Orosházi Hírlap, 1957. március (2. évfolyam, 1-4. szám)

1957-03-07 / 1. szám

OROSHÁZI D­O­LGOZ­Ó­K LAPJA 1­1 ' ' —■ ......................................■ ................. 1937. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK ^ Óra: 50 fiLlér II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az MSZMP járási intéző bi­zottsága március 2-án lelkes pártaktíva ülést tartott Oros­házán, az MSZMP­ székházá­­ban. Az aktíva ülésen a város és a járás községeinek kom­munistái nagy érdeklődéssel hallgatták meg Badár János­nak, az MSZMP járási ideigle­nes intéző bizottsága elnöké­nek beszámolóját. Badar elv­á­rás bevezetőjében foglalkozott az október 23-i ellen­forradalommal, annak leverésé­vel, a járás kommunistáinak ak­tív fellépésével, majd így folytat­ta: — Ma már a párttagság és a pártonkívüli tömegek világosan látják, hogy az ellenforradalmá­­rok által demokratikus mezbe öltöztetett jelszavak a kapitalisra rá kell térniük a Az Intéző Bizottság eszmei po­litikai munkája eredményeképpen már decemberben minden község­ben megalakult a pártszervezet. Badár elvtárs itt külön szólott a termelőszövetkezetek kommunis­táiról, akik­­ megvédték a közös vagyont, akikre bátran lehet az új pártot építeni. Ma már a járás­ban 41 alapszervezetben, 1800 párttag van. Bíráló szóval illette azokat az antimarxista, azelitáns nézeteket, melyek eltá­volítják a volt MDP tagokat, me­lyek ellenf­orradalmároknak bé­lyegzik az értelmiségieket és fel­teszik a kérdést az újonnan át­igazolást kérőknek: „Hol voltatok, mikor szervezeteink alakultak?.. — Mi nem tömegpártot, de olyan marxista—leninista pártot akarunk, mely mélyen gyökerezik a dolgozó tömegekben, — mon­dotta Badár elvtárs. A továbbiakban a községi In­téző Bizottságok munkájával, módszereivel foglalkozott, s itt példának Tótkomlós község Inté­ző Bizottságát emelte ki. Elmon­dotta, hogy a kommunisták az előadásos propagandával csak fél munkát végeznek. Ki kell azt e­­gészíteni az alapos, minden em­bernek választ adó, személyes meggyőzéssel. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a párttagság és különösen a vezetők, az eddigi­nél nagyobb gondot fordítanak önmaguk tájékozódására. A meg­szaporodott párttagság a­laptervezetek létrehozását sürgeti, mert az intéző bizottságok már nem képesek egy-egy üzem, tsz életét jellemezni, munkájában segíteni. Január 15-ig minden községben visszaálltak a tanácsok, eltávolí­tást nyertek az ellenforradalmá­rok. Badár János elvtárs a további­restaurációt tűzték ki célul, bár hangoztatták, hogy ők sem akar­ják a kapitalizmust visszaállítani. Mikor a volt főjegyzők, hor­thysta tisztek, ügyvédek, volt csendőrök, kulákok zászlót és könyveket égettek, mikor Trausz­­nicz Ferenc Mindszenthy herceg­­prímás utasításait hozta, miikor a volt malomtulajdonosból igaz­gatót, a seprűgyárosból munkás­­tanácselnököt kreáltak — bizo­nyos, hogy nem a szocializmus to­vábbépítése volt a cél. Badár elvtárs beszámolt az ér­telmiség körében végzett felvilá­gosító munkáról, majd megállapí­totta, hogy a dolgozó tömegek i­­génylik a tájékoztatást, éppen ezért a községi pártszervezetek­nek tömegagitációja abban a karhatalom szervezésé­ről, munkájáról, feladatairól be­szélt, majd rátért a járás ipari és mezőgazdasági munkájának érté­kelésére. Megállapította, hogy az ipar területén magasak a termelési költségek és alacsony a termelékenységi Kü­lönösen mélyek a hibák a­­ Vas­es Kályhaipari Vállalatnál. A me­zőgazdaság területén az őszi ve­tések 92 százalékban teljesítve vannak, viszont a mélyszántás le­maradását nem lehet elválasztani a gépállomásokon garázdálkodó ellenforradalmárok tevékenységé­től. Termelőszövetkezeteink tagi­­ságának 20 százaléka lépett ki, de már mintegy 10 százalék el­hamarkodott lépését megbánva, visszalépett a közös útra. Kender­termelő, cukorrépatermelő, juh­tenyésztő szakcsoportok alakultak Ez a legszebb bizonysága, hogy a járás dolgozó parasztjaiban él a több jövedelmet biztosító szövet­kezeti gazdálkodás gondolata. Egyes termelőszövetkezeteknél hibák mutatkoznak a tervkészí­tésnél, a munkafegyelemnél, mun­kaszervezésnél, munkagépek, ve­tőmagvak előkészítésénél, a bel­terjes gazdaság kialakításánál. Komoly hiba, hogy gépállomá­sainknak nem megfelelő a kapcso­lata tsz-ei­f­kel és egyéni dolgozó parasztságunkkal. Nagy a lemaradás a munkagépek kijavításánál, kü­lönösen Csorváson és Nagyszéná­son. Ugyanilyen hibák vannak álla­mi gazdaságainkban azzal tetézve, hogy itt még akadnak visszahúzó ellenforradalmi elemek. Badár elvtárs befejezésül a kö­vetkezőket mondotta: “ Párt-, állami és gazdasági szerveink legfontosabb feladata, hogy alapos felkészüléssel lássanak hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkák jó megszer­vezéséhez, végzéséhez. Biztosítani kell a forradalmi munkás—paraszt kormány által kiadott földrendezéssel kapcsola­tos rendeletek­ végrehajtását. El kell érjük, hogy a földrendezés­sel, parasztjaink jogos sérelmeinek elintézésével elősegítsük termelé­si kedvük kibontakozását. Legyen pezsgő élet, aktív munka, ennek következtében szocialista ren­dünk fejlődését elősegítő gazdag, jó termés. A beszámolót vita követte, melyben Ballai főhadnagy elvtárs a kar­hatalom részéről elmondotta, hogy ellenforradalmi elemek még mindig zavarják a kibertekeztet és a legnagyobb éberséget kérte minden kommunistától. Badar elvtárs (Gádoros) a mun­kásőrségek sürgős felállítását kérte. Elmondotta, hogy Gádoro­son is sokan „úszkálnak“ még o­­lyanok, akiknek tevékenységét nem lehet tétlenül nézni.­­ A pártvezető elsősorban le­gyen pártmunkás és ne íróasztal­nál ülő gazdasági vezető. Változ­tatnunk kell azon a rossz mód­szeren, hogy mindenki csak a párttitkár megmásíthatatlan sza­vait lesse.. .— mondotta. Mórocz »Tatár« (Nagyszénás) szerint a­­ kereskedelemben, a föld­művesszövetkezeteknél sok a sö­tét ügy. Szakemberek híjján ne­héz ezeknek a kereskedelmi szer­veknek a megtisztítása. Nagyszé­náson szeretnék, ha felsőbb párt­­szervek sűrűbb helyszíni segítsé­get adnának. István elvtárs (Tótkomlós) el­mondotta, hogy községükben há­rom termelőszövetkezetben és a gépállomáson alapszervezeteket a­­lakítottak. Létrehoztak egy agi­­tációs csoportot is, mely majd megfelelően fogja irányítani a tö­megfelvilágosító munkát.. Kifogá­solta, hogy a felsőbb szervek még mindig nem oldották meg a gép­állomás vezetőjének kérdését.­Szemenyei Pál elv­társ (Oros­háza) kéri, hogy szállítsunk vég­re a régi módszerekkel, és párt­tagjainkat öntevékenynek­­ nevel­jük. Ne várjon felsőbb utasításra a párttagság, ha veszély fenyegeti a munkás-paraszt hatalmat. A régi, rossz módszer eredményezte, hogy októberben nyakunkra nőtt az ellenforradalom. Fü­löp rendőrszázados elvtárs a rendőrség munkájáról tájékoz­tatta az aktíva részvevőit, és ki­jelentette, hogy az ellenforradal­márok által annyira várt március olyan lesz, amilyennek a kom­ „Március olyan lesz, amilyennek m Pécsre készülnek Ismét felújítják a régi idők neveze­tes dalosversenyeit, találkozóit. Szerte az országban, büszke, bol­dog érzéssel emlékeznek ezekre a versenyekre a dalosok. Igazi ün­nepek, igazi munkásmegmozdu­lások voltak ezek a versenyek. A pécsi dalosok már meg is ter­veztek egy ilyen nagyszabású megmozdulást, melyen a régi ha­ a Petőfi- dalosok gyományokhoz híven elevenítik fel a munkásdalosok versenyét. Városunk nagymúltú együttese, a Petőfi Énekkar is megkapta a pécsi dalosok meghívását, melyet elfogadtak. A kórus tagjai most nagy igyekezettel készülnek, hogy régi sikereik színhelyén újabb megbecsülést szerezzenek Oros­háza zenekultúrájának. -o O o Bútort szeretne gyártani... ...az Orosházi Faipari Válla­lat. Anyag van, gépek vannak, a hiányzó gépek meglesznek. Helyiség kellene, ehhez meg pénz kellene, legalább 50 000 forint. Kezdetben konyhabútor, ké­sőbb szobabútor készülne és épületasztalos munka is. Tíz fővel indulna a munka. Egy év múlva 40—50 munkás dolgoz­­­­hatna. Kádár-részleg is lehetne — most két Kádár dolgozik, hordókat javítanak —, de eh­hez is segítség kellene. Ipari tanulókat is képeznének ki, ez megint fontos