Orosházi Hírlap, 1956. december (1. évfolyam, 1-5. szám)
1956-12-06 / 1. szám
A földművelésügyi miniszter utasítása a termelőszövetkezetekből való kilépésről és feloszlatásról A földművelésügyi miniszter 65—1956. számú utasítása az egyes termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetből való kilépésénél és a termelőszövetkezetek feloszlásánál követendő eljárásról: Az egyes termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetekből való kilépésénél, illetve a termelőszövetkezet feloszlásánál az alábbi irányelveket kell betartani: 1 A termelőszövetkezeteknek javasolni kell, hogy az 1956. évi* *"* gazdálkodásáról a zárszámadást szabályszerűen készítsék el. • A zárszámadást a tagok tárgyalják meg a közgyűlésen, a “a zárszámadáson túl ismertessék a Munkás-Paraszt Kormánynak a parasztság támogatásával kapcsolatos álláspontját. A termelőszövetkezet tagsága ennek alapján döntsön a termelőszövetkezet további sorsáról. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság vagy annak egy része továbbra is szövetkezeti alapon kíván gazdálkodni, gondoskodjanak a szövetkezeti gazdálkodás jövő évi feltételeiről. Azok a termelőszövetkezetek biztosítsák a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot, a közös állatállomány takarmányát és a szövetkezeti gazdálkodás folytatásához szükséges egyéb alapokat. A Amennyiben a termelőszövetkezet egyes tagjai a termelőszövetkezetből való kilépés mellett döntenek, az elszámolás módjáról a velük történő megegyezés alapján a közgyűlés dönt. A kilépő tagoknak a földet, jószágot és felszerelést kizárólag a belépéskor bevitt mértékig lehet kiadni. Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés elhatározhatja, hogy helyette — azonos értékben — más jószágot és ad ki, vagy pedig az ellenértéket készpénzben megtéríti. — Via a kilépő tag a bevitt állatokért és felszerelésekért az ellenértéket már megkapta, annak összegét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni. A kilépő tag részére a belépéskor bevitt földdel azonos értékű földet elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ha ilyen nincs, akkor a tábla széléből kell kimérni. Tehát a termelőszövetkezet összefüggő táblát megbontani nem szabad. Feloszlottnak csak az a szövetkezet tekinthető, ahol a tagságegésze a feloszlatás mellett szavaz. Ha valamelyik szövetkezet feloszlik, a közös nagyüzemi épületeket és nagygépeket (darálók, traktorok, vontatók, teherautók, szeszfőzdék stb.) lebor ani és széthurcolni nem lehet. Ezeket a nagygépeket, berendezéseket és épületeket át kell adni a községi tanácsnak megölésre és hasznosításra. Az átadott épületeket és gépeket terhelő beruhási hitelek visszafizetése alól a termelőszövetkezeteket, illetve a tagokat állam mentesíti. Feloszlott termelőszövetkezet az egyéb áll a kötelezettségeiért a tagok egyetemlegesen felelősek. Ezeket a köteles’* ' Ííet (üzemvitel, középlejáratú állatvásárlási, munkaegység L‘ ■’ ’ rövidlejáratú hitelek, adók, biztosítási, gépi munkadíj stb.) a zlott termelőszövetkezet a rendelkezésre álló vagyonból köteles rent az 8TMA termelőszövetkezet kötelezettségeinek rendezésének termelőszövetkezet egész tehermentes vagyonát ideértve — de államnak átadott épületek és nagy gépek tehermentes részét is fedezetként kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló vagyon erre nem elegendő, még a fennmaradó tartozásokkal a tagokat egyénileg meg kell terhelni, melynek módjáról és visszafizetési idejéről a kormány később intézkedik. A közgyűlés elhatározhatja, a tagok által bevitt állatokat és felszerelést kiadja. A bevitt állatok és jószágok ellenértékeként a termelőszövetkezet által már megtérített összegeket az egyes tagok tartoznak a termelőszövetkezetnek visszafizetni. Az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztásának módjáról és mértékéről a közgyűlés dönt. A feloszlott termelőszövetkezet kezelésében volt földből a termelőszövetkezeti tagoknak annyit, illetve olyan értékű földet kell kiadni, mint, amit az egyes tagok a belépéskor bevittek. A tagok jogos földigényének kiadása után megmaradó földterületet elsősorban a közös épületek körül kell meghagyni, amelyet állami tartalék területként kell kezelni és hasznosításáról rövidesen intézkedni. Jelen utasítás végrehajtásáért a megyei anács VB mezőgazdasági igazgatóságának, valamint a megyei jogú városi tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetőjét teszem felelőssé. Ezen utasítás az 1956. évi feloszlásra és kilépésre vonatkozik, Budapest, 1958. november 17. Dögei Imre s k., földművelésügyi miniszter. •0-5 Orvosi ügyeletes szolgálat December 8-án déli 12 órától december 10-én délelőtt 8 óráig ifj. dr. Árvay Béla körzeti orvos tart ügyeletes szolgálatot: Orosháza, Thék Endre u. A rendőrorvosi szolgálatot az ügyeletes szolgálat után következő héten mindig az a körzeti orvos látja el, aki legutóbb az ügyeletes orvosi szolgálatot teljesítette. A fegyverek beszolgáltatásáról Orosháza város tanácsa felhívja mindazokat, akiknek birtokukban illetéktelenül fegyver, lőszer, vagy egyéb robbanóanyag van, hogy azt haladéktalanul szolgáltassák be a Töhötöm utcai rendőrkapitányságon. Aki a jelenn felhívás alapján fegyverét a megadott helyen beszolgáltatja, mentesül a fegyverrejtegetés bűntettének következményei alól. Azokkal a személyekkel viszont, akik fegyverüket ezen felhívás ellenére sem szolgáltatják be és arról a hatóság egyéb úton tudomást szerez, kénytelenek vagyunk fegyverrejtegetés miatt büntető eljárást indítani. Csik János VB-elnök, Nagy hajós, a forradalmi tanács elnöke. OROSHÁZI IÍRLAP HIREK — 140 kat. hold cukorrépát nem szedtek fel a termelőszövetkezetek a múlt hét végéig. Ennek nagy része az Új Élet Tsz-nél van. — Bracsok Sándor (Füttyös) november 30-án este 8 óra tájban ittas állapotban beverte Kereszti ügyész lakásának ablakát. Az eljárás megindult ellene. — A városi földművesszövetkezet Makói utcai darálómalma és cseretelepe csak éjjel dolgozik. Ezért az átvétel délelőtt 12 óráig történik. — Az őszi mélyszántást az egyéni parasztok nem végezték el, de ha az idő engedi, folytatják az abbahagyott munkát. — A kézigránáttal szerencsétlenül járt három kisfiú közül az egyik már szombaton hazament, a másik kettő bent maradt a kórházban. Ők sérültebbek. — Az orosházi Béke Tsz-ben csomózzák a dohányt. Ebben a munkában részt vesz több asszony is. — Több panasz érkezett be a városi mezőgazdasági osztályhoz a tsz-ekből 1953-ban kilépettek részéről, hogy akkor igazságtalanul számoltak el velük. Az osztály megállapította, hogy a sérelmek 90 százalékában az akkori rendelkezések alapján jártak el, így a panasztevők többségének kívánsága jogtalan. A gimnáziumban november 30-án, pénteken, a helybeliek részére megkezdődött a tanítás. 1956. december 6., csütörtök Egészségünkről van szó! Beszélgetés a városi tisztifőorvossal A város tisztifőorvosával, dr. Ila Tóth Mihállyal beszélgettünk Oroháza közegészségügyi helyzetéről. A körzeti rendelőkben, a rendelőintézetben, a kórházban, szülőotthonban helyükön vannak-e az orvosok és a közegészségügyi dolgozók? — Igen, mindenki a helyén van. Csak dr. Pótor Imre orvos nem rendel, az ő körzetének betegeit dr. ifj. Árvay Béla orvos látja el. Pótorról annyit tudunk, hogy ő szabadságot kért anyja meglátogatására, de a szabadságról nem tért vissza. Mivel a fül, orr, torok, gége szakrendeléseket is ő végezte, távolmaradása nagy nehézséget okoz. A városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott már ezzel és folyamatban van egy megfelelő szakorvos beállítása. A járványos betegségekkel mi a helyzet? — Járványos beteg a város területén kevés van. Legtöbbnyire tüszős mandulagyulladásos megbetegedések vannak, ez pedig, mint ismeretes nem fertőző. A gyógyszerellátás kielégítő-e ? Hiány eddig semmilyen gyógyszerben nem jelentkezett. Milyen egészségügyi tanácsokat adhat most ön a város lakosainak? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy mindenki védekezzen az influenza ellen, öltözzön melegen. A megfázásos beteg forduljon orvoshoz, kerülje a tömegeket, hogy mielőbb megszabadulhasson betegségétől és ne terjessze azt. — th A Kultúrotthon életéből A Petőfi Kultúrotthon alkalmazottai dolgozni akarnak! — ezt mondták. A népi zenekar november 30-án, a tánczenekar december 1-én megkezdte a próbákat. * A balettoktatás december 3-án kezdődött meg. Hetenként kétszer lesz a délutáni órákban. * Össztáncot hirdettek másodikkj ha és harmadikéra. Ezután minden szombaton és vasárnap délután 2-tő 6-ig össztánc lesz a Földművesszövetkezeti Étterem emeleti termében.* Tárgyalások folynak, hogy a kultúrotthon városi kezelésbe kerüljön. A munkatársak persze úgy is segítenék továbbra is a községeket. A tsz-ekből való kilépés és feloszlatás pénzügyi kérdéseinek rendezése i Mint ismeretese^a forradalmi munkás-paran&r' kormány programja a Mezőgazdasági termelés általános fejlesztésének anyagi támtámogatásán túl kinyilvánította, hogy a jövőben is helyesli és anyagilag nagy mértékben segíti a parasztság önkéntességén alapuló szövetkezeti gazdálkodást. A begyűjtési rendszer és a gazdálkodást korlátozó bürokratikus szervezés megszüntetésével most már kizárólag a termelőszövetkezet tagságának van joga a termelés és értékesítés megszervezésére, a termelőszövetkezet életének irányítására, így a jövőben a tsz jövedelmező gazdálkodásának megszervezése a tagság belső ügye. A múltban a tsz-ek szervezésében elkövetett erőszakosságok és az elmúlt évek gazdálkodásának hibái miatt most a termelőszövetkezetek tagjai ki akarnak lépni a tezekből és esetenként egyes tsz-ek tagsága a teljes feloszlás mellett dönt. 1 1. A járási (városi) tanácsok mezőgazdasági osztályai és a Magyar Nemzeti Bank fiókok tegyenek javaslatot a tsz-eknek, hogy azok az 1956. évi gazdálkodásról a zárszámadást a korábbi rendelkezéseknek megfelelően készítsék el. Ez vonatkozik a feloszló fezekre is, amelyeknél az elkészített zárszámadás „Tiszta vagyon kimutatás“ egyúttal felszámolási mérlegnek is tekinthető. Amennyiben a feloszlott tsz-ek tagjai vagy a kilépő tagok a tsz vagyonát önkényesen széthurcolták, az PM 65—1956. sz. és a jelen együttes utasításnak megfelelően az elszámolást utólag kell elvégezni. Azokat az eszközöket (jószág, takarmány, gépek, felszerelések, termények, kiadott földek, mezei leltárának értéke, beleértve a jövő évi gépállomási díjat is, stb.), amelyeket a tagok a tsz-ből időközben kivittek, fel kell értékelni és az eszköz jellegének megfelelő helyen a leltárba mint adóst kell a tag nevének feltüntetésével szerepeltetni. 