Orosházi Friss Ujság, 1938. március (27. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

XXVII. évfolyam 48 szám Előfizetési dijak Helyben házhoz­­ hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P, vi­dékre postán küldve negyed­évre 7 P, 1r évre 14 pen, I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán­ utcai ára 8 fillér OROSHÁZI­­! FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Kedd, 1938 március 1 Megjelenik min­­den nap korán reggel. Útzárt* éjjel 12 órakor. — Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre m­natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. —• — » FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Dr. MIlLASOVSZKy JÁNOSI Telefonszám: 90.— Postataka­rékpénztári csekkszámla: 12694. " BAKOS JÓZSEF az orosházi fő­szolgabíró melegen ünnepelte a törvényhatósági bizottság az új orosházi főszolgabírót Az aradi út kikövezési költségének egyharmadát vállalja a vármegye Az adófelszólamlási bizottság tagjai Békés vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tartotta ebben az évben első közgyűlését, vitéz dr. Ricsey-Uhlarik Béla fő­ispán elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása után a főispán beszámolt a lapunkban már ismertetett közegészségügyi intéz­kedésekről, a Németországba való munkástoborzásról és a mezőgaz­dasági szaktanfolyamokról. Ezeket a jelentéseket a közgyűlés zajos él­jenzéssel vette tudomásul, amely za­jos éljenzés tüntetés von a főispán mellett, akinek távozásának a híre még min­dig tartja magát és a törvényható­sági bizottság ezzel az ünneplő tapssal is tüntetett a főispán mellett. Az alispáni jelentés kapcsán több felszólalás­ hangzott el s mindegyik felszólalás általá­ban megelégedéssel vette tudomá­sul az alispáni jelentést, amelyet az alispán felszólalása után tudomásul is vettek. A számonkérőszék jelen­tésének tudomásul vétele után a törvényhatósági bizottság Polányi István és társainak indítványára táviratilag üdvözölte Darányi Kálmán miniszterelnököt a me­­zőgazdasági munkások öregsé­gi biztosításáról szóló törvény­­javaslat benyújtásáért. Vitéz Bóka István és társai csa­bai lakosoknak a kecskemét-csabai és a csaba-gyulai ut átépítésére vo­natkozó indítványát a törvényható­sági bizottság magáévá tett s ez­után áttértek az orosházi járási fő­szolgabírói állásnak választás útján való betöltésére. A pályázó Bakos József vármegyei másodfőjegyző, tb. főjegyző és Forgách Béla szol­­gabiró között folyt le a választás. A titkos szavazás eredményeként Bakos Józsefre 185, Forgách Bélára 32 szavazatot adtak le s igy Bakos Józsefet 153 szótöbbség­gel az orosházi járás főszolga­­bírájává választották meg. Az árvaszéki elnök helyettesévé dr. Frank Géza árvaszéki ülnököt jelölte ki a törvényhatósági bizott­ság, majd a főispán dr. Tarján Ti­bor csabai ügyvédet tb. vármegyei főügyésszé nevezte ki. Ezek után Bakos József, dr. Frank Géza és dr. Tarján Tibor letették a törvényhatósági bizott­ság színe előtt a hivatali esküt. A hivatali eskü letétele után Bakos József, az újonnan meg­választott orosházi főszolgabíró tartalmas beszédben köszönte meg a törvényhatósági bizottságnak irán­ta megnyilvánult bizalmát és biz­tosította a törvényhatósági bizott­ságot és az orosházi járás közön­ségét, hogy hivatali működésében pártatlan igazsággal fog eljárni, felekezeti érdekeken mindenkor fe­lülemelkedik és minden meggyőző­dést tiszteletben tartva ugyan, nem fog tűrni semmiféle utcai szélsősé­ges megmozdulást. Az új orosházi főszolgabiró álta­lános tetszést aratott beszédével és a törvényhatósági bizottság perce­kig tartó tapsolással ünnepelte az új főszolgabírót. Az aradi út kikövezésére vonatkozólag a törvényhatósági bi­zottság kimondotta, hogy a köve­­zési költség egyharmad részét vál­lalja és azt nyomban folyósítja mi­helyt Orosháza község, illetve az érdekelt községek, az állam és az érdekelt törvényhatóságok a többi költség fedezéséről gondoskodni fognak. Az adófelszólamlási bizottságok megalakítása során az orosházi já­rás területére az adófelszólamlási bi­zottságba a törvényhatósági bizott­ság rendes tagokként a következő­ket választotta meg: Vörös Imre kisbirtokos szövetségi jegyző, Cseh Alajos kereskedő, Pusztai József kovácsmester, dr. Hauser Leó ügy­véd és dr. Székács István szente­­tornyai földbirtokost. Póttagok let­tek: Horváth Imre gazdálkodó, Ta­­bak Imre kereskedő, Cselenszky Al­bert szabómester, dr. Sziber Nándor ügyvéd és Asztalos András gaz­dálkodó, tótkomlósi községi bíró. A tárgysorozat többi pontjait a kisgyűlési határozati javaslat elfo­gadásával emelte határozattá a tör­vényhatósági bizottság. Majd utána elismerését fejezte ki azért a hősies erőfeszítésért, amit Ausztria függetlensége biztosításá­ért az utóbbi napokban tett. Kije­lentette, hogy ha Ausztria elbukik, akkor Magyarország függetlensége is veszélyben van. Utána állást fog­lalt a revízió és a Duna-medence állapotainak orvoslása érdekében, amelyeket azonban szerinte nem le­het végrehajtani a szentistváni gon­dolaton alapuló törvényes magyar királyság visszaállítása nélkül. A választójogi javaslatról meg­állapította, hogy az elkésett, mert nem tart lépést annak a kornak­­a szellemével, amelyben élünk. Vé­gül mintegy prófétai ihlettel mon­dotta : — Lehet, hogy én sötéten lá­tom­ a helyzetet, lehet, hogy nincs­ igazuk azoknak, akik máris hal­lani vélik egy közelgő vihar mo­raját. Örülnék, ha tévednének ... Újból kezd körülöttünk tombol­ni a háború vihara és nincs más után felemelkedés, mint a régi alkotmányossághoz és a törvé­nyes királyság eszméjéhez valói visszatérés által. Tomboló lelkesedéssel fogadott beszéde után Széchenyi György, gróf, Makray Lajos szólaltak fel még, akik mindketten élesen állást foglaltak a nyilasok ellen. Sigray: „Sokan hallani vélik már a közelgő vihar moraját" A szélsőségek és a diktatúra ellen - Elismerés Ausztriának - Elkésett a választójogi javaslat - A kereszténypárt gyöngyösi gyűlése Gyöngyösről jelentik. A keresz­ténypárt vasárnap Gyöngyösön nagygyűlést rendezett. A gyűlésen a többek között felszólalt gróf Sig­­ray Antal is, aki hangoztatta, hogy egyesek a Magyarországon lévő és kirívó nagy társadalmi egyenlőtlen­ségeket kihasználva, felforgató ta­nok hirdetésével igyekeznek meg­bolygatni az ország nyugalmát és a most annyira szükséges egysé­get. Aknamunka ez a tévtan, amely a diktatórikus államformától várja a bajok orvoslását. Pedig lehetetlen itt akár rövid időre is a diktatúra, mert ez gazdasági és erkölcsi tekintet­ben egyenlő volna az ország teljes tönkretételével. A kormánynak most tett lépése után tovább kell folytatnia a tiszto­gatási munkát és kiirtani a fehér bolsevizmus, a fajelmélet és vér­elemzési teória apostolait, akik az országra meghasonlást és belső har­cokat, az utódállamokban pedig vé­reinkre fokozott üldöztetést és el­nyomást hozna. «WVWMWWMMMWIMIMVmfWMtM Honnan eredt Szálasiék propaganda 30 ezer pengője­­ Budapestről jelentik. A budapesti főkapitányság politikai osztályán már negyedik napja folyik zárt aj­tók mögött a Szálasi-ügy roppant mennyiségű iratainak, könyveinek és bűnjeleinek feldolgozása. A tit­kos könyveket és levelezéseket kü­lön vizsgálják meg rendőrségi könyv­­szakértők. A párt feljegyzései szerint a párt néhány hónap alatt több, mint har­mincezer pengőt adott ki propa­gandacélokra. Ezt a hatalmas ösz­­szeget »pártfogóktól« adományk­é­­pen kapták a párt emberei, de Szá­­lasi maga vette fel a súlyos ezre­seket, így az ő titka marad, kik­től kapta a nehéz pénzeket propa­gandára. Ezt igyekszik most a rend­őrség is kideríteni, Szálasi ismé­telt kihallgatásai révén. . .

Next