Orosházi Hírlap, 1956. december (1. évfolyam, 1-5. szám)

1956-12-06 / 1. szám

A múlt héten egy asszony kereste fel a járásbíróságot. Szabó Endréné volt, a Rákóczi Tsz. tagja, a Külső-Hosszúso­­ron lakik. Elpanaszolta, hogy kisgyermekét és őt is megverte a vele törvénytelen házasság­ban élő Nagy Gyula. Megölés­sel fenyegette meg őket. Azt mondván, mehet akárhová pa­naszra, most úgy sincs törvény. Innen a rendőrséghez küldték Szabónét, hogy ott tegye meg a feljelentését. Sajnos, mostanában sok em­bernél elterjedt vélemény, hogy tehet akármit, nem szá­mít, úgysem működik a bíró­ság, amely felelősségre vonja. A járásbíróság elnöke persze másképpen tudja. December 10-től, hétfőtől megkezdődik a polgári perek tárgyalása. Arra a hétre már ki vannak tűzve a­z a* tárgyalások, az idézések is ki­­mentek. Minden csütörtökön­ délelőtt 9 órától délután 13 órá­­­ig félfogadás is van a járásbí­róságon. A bűnügyek tárgyalá­­­­s a későbbi időpontban, de meg­kezdődik. A bíróság tehát igen­­­­is működik. OROSHÁZI HÍRLAP A bíróság igenis működik Ruhatári „forradalom“ és aki mögötte van Hogy mit jelent a tánc a fiatal­ságnak, azt mindenki tudja. Hát még olyankor, amikor hetekig nincs­­ alkalmuk a fiataloknak hó­dolni ennek a kellemes szórako­zásnak. Ilyenkor bizony mindent elkövet a fiatalság, hogy jól szóra­kozzék, így is van ez jól. Ezt tál­az elmúlt években komoly művé­szeti munkát fejtett ki városunk­ban. Dolgozóink elismeréssel nyi­latkoztak a kultúrház sikereket elért népi tánccsoportjáról, ame­lettá szem előtt a városi-járási Petőfi Kultúrház is,­­amikor az el­múlt vasárnap délután táncmulat­ságot rendezett a­ földművesszövet­kezet és MEDOSZ-székház emeleti nagytermében. A táncdélután fe­lelős vezetője városunk közismert táncoktatója, Hering József volt, iyet ő oktatott. De elismerték szaktudását a táncművészet min­den terén. Államunk nem fukar­kodott, s jó munkáját Hering József évi 40—45000 forint illetménnyel, tiszteletdíjjal stb. honorálta. Az elmúlt­­ hetek forradalmi ese­ményei Hering Józsefet is megza­varták. Új oldaláról mutatkozott be. A forradalmi nagygyűlés után első ténykedése az volt, hogy a kultúrház igazgatóját és művészeti előadóját kiutasította, holott erre — amint ez később kiderült — senki sem utasította. Megelégedet­ten ült rá az igazgató székére és tervezte magában az új „szabad kultúrát.“ Azóta már természetesen más szelek fújnak és Hónig József is visszapártolt a „szerény“ táncok­tatói szakmájához. Felháborította azonban, hogy a kultúrház vezetősége elvette tőle az őt eddig sem illető büfét és ru­határi kezelést, no meg ezek bevé­telét. Miért élünk forradalmi idő­ket — gondolta — s az elmúlt va­sárnap délutáni tánciskolában már meg is indult a jól ismert szerve­zés. Nem is ment nehezen, mert a szesz­tilalmat feloldó rendelet is nagy mértékben segítségére sie­tett. Este hat órakor, amikor a ze­nészek rázendítettek a befejező Rákóczi-indulóra, el­aludt az ös­­­szes termekben a vil­­any és a mintegy 300 főnyi ifjú között ha­talmas pánik ütött ki Egyesek vadnyugati csatakiáltás­sal rohamozták meg a ruhatárat. Behatoltak az ajtón, keresztül­­másztak a magas korláton. Röp­ködtek a kabátok, kalapok hatal­mas kiáltások és sikolyok közepet­te. Jó időbe került a kultúrház