Orosházi Hírlap, 1957. április-június (2. évfolyam, 5-17. szám)

1957-04-04 / 5. szám

OROSHÁZI­­ DO­LGOZÓK LAPJA 1957. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fiLLér VII.ÁG PROLETÁRJAI egyesüljetek: H. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM IGAZ SZÍVVEL KÖSZÖNTÜNK FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPE Az élet mélyébe gondolva az októberi események nem ho­mály­osíthatják el előttünk azt a nagyszerű tényt, hogy a Szov­­jetunió, a mi népünk igazi ba­rátja, hűséges szövetségese, felszabadítónk. A Szovjetunió közbelépése iránta való szere­tetünk mélyülését váltotta ki népünk azon rétegéből, akik legjobban gyűlölik a múlt el­nyomó rendnek urait. A ma­gyar föld volt kizsákmányolói szívből gyűlölik a szovjet né­pet, mert ők igazán tudják, hogy elsősorban a szovjet ka­tonák harca következtében vesztették el nagy­ földbirtoka­ikat, gyáraikat, bankjaikat. Márpedig, akik az uraknak gyűlöletesek, azok nekünk csak igazi barátaink lehetnek. Ha csak­ ezt néznénk, akkor is megérthetjük, hogy az urak személyes érdekeik védelmé­­­ ben uszítanak az oroszok ellen. Ha közelebbről vizsgáljuk­­ meg a népköztársaságunk el­len felkelő vezéreket, mind­járt világosabban látunk. Ki­rály Béla egyik vezéralakja volt a magyar fegyveres elleni­forradalomnak. Ő Horthy törzstisztje volt, Gömbös Gyula fasiszta miniszterelnök veje. Világos, hogy ő sem akart mást, mint fasiszta apósa. Gömbös 1932-ben került a mi­niszterelnöki székbe, Horthy Miklós őfőméltósága beleegye­zésével. A Horthy-Gömbös po­litika idejének orosházi ese­ményeit idézzük fel röviden. Bizonyíték­ul az akkori helyi lapok cikkeire hivatkozom, me­lyeket sokan olvastak és ame­lyeket a múzeumban ma is el­lenőrizhetnek. Csak néhány új­ságcikk címet szemléljünk meg: 607 földhöz jutott ellen kelle­ne kimozditási eljárást indí­­tani. (Orosházi Friss Újság, 1932. november 17., csütörtök, második oldal); Az orosházi járásban 34 ezer 5 pengőt fizettek ki az ínsége­seknek. (Orosházi Friss Újság 1932. november 17., csütörtök, második oldal.) Orosháza lakossága elsőren­dű életszükségségleteit sem tudja már kielégíteni. (Orosházi Friss Újság, 1932. december 25., vasárnap, 3. oldal. Korgó gyomorral nem lehet tanítani. (Orosházi Friss Újság, 1932. december 39, péntek 1. oldal.) Közel ezer iparos tette le a szerszámot ebben az évben. (Orosházi Friss Újság, 1932 de­cember 25, vasárnap.) Ha ezen újságcikk címek fel­idézik benn­ünk a múlt rend­szer gyűlöletes emlékeit, ha el­­hiáSju­k, hogy Gömbös veje nem akarh­atott mást, mint a múltat; ha figyelembe vesszük, hogy a felidézett bűnös, ki­zsákmányoló rendszernek a szovjet katonák vetettek véget, akkor szívből jövő hála illeti meg őket. Nagyobb ajándékot egy baráti nép nem adhat, mint amit mi kaptunk a szov­jet emberektől. A mi elismeré­sünk, s­zeretetünk történelmi tényeken alapul, és nem úgy­nevezett propagandán. Akik ma a nyugati államok burzsoá vezetőit dicsőítik, azok igenis a szédítő nyugati propaganda, a fasizmus becsapottjai. Gyűlöletünket a nép min­den ellensége, szeretetünket egész népünk, minden igaz ba­rátunk, elsősorban a szovjet emberek iránt fokozzuk és ez­zel köszöntjük felszabadulá­sunk ünnepét, április 4-ét. “ t- B — A városi tanács hívei Csizmadia Lajost, a városi ta­nács irányítása alatt álló Község­gazdálkodási Vállalat igazgatóját saját kérésére állásából a v. b. legutóbbi ülésén felmentette.­­ A kereskedelmi állandó bizott­ság pénteken tartotta ülését. A végleges i­parigazolvá­nyok­ kér­dését és a társadalmi ellenőrök te­vékenységét tárgyalta meg. •­­­­ A motorkerékpár igényléshez városunkban ezután mellékelni kell a rendőrség közlekedési cso­portjának igazolását arról, hogy a kérelmezőnek egy év­vel azelőtt nem volt motorkerékpárja. És a legutóbbi v. b. ülésen egy elhang­zott javaslat volt, melyet most már be kell tartani; ♦ A leggyengébb városi termelő­­szövetkezet helyzetét megtárgyal­ja majd a v. b., a II. negyedévi munkaterv szerint; ♦ Tanácstagi fogadóórákat tar­tanak a városi tanács tagjai ápri­lis 1-től minden hétfőn és csütör­tökön délelőtt a titkári irodában. 4- Április 7-én délelőtt 9 órakor beszélik meg a városi tanácstagok az októberi eseményeket a tanács­­elnöki irodában. Gazdatársai ellen,.. .. .vétett Antali István (Alsó sós­tanyák 18) gazdálkodó. