á­lapot, ez így nem marad­hiat örökké. A háború után 12 évet angolok és franciák között töl­tött és meggyőződött arról, hogy az összes népek egyformán jólé, mindenki nyugodtan tudja é­rezni a boldogságot akkor is, ha szomszédja is bolldog. Ez é­elének legnagyobb élménye. A kérdés megoldása pedig nem a parlamentek­ben és nem a Népszövetségben, hanem a szívekben van. Ezen munkál, ezt szolgálja a Rotary.­­ Hegedűs Lóránt közismert elragadó modorában, sziporkázó szellemességgel azzal kezdte beszédét, hogy amint Ross útmutatása nyomán Panamában kiirtották a szúnyogot és lehetővé vált a csatorna megépítése, úgy a Rotary azért irtja ki ná­lnk a közélet szunyogait, hogy ne tudjanak Panama-csatornát csinálni. Majd azt a példát hozta fel, hogy a hal­­tószerv nélkü­l méhek körforgással ad­nak falit egymásnak, ha mézet ta­álnak, a hangyák pedig egymás segítségével ürítik ki a mézesfazekat. Azután Szent­­györgyi »Vi­amin« klubtársa kérdésére felelt közgazdasági és politikai példá­val: a római birodalom azért bukott meg, mert tökéletes politikai szerveze­te mellett nem ismerte a technikát és így lehetetlenné vált az óriási birodalom kormányzása. Most fordított a heyzet: a hihetetlen méretű technikai haladás a politikai visszamaradással ütközik össze. Gazdasági elzárkózás alapján nem lehet berendezkedni. Régen megmondta, hogy az abesszin és a német kérdés után ismét a frank-kérdés következik Franciaország óriási gazdagsága porrá és hamuvá váik, ha minket nem ment meg. A Rotary sze­lemi vitamint ter­­m­ek. Ők a világ öreg cserkészei. »Né­peket egyező hitre« akar hozni. Elpusz­tul az ország, amelynek nincs szíve és kedé­se. Ennek megelemzése a Rotary célja. Dr. Mireker Rezső debreceni egyetemi tanár a bemutatandó svéd kul­turfilm e­­lőtt mondott bevezeti, hangoztatva, hogy a Rotary célja: egymássá meg­ismerkedni nemzetek«; egymással meg­ismertetni, mert igen gyakran be­lép az a tömegszuggesztió, hogy egyik ne­m­­zet minden rosszat elhisz a másikról. Ezért ke­l a kultúrfilm. Ezután a zászló­átadások következtek A szabadkai Rotary Club zászlaját Göm­nen Vilmos exportőr, a pécsiét dr. Vasváry Ferenc egyetemi tanár, a nyír­egyháziét dr. Szodor Pál polgármester, a szónokiét Jakabffy Guido bankigaz­gató, a szombathelyiét dr. Stirling Era ügyvéd adta át dr. Entz Bélának, ak­i köszönetet mondott az együttérzés e szép megnyilvánulásáért, külön kiemel­ve a jugosláv Rotary barátságát és őszinte me­­g üdvözletét küldve a sza­badkai clubnak. Dr. Sándor­né a záróbeszédében hálás köszönetet mondott Orosháza főbirájának, főjegyzőjének a megértő támogatásért, a megje­lnt Rotary.tag .vendégeknek és a közönségn­ek, ame­lnek tagjá­t kérte, vi­­gyék szét a gondolatot: minden ember annyit ér, amennyit munkájával, egyé­niségével embertársai javára szolgál. Végül dr. Entz Béla mondott köszö­netet a mezőhegyesi urada­lm vezető­ségének a kiránduláson tapasztalt elő­zékenységért. Befejezések pedig be­mutatták a svéd kuturfilmet, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Pünkösd vasárnapján dé után is hét­főn dé­l­őtt fol­yt le a kongresszus vita­­ü­lése. Nagy érdeklődés mellett megvitat­­ták a clubok évi jelentését és az ifjúság­­­ gal kapcsolatos kérdéseket. A követ­kező évre governor újra dr. Entz Bé­a