rendezőségének, hogy helyreállítsa a rendet és az összekevert ruha­halmazt becsületesen szétossza. Szerencsére az elveszett ruhatári kár nem nagy. De nem is az volt a cél, hanem a zsavarkeltés, a bé­késen táncoló fiatalok lelki­isme­retlen felhajtása. A józan gondolkozású munkás- és paraszti fiatalok feladata, hogy a hasonló eseteket a jövőben meg­akadályozzák. APRÓ TÖRTE Megfizetett érte — Friss a tejem, jó vajas, ízlel­je csak meg! — kínálgatta hízel­gően. — Hogy adja? — kérdezgették többen. — Kinek, hogy! Ilyen finom tej nem akad több itt a piacon. Nem mondok sokat, öt forintért adom. — Mérjen nekem három litert, annyi talán elég lesz — mondta egy vevő. Amíg a tej­esasszony egyik keze a pénzért reszketett és az elcsur­­gott tejet nézegette, addig a vá­sárló gyorsan megfizetett... Hirte­len a magasba emelte a tejjel teli kannát, s tartalmát a tejes as­­­szony fejére öntötte. — Fürödjön meg a tehene tejé­ben! öt forintot nem fizetek érte. Negyven fokos lázban Sok orosházi polgárt is magával ragadott annak idején a vásárlási láz. Órákig hosszú sorokban áll­dogáltak a boltok előtt, így tör­tént meg a következő eset: — Kérem, adja el nekem azt a nagy dobozt, arról a polcról! — mondogatta többször türelmetle­nül e­gy idősebb paraszt­asszony a beözönlött vásárlók közül, miköz­ben a kintiek még türelmetleneb­bül sürgették őket. Végül megkap­ta. Gyorsan fizetett és boldogan távozott. Otthon örömmel újságol­ta férjének: — Nehezen, de sikerült elkölte­nem a pénzt. Nem is tudom mit vettem. Jó, hogy még valamit kap­tam. Kíváncsian bontogatták. S cso­­dák­ csodája, a gondos csomagolás ötszáz „Mese dudit“ rejtett magá­ba. — No, asszony, mire ezt a sok „Mese dudit“ elszopogatod — szólt a férj — benői a fejed lágya és százszor megtanulod, hogy mire költsd a pénzt. Elmúlik addigra a negyven fokos vásárlási lázad! la utcai lire!... ...szeretnék szólni. Félreértés ne essék, nem azokról, amelyek szép katonás sorrendben, szabályos tá­volságban állnak utcáinkon. Eze­ket a fákat a város ültette, hogy szebbé és portalanabbá varázsol­ja utcáinkat. Azokról az utcai fákról akarok szólani, amelyeket a dolgozók ültettek öntevékenyein, saját facsemetéikből, a házuk elé. Igaz, hogy ezek a fák nem valami fegyelmezettek, van közöttük ös­­­sze-visszásság is, s jobbra-balra kiihajlana­k a sorból. Mindennek ellenére kikerül belőlük a ház kö­rül szükséges akol, vagy kerítés­­oszlop. Gyakran enyhítették téli tüzelőgondjukat a dolgozóknak. Ez így volt régen, de az idők fo­lyamán mind ridegebbé vált az élet. Egyszer aztán 1943-­ban a „nemes­i vármegye gondolt egy merészet és nagyot. Hozott egy határozatot, amellyel kisajátította a szegény ember utcai fáit. Mond­ván, hogy a föld a városoké, így a fék is azokat illeti. Azóta hi­ába ostromolják a vármegyét az emberek, az nem enged feudális jogaiból, noha azóta már a szo­cialista társadalom építésébe is belefogtunk. Kérés és követelés nem hatolt át a bürokraták köré telepedett ködöm Itt az ideje, hogy a közelmúlt mulasztásait jóvá tegyük. Adjuk vissza az egyszerű embereknek saját ültetésű utcai fájukat. Hiszen akárhogy is határozott és döntött néhány, néptől elszakadt virilista és reakciós megyei képviselő, a kisembereik az íratlan jog alapján úgyis magukénak tudják elorozott fáikat. Németh Mihály Nyilvánosságra hozza ezt a vé­leményt a szerkesztőség­, tudván azt, hogy nagyon sok embernek van hasonló észrevétele. Kérjük a városi tanácsot, adjon részletes választ és magyarázatot erre a panaszra, ---------------OC-------------­ A magyar hatottal város parancsnokság közleménye A fegyveres erők főparancs­nokának parancsa értelmében a magyar néphadsereg honvédei, tiszthelyettesei és tisztjei karha­talmi szolgálatot teljesítenek. Fel­adatuk a rend, a közbiztonság fenntartása. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy a karhatalmi szerveket min­denben támogassák és a karhatal­mi szervek mindennemű felszólí­tásának tegyenek eleget. Magyar Katonai Városparancsnokság, Orosháza, Közöljük a város lakosaival, hogy az OROSHÁZI HÍRLAP megjelenésével újból nagyobb le­hetőségek nyílnak az apróhirdeté­sek, vállalati hirdetések korlátlan közlésére. Hirdetések felvétele az Orosházi Ingatlankezelő Vállalatnál és az Állami Hirdető Vállalat kiren­deltségénél, Orosháza, Rákóczi út 1. sz. 1958. december 6., csütörtök A MUNKA Én őt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered. A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát, S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön A dal zeng és zúgni fog örökkön, Míg minden bálvány porba omol itt. Én őt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság, S kinek világa most hajnalodik. Juhász Gyula SPORT Erősít-e a Kinizsi? Az Orosházi Kinizsi csapatai a bajnoki mérkőzések befejezése után nem tértek pihenőre, hanem a jó időt kihasználva, továbbra is edzésben maradtak és vasárna­ponként egy-egy helyi csapattal barátságos edzőmérkőzést tartot­tak. A jelenlegi esős idő miatt a szabadtéri edzések megszűntek, és a játékosok tornaterembe szorul­tak. A sportkörnek sikerült tor­natermet biztosítani, a felszere­lést hat új labdával és huszon­négy pár tornacipővel kiegészítet­te, hogy a játékosok minél na­gyobb számban részt vehessenek a heti kétszeri edzésen. Az első csapatra vonatkozólag Probst Ele­mér edző kijelentette, hogy eltá­vozási szándéka egy játékosnak sincs ez idő szerint, és reméli, hogy együtt marad a csapat. Basch, Roszkos és Szabó Imre leszerel­tek, Berta I. is vissza szándékozik jönni­ Gazsó Sándorral, és még két-három helyi játékossal fog erősíteni a Kinizsi. A megyei baj­­nokságot nyert ifi csapatból csu­pán Bodzsár marad ki, mert az ifi korhatárt túl­haladta. A csapat azonban kiegészül és erősödik te­hetséges helyi ifi játékosokkal, a­­kik, ha be fognak tudni illeszked­ni és át fogják venni a csapat já­tékstílusát, úgy bizonyára szép eredményeket fognak elérni. Szur­kolóink tapasztalhatták, hogy az őszi fordulóban ifi csapatunk nem i­s Ismeretes, hogy nemcsak m­­e­­­­­­gyénk területén, hanem országos i­s viszonylatban is a sportkörök vis­­­­­­­szatérnek régi sportköri nevük­­­­höz, az utóbbi években alakultak pedig új neveket vesznek fel. Orosházán is általános beszéd­téma a szurkolók táborában, hogy a Kinizsi megváltoztassa e nevét és ha igen, úgy ez mikor fog meg­történni. Hogy a fentiekre választ kapjunk, megkértük Földessy­­ Gyulát, a Kinizsi titkárát, nyilat­­­­­­kozzon, mi a vezetőség álláspontja­­­­ a névváltoztatással kapcsolatban. .! A választ az alábbiakban közöl­­­­jük: 1 — A labdarúgó bajnokság be­fejezése óta vezetőségünk, sajnos, egy ízben sem ült össze, így hiva­­­­talos állásfoglalás ebben az ügy­­­­ben nem történt. A kérdéshez a­­ magam részéről a következőket válaszolhatom: A névváltoztatást kimondó taggyűlést a legrövi­debb időn belül össze kell hívni és a régi, nagymúltú OMTK ne­vet felvenni. Hogy ez megtörtén­hessen, annak semmi akadályát nem látok, sőt egyenesen, szüksé­ges a név és a vezetés megváltoz­tatása. Azt is megmondom, hogy , miért. Hiányzott a sportkörökben a legfontosabb, kollektív vezetés,­­ irányítás. A vezetőség tagjai hiá­ba hoztak határozatot, az elnök­nek döntő szava és joga volt azt megváltoztatni és sajnos, ezzel a jogával sok elnök visszaélt. Ilyen körülmények között a tagok el­­­­kedvetlenedtek, az ambíció meg­tudta nyújtani azt a szép, gördü­lékeny játékot, amit megszok­tunk tőlük. Ennek az volt az oka, hogy év közben közülük két já­tékos vidékre távozott, továbbá, hogy az első csapat kiegészítésre szorult — mivel második csapa­tunk nem volt —, kénytelenek voltunk az ifi játékosokkal he­lyettesíteni a sérülteket. Ez pedig nem egészséges megoldás, mert az ifi játékosok fizikai felépítése nem bírja az első osztályú mérkőzések erős iramát. Igaz, hogy ez a kény­­szerhelyzet csak egy-két esetben fordult elő, de a jövőben ezt is ki fogjuk küszöbölni. A jövő év­ben feltétlenül megszervezzük a második csapatunkat is és így biztosítani fogjuk az utánpótlást az első csapatnak. A kilátások szerint jó képessé­gű második csapattal fogunk ren­delkezni és sérülés, vagy egy-két játékos formaingadozása esetén megnyugtató módon tudunk pót­lásukról gondoskodni. Sikerült megoldanunk az intéző kérdést is és miiKÖWW-oiff csapa­tunknak hozzáértő, agilis intézője fog lenni. Reméljük, hogy szurkolótábo­runk is olyan lelkesen és szeretet­tel fognak a jövő évben támogat­ni munkában ,mint ezideig tel­tek és ezt a szeretetet játékosaink szép eredményekkel fogják meg­hálálni, halt bennük és vagy visszahúzód­tak a tevékenykedéstől, vagy egyenesen faképnél hagyták a sportkörüket. A játékosok és a ta­­gok elszakadtak a vezetőségtől, óriási űr támadt közöttük. A já­tékosok éppen úgy, mint a tagok - vezetőjük javarészét nem is ismer­ték. Jellemző erre a következő példa: Csapatunk egyízben Mező­­kovácsházán játszott. A mérkőzés előtt az­ egyik kovácsházi vezető megkérdezte Basch Jenő játé­ko­­­sunkat, hogy ki most az elnökük sporttárs? Basch egy pillanatra meglepődött és bemondott talá­lomra egy nevet.­­Visszatérve a névváltoztatásra, tudnunk kell, hogy az országos rendelkezésre történt. A Kinizsi tulajdonképpen az OMTK jogutó­da és csupán formalitás kérdése, hogy az Orosházi Munkás Test­edző Kör nevet felvegye. Ha ez megtörténik, mint ahogyan meg is fog történni, akkor a sportkör számottevő támogatást fog nyerni azzal, hogy vissza fog térni az a sóik száz lelkes tag, akik éppen az OMTK név megszüntetésével hagytak el bennünket. Velük meg­erősödik úgy a sportkör vezető­sége, mint lelkes tábora. Kinizsi vagy OMTK? OROSHÁZI HÍRLAP a dolgozók hetilapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Kiadja az MSZMP városi Intéző bizottsága. Szerkesztőség: Orosházi­ városi tanács épületében. Békés megyei Nyomdaipart Vállalat Békéscsaba.

Next