lenne. Kellene... Lehetne..., mert bútorra, munkára nagy szükség lenne. Lenne pénz biztosan, ha vállalati terven felüli nyere­ség lenne, ami soká­ lesz, mert sokáig volt sztrájk a Faipari­ban (Seprűgyár) is. Egyelőre a városi tanácsban van a legtöbb remény, ahol a pénz viszont nagyon kevés. o Ö o- NYÁRI TÁNCKERT Komoly terveket szőnek a kultúrházban, hogy a nyári idők szórakozási lehetőségeit bővítsék. Az Árpád-kert Kul­túrotthon előtti részén, teljes hosszában, a kert hatalmas fái­nak meghagyásával betonalap­pal nyári tánckertet létesítené­nek. A kert kerítéseire rózsát futtatnának és a megvilágítás­ra modern gömbcsillárokat al­kalmaznának. A kultúrház ezzel a létesít­ménnyel nagymértékben ön­fenntartó tudna lenni, mert bi­zonyos, hogy a város egyik leg­szebb szórakozóhelye lenne, ahol 8 tagú tánczenekar és büfé biztosítaná a táncosok igé­nyét. Ez esetben mellőzni le­hetne a fülledt, zárt helyisége­ket. A tánckert létrehozását a kultúrház saját er­ejéből igyek­szik megvalósítani, így már csak a puszta engedélyezés vol­na szükséges. A rózsával futta­tott kerthelyiség a szórakozás lehetőségein túl jókora darabot el fog takarni kultúrházunk erősen kopott ódon falaiból. Mészégetőit tű­fik... ...a fejüket Orosházán egyesek, mivel kevés a mész. Az illeté­kesek megkezdték az utánajá­rást. Most annyi az eredmény, hogy a megyei szervek közben­járására megígérték: Sarkadról, a Cukorgyártól kérnek 2 vagon mészkövet a próbaégetéshez, melyhez megfelelő szenet is biztosítanak. Az orosházi II-es számú téglagyárban megkez­dődhet a próbaégetés, ha né­hány napon belül — míg a tég­la égetése tart — megérkezne a mészkő. Hozzáértő ember van, csak más legyen. A sike­res próbaégetés esetén a legnagyobb gond a mészkő be­szerzése lesz. Úgy látszik, a vá­rosi tanácsnál mindent elkövet­nek, hogy a központi készleten kívül mészhez jutassák a la­kosságot. Bárcsak sikerülne! Ha minden menne, hetenként egy vagonnyit lehetne égetni. Ha a „ha” ott nem lenne. ÖT HOLD senkiBldje Szentetoi­nyán, a szakszervezeti épülettel szemben öt kisholdnyi területet erdősített több évvel ez­előtt a Gyulai Erdőgazdaság. A te­lepítésre azóta sem nézett a gazdá­ja, így az teljes elhanyagoltságban valóságos senkiföldje lett. Felhív­niu ltisták altatják. Ő is sürgette a munkásőrségek felállítását. Sinkó Sándor elvtárs (Oroshá­za) kifejtette, hogy a párt tömeg­­politikai munkájának fejlesztése érdekében foglalkozni kell a tö­megeket összefogó különböző szervezetekkel. Élesen bírálta Szuihai megyei ügyész döntéseit, és az ellen­forradalmárokkal kap­csolatos „nézeteit“, melyek jogos bizalmatlanságot váltanak ki Orosházán. — A munkástanácsok eredmé­nyes munkájának feltételeit és lehetőségeit jobban ki kell bonta­nunk, meg kell szüntetni a bü­rokratikus megkötöttségeket — mondotta —, mert csak így adha­tunk hathatós segítséget e fiatal szerveknek. Vas­tagh­ Pál elvtárs megállapí­totta, hogy a termelőszövetkeze­tek nehéz napjaiban a tsz-ek kommunistáira lehetett támasz­kodni. Több ter­melőszövet­kezet az októberi eseményekben hová­juk az illetékesek figyelmét erre az egyébként príma 24 aranykoronás földterületre.Vagy legyen ott való­­ban erdő, vagy — miután belterü­letről van szó — osszák ki polkák­nak, csalódott igazán eggyé. Sok szö­vetkezet most metort és gépeket vásárol, még állatok eladása árán is, ugyanakkor a­ gépállomások kapacitása nincs lekötve. Bírálta az állam a gazdaságokat és föld­­művesszövetkezeteket, hogy az oda nem való elemek eltávolítá­sát „kényes kérdésnek“ tartják és vonakodva hajtják végre. Még több felszólalás után az MSZMP megyei Intéző Bizottsá­gának küldötte K. Nagy elvtárs szólt az aktíva részvevőihez. El­mondotta, hogy szerte a megyé­ben a munkásőrségek felfegyver­zésére minden előkészület meg­történt. A fegyverekt megbízható munkáskezekben lesznek Békés­­ben. Kijelentette, hogy a karha­talom akkor dolgozik jól, ha a dolgozó tömegek szerelik, az el­lenforradalmáról­ viszont félnek tőle. Befejezés előtt az akti­vau­lés megválasztotta a 25 tagú járási pártbizottságot.

Next