Orosházi Hírlap, 1956. december (1. évfolyam, 1-5. szám)
1956-12-06 / 1. szám
1956. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖKDOLGOZÓK LAPJA I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Magyart a magyartmz kiutött! A zordon ősz vége, tél eleje a megszokottnál nehezebb napok szemtanúja. Ez a családok tagjait egymással összébb hozza. Tisztító nemzeti viharunk után hazánk jövőjét mostanában ki így, ki úgy látja. A dolgozó magyar családok jelenleg méginkább, mint valaha, egymás jobb megértésére vágynak. Városunkban együtt élünk: munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok, kisemberek. Álmunk és vágyunk, a napsugaras, dolgos, virágzó, boldog magyar élet. De a szürke hétköznapok sodra olyan, hogy ezer és ezer felé visznek az apró egyéni érdekek. Kitűzött célunkhoz csupán az vezethet, ha csak egy fél lépéssel is, de egymáshoz mindig közelebb lépünk... Magyart a magyarhoz közelebb! — ezt akarja szolgálni lapunk, amelynek megjelenésével az orosháziak régi vágya teljesül. Hetenkint egyszer, később kétszer tájékoztatást, híreket ad a város sokrétű életéről. A piaci árakról, a vezető szervek határozatairól, emberek kívánságairól. A születésekről és az életből eltávozottakról, a bíróságról, szórakozásról, kultúráról és a politikáról. Az eladnivalókról és a vetnivalókról. Sok mindenről. Véleményt is mondunk eseményekről és emberekről, ha ezt kívánja a szükség. A türelem, a megértés, a segítés, az egymáshoz közelítés szándékával. A leírt véleményeket nem tartjuk szentirásnak, megváltoztathatatlannak, egyedül üdvözítőnek. Vitába szállhat vele az olvasó, fellebbezhet. Hiszen aki ír, éppúgy tévedhet, mint aki beszédben vét hibát. A tévedés jogával azonban nem akarunk visszaélni. Minden erővel igyekszünk arra, hogy minél kevesebbszer forduljon elő. De ha akaratunkon kívül tévedtünk, a helyreigazítást kötelességünknek érezzük. Az igazság vezérelje tollankat! — így akarjuk. De nem akármilyen igazság, hanem a dolgozók igazsága! Sokféleképpen magyarázható ez a szó: Igazság! Olvasóinkkal együtt keressük majd. Megleljük, mert nem tévesztjük szem elől hogy: egyszerre magyarok és dolgozók vagyunk. Jövőre lesz-e kenyerünk ? Erre a kérdésre az ad feleletet, ha megnézzük, hogyan teljesítették a mezőgazdasági dolgozók őszi kenyérgabonavetési feladatukat. A városi mezőgazdasági osztály jelentéséből az tűnik ki, jövőre is lesz kenyerünk, mert a jelentés a következőt írja a vetés helyzetéről „Az egyéni termelők a búzavetési kötelezettségüknek becslés szerint 90—92 százalékban tettek eleget. A termelőszövetkezetek pedig összesen 93 százalékban, az elvetett búzaterület az összterületükhöz viszonyítva 39 százalékot tesz ki.” Női flanellruhák, férfi ingek készülnek A múlt hét eleje óta dolgozik a Szabóipari Kft. Részben sajját boltja, másrészt a nagykereskedelem részére termel. Női flanellruhákat, 68 és 78 forintos férfi ingeket, 480 forintos férfi öltönyöket készítenek a kft. tagjai saját üzletüknek eladásra. Méretes konfekcióban megrendelhető: teljes öltöny, felsőkabát, nadrág. Ez évre van anyaga a szövetkezetnek. A napokban Pesten járnak és ott beszerzik a jövő év első negyedévére valót. A gimnázistákhoz és szüleikhez! Az Orosházi Gimnázium Igazgatótanácsa közli a szülőkkel és a tanulókkal, hogy a helyben lakó tanulók számára az iskola látogatása kötelező. Az a tanuló, aki igazolatlanul mulaszt, fegyelmi vétséget követ el. A gimnáziumi rendtartás szerint egy heti igazolatlan mulasztás az iskolából való eltávolítást vonja maga után. Az Orosházi Gimnázium Igazgatótanácsa. Az MSZMP városi szervezete taggyűlést tartott Vasárnap délelőtt az MSZMP városi szervezetének tagjai taggyűlésre jöttek össze. A rossz idő ellenére több mint kétszázan jelentek meg. A városi intéző bizottság beszámolója az ország, a megye és a város politikai helyzetével foglalkozott és ismertette a párttagok tennivalóit. Sok és lelkes hozzászólás hangzott el. Köztük több javaslat is volt a pártszervezet munkájának megjavítására. A megyei intéző bizottság egyik tagja sok részletet ismertetett a központi intéző bizottság budapesti pártaktíva értekezletének anyagából. A Vöröskereszt kéri: Segítsen a lakosság! Három hét óta gyűjt már a városi Vöröskereszt a főváros dolgozóinak javára, ötven asszonyt osztottak be utcák szerint ebbe a nemes tevékenységbe. Két héten át már a fiatalok is segítettek. A múlt héten egy honvédségi tehergépkocsival elment az első szállítmány Budapestre, a MÁVAUT dolgozóinak. A szállítmány öt mázsa burgonyából, négy mázsa lisztből, két mázsa babból állott. Két forradalmi tanácstag és két fiatal ment fel a küldeménnyel. Ők is jelen voltak, amikor a munkásoknak az adományt ingyen szétosztották. E héten útnak indult a második szállítmány is: cukor, liszt, burgonya és más élelmiszerek. Eddig pénzben több mint 25 ezer forint gyűlt össze, amelyen élelmiszert vásárol a Vöröskereszt és azt küldi el. Kéri a Vöröskereszt vezetősége a lakosságot, ne legyen bizalmatlan , hisz az adományt nem pénzért adják oda —, és támogassa a gyűjtést, mert nincs visszaélés vele. Van azonban a vezetőségnek egy másik fontos kérése is: Jelentkezzenek a város lakosai közül minél többen véradásra, nagy szükség van erre. Elismerésre méltó, hogy az orosházi régebbi véradók mindig eleget tettek a hívásnak, amikor véradásra Békéscsabára hívták be őket. A forradalmi napokban többen új véradók is jelentkeztek. Ez utóbbiak követésére hívja fel a város dolgozóit a Vöröskereszt. Jelentkezni lehet a véradásra minden hétfőn délután 17 órától a régi városháza 10. sz. szobájában, a Vöröskereszt helyiségében. Lássuk tisztán! Kik irányítják a Seprűgyár Vállalatot ? Városunk egyik legeredményesebben működő üzeme a seprűgyár (Faipari Vállalat). Az elmúlt időben számos kiváló eredmény, többek között az élüzem-kitüntetés fémjelezte jó munkáját. Belföldi és exporttermékeinek minőége megbecsülést hozott az üzem is.irá egy 170 főnyi dolgozójának. A forradalmi események itt is megzavarták a légkört. A meglehetősen alacsony átlagkeresetű dolgozók jogosan követelték a múlt hibáinak végleges el Öprését. Nem kis meglepetéssel vették azonban tudomásul, hogy a hajdani tőkés Ajtony István veszi kezébe a vállalat irányítását. Már a városi forradalmi nagygyűlést követő reggel, mint igazi „gazda“ látogatta le a munkahelyeket és adta ki utasításait. A munkahelyek vezetésével azokat bízta meg, akik szerinte a legmegfelelőbbek voltak, így került a faipari részleg élére a volt nyilas Fiam Rezső, akinek különös ismertetőjele a karjába tetovált halálfej. Ezenkívül előlépett Szucsigán Pál is, aki már régen hangoztatta, hogy ő már 1953-ban leszámolt a párttal, azonban a biztonság okáért a tagsági könyvét megtartotta. Ők buzdították a követelésekre, a kommunisták félreállítására a dolgozókat, úgyannyira, hogy Szucsigán szónoklatait még hites felesége is megsokalta. Megalakult a munkástanács is. Első elnöke a volt tőkés, Ajtony István. A tagokat Pintér István javaslatára közfelkiáltással választották meg. Igy kerültek a munkástanácsba csodálatos dán Ajtonyon, Szűcsig ^ Famn Rezsőn kívül a ,,étkező kulákcsemeték: szita Katalin, Ra■as-anyuOf'Mako Pálné, Zábrák Varga István, így került munkástanácsba Kovács K. -oly volt csendőr is. Első ténykedésük a kommunisták félreállításán kívül természetesen a „szolidaritásból “ vállalt sztrájk megszervezése volt, amelyre a Vasipari Vállalat két dolgozójától kaptak határozott utasítást. Megakadályozták Bán Jánost, Zsiga Jánost, Kiss Ferencet, Szántó Júliát, Papp Antalt, Molnárnét, Fejesnét, Kovácsnét és a többieket, hogy a munkát felvegyék. Ajtony azt hangoztatta, hogy „ki kell tartani, ha majd nem lesz kommunizmus, jól keres mindenki. Nem kell figyelembe venni a kormány felhívását, mert, ha nem fizetik ki a sztrájkot, hát újra sztrájkolunk“. Hogy szavaiknak nagyobb nyomatékot adjanak, a fizetésen felül 400 forintos előleget osztogattak, pedig, ha dolgoztak is, csak fél műszakkal termeltek. Ajtony még családi otthon , is feláldozta a szolidaritási ügyek megtárgyalására. a helyzet a szövik 2ai.."uk megjelenésével. A ja vezetést azonnal átadta zucsigánnak és a munkástanácsba is visszakérték az elzavart kommunistákat. Fiaim Rezső sem akar már emlékezni arra a forró pillanatra, amikor Szabó Lajos elvtársra életveszélyesen rátámadt csak azért, mert egyik napon elfelejtette kabátjára feltűzni a nemzeti színű szalagot Azóta már termel az üzem A dolgozók valamennyien a munka, az élet mellett döntöttek és elítélik a sztrájkra uszítókat. Látszólag minden rendben megy. Ajtony azonban tovább dolgozik, ha nem is az első vonalban. Elképzelései nem váltak valóra. Duzzog és gúnyolódik. Egyik értekezleten azzal biztatta a dolgozókat felszólalásra, hogy „nyugodtan beszélhetnek már, itt vannak az orosz testvéreik, megvédik magukat.“ Reméljük, hogy a seprűgyár sok termelési csatát nyert dolgozói, ezt a harcot is eredményesen megvívják és elutasítják a kizsákmányoló múlt kísérleteit. Kommentár nélkül közöljük: A városi tanács VB üléséről A múlt hét végén a városi tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. Személyi kérdésekkel foglalkozva a következő döntést hozta. Személyi kérdések Bors Mihály VB elnökhelyettes felmentését és nyugdíjazását kérte. Helyébe a végrehajtó bizottság Nagy Lajost, a városi forradalmi tanács elnökét állította. Klimai János VB-titkár szintén lemondott, ő továbbra is — kisebb beosztásban — a tanácsapparátusban marad. A VB új titkárául Papp Károlyt, a forradalmi tanács tagját nevezte ki a végrehajtó bizottság. Tüzelő-ellátás A VB-ülés résztvevői megállapították, hogy a város lakossága a központi fűtőanyagkészletből tüzelőre nem számíthat. Ezért olyan döntést hozott, hogy a város küldöttséget indít Romániába, hogy onnan csere alapon szenet és fát kaphassunk. Továbbá: a városi tanács megnézi, hogy mely közterületen vannak kiveszőfélben lévő fák, azok kitermelésére engedélyt ad. Termelőszövetkezetek helyzete A városi mezőgazdasági osztály jelentése alapján tárgyalták meg a termelőszövetkezetek helyzetét. Eddig úgy mutatkozik, hogy a kilépések az utóbbi időben csökkenőben vannak. A VB úgy határozott, hogy az esetleg feloszló termelőszövetkezetet a mezőgazdasági osztály segítse az igazságos szétosztásban. A megjelent rendelet alapján készítsen irányelveket a szétosztáshoz a helyi viszonyok figyelembevételével. A VB határozata szerint azok a családok, akik 30—40 holddal léptek be a tsz-ekbe, nem kaphatnak ki ugyanannyi földet, hogy cselédet ne tarthassanak. A többi földet azoknak a kilépőknek kell adni, akik föld nélkül léptek be, hogy ne kelljen nekik cselédnek menniük.