egyetemi tanár lett. A jövő évi kon­gresszust Győrött tartjják. Vasárnap délben az Alföldben köz­eled­htt, amelyen a tagokon kívül szá­mos vendég is résztvett. Ez alkalommal dr. Berthóly Károly a kormányzóra, dr. Tafler Elek a vendégekre, dr. Szohor Pál az orosházi Rotary Clubra­­és tag­jaira, dr. Entz Bé a Hézer Bélára mon­dott fe köszöntőt. Vasárnap este Gyopároson volt népes vacsora, amely a karommal dr. Kreszné Sztojanovits Lilly operaénekesnő nagy sikerrel áriákat éneltett Plesz László zongorakíséretével A szombati mezőhegyesi kiránduláson 85-en vettek részt. Az Alföldben és Gyopároson felszolgált ebédek és vacsorák Tatzl Antal és Laczkó István gondosságát, szaktudását és konyhaművészetének kiválóságát di­csérik. Mint megtudnunk sikerü­l, a gyopárosi Rotary.kongresszuson a következő vi­déki Rotary .tagok vettek részt: Budapest: Dr. Auer Pál ügyvéd, dr. Benes Ferenc postalkpt. titkár, dr. Geöcze Bertalan egyet, tanár és neje, Goddard Cecilia, a budapesti ameri­kai ■ főkonzul- leánya, dr. Gömöry Lajmi László min. tanácsos, Harsányi Jenő mérnök és neje, dr. Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, dr. Horváth Lipót e­lök.vezérig. és neje, dr. K­­esz Károly Tébe.igazgató és neje, dr. Lázár Ferenc felsőházi tag, dr. Metzler Jenő elnök­vezérig. és neje, ifj. dr. Metzler Jenő földbirtokos és neje, Mössmer József kereskedő, Örkényi Stassik Zita, Sresz Lász­ó operaházi korrepetitor, dr Sidó Zoltán igazg., dr. Stark Miklós ügy­véd és neje, James B. Stewart­, Ame­rika budapesti főkonzula és peje, Vida Jenő felsőházi tag és neje. Debrecen: Botta Andor vezértitkár dr. Jánossy, Gyula orvos, Mátay Imre mérnök és neje, dr. Müleker Rezső egyet, tanár, dr. Zempléni Vilmos Gyula nőgyógyász, Zempléni Mária. Győr: Gá­cs Rezső egyet, tanár, Hoff­mann Adolf gyárigazg., Jósvay Jausz Lajos főmérnök, Neurihrer László ny. ezredes.­­ Gyula: Bá­­nt Imre min. tanácsos, dr. Gáti Géza főorvos, dr. Kepich Frigyes ügyvéd, Sándor Dénes igazgató, dr. Szathmáry Sebestyén főorvos, Széll Marianne, Vámos György igazgató és neje. Hódmezővásárhely: dr. Genersich Antal egy.­­. és neje, Genersich Babi, dr. Kas­­say Dezső főorvos és neje, Kerner An­tal főmérnök, Molnár Imre földbirto­kos. Miskólc: Kollarics Ferenc malom-igaz­,­gató, Urbán Tibor bankigazg. Nyíregyháza: dr. Kovách Dénes köz­jegyző, dr. Szohor Pál polgármester és neje. Pécs: Dusbaba Vilmos vezérig., dr. Entz Béla egyet, tanár és neje, Mattya­­sovszky Zsonay Tibor kerányiagyáros, dr. Vasváry Ferenc egyet, tanár. Szabadka: Com­en Vi­mos exportőr és neje. Szeged: Dr. Bödő Imre orvos, Be­nedict György mérnök, Berzenczey Do­mokos városi műsz. főtanácsos, dr. Erdélyi Jenő főorvos, Farag­ó Lajos vezérigazg. Korányi Jenő igazgató, dr. Ornstein Lipót igazg. és nejei/ Pick Jenő szaámigyáros és nejló, Pongrácz Albert mérnök és neje, dr. Szekerkő Lajos városi tiszti főügyész és neje, dr. Szentgyörgyi Albert egyeti tanár, Székely Albert igazgató és neje, dr. Szivessy Lehel­­ ügyvéd, dr. Tonel­i Sán­dor kam. főtitkár és neje, ifj. Tondli Sándor, Várnay Dezső igazgató Szó­nok: Jakabffy Guido bankigazg., dr. Mandel Sándor ügy­vé­d, Tornyos Ferenc bankigazg., dr. v. Váczy György ügyvéd. Szombathey: dr. Pethő Ernő főor­vos, dr. Stiring Emil ügyvéd.

Next