2. A zárszámadás elkészülte után össze kell állítani a felszámolt tsz zárszámadási „Tiszta va• gyon kimutatás“-át, az 1956. évi , ősziek alá végző gépállomási mun■kák díját, a feloszló szövetkezet• nél az „ÁMG esedékes követelése > pénzben“ kell szerepeltetni. A■ mennyiben a tiszta vagyon kimu■ tatás vagyon többletet, vagy vagyonhiányt mutat, a többlet illetve a hiány a tagok között történő felosztásának módjáról és értékéről a tagok összessége dönt. A tagokra kiterhelt vagyonhiányról ■ készített kimutatásban foglalt tartozások, valamint a különböző leltárakban a kivitt eszközök miatt felsorolt tartozások együttes összege az állami kötelezettségek fedezetét szolgálja. 3. A felszámolást elhatározó r tsz-ek közgyűlésének felszámolási bizottságot kell a volt vezetőség" tagjaiból, valamint a tagság " megbízottaiból kijelölni, a felszámoló bizottság 5—7 tagból álljon. Feladata a leltárak elkészítése, a zárszámadás összeállítása, a felszámolás lebonyolítása, a tagság közreműködésével. 4. A feloszló tsz-ek az MNB fiókjánál lévő betét jellegű számláit az állammal szemben fennálló összes kötelezettségek rendezéséig zárolni kell. A bankfiókok a tsz zárolt elszámolási számlára bárki részéről, bármilyen összegű befizetést kötelesek elfogadni. A zárolt számlák felett a felszámolási bizottságba megválasztott olyan vezetőségi tagok, rendelkeznek, akiknek a rendelkezési joga a bankfiókhoz korábban be volt jelentve. A zárolt számlákról kizárólag az eddig érvényben lévő sorrend betartásával lehet kifizetéseket eszközölni. 5. A feloszló tsz-eik zárszámadásában az eszközök értékeléseit általában az 1956. évi tsz zárszámadási utasításban kiadott irányelvek szerint kell végezni. 6. A felosztó tsz-ek gazdasági épületeit át kell adni hasznosítás j céljából a községi tanácsnak. A községi tanácsok a hasznosítást elsősorban az állami gazdaságok és az smsz-ek útján végezzék, a bankfiókok az épületek átadása miatt fennálló hitelek nyilvántartása mellett jelöljük meg, hogy az épület milyen állapotban került átadásra a községi tanácsnak és milyen módon kerül hasznosításra. A bankfiókoknak figyelemmel kell kísérniük a fennálló hitelek fedezetét. Abban az esetben, ha a tsz-eknek az átadott épületek beruházási hitele nem állott fenn, az épület más banki hitelek fedezetét is képezheti. 7. A feloszló tsz-ek zárszámadási és összes tagonkénti tartozás kimutatásait három példányban kell elkészíteni. Ebből egy példányt e felszámoló bizottság által a helyi községi tanácsnak, egy példányt a járási tanácsnak és egy példányt a bankfióknak. A terhelés összegéről a tagokat a tanácsnak írásban értesítenie kell, a tartozás összegének behajtását a további intézkedésig függőben kell tartani. 8. A Földművelésügyi Miniszter 065/1956. sz. utasításnak a 4. pontja szerint, amennyiben a tsz egyes tagjai a tsz-ből való kilépés mellett döntenek, az elszámolás módjáról, a velük való megegyezés alapján a közgyűlés dönt, ezen a közgyűlésen azok a tagok vehetnek részt, illetve azoknak a tagoknak van szavazati joguk, akik továbbra is a tsz gazdálkodása mellett állanak. A kilépés és a terhelés mértéke felett a közgyűlés határoz. Budapest, 1956. november hó 22. Kossa István s. k. pénzügyminiszter. Dögei Imre sk. földművelésügyi miniszter OLVASD ÉS TERJESZTD az OROSHÁZI HÍRLAPOT, a dolgozók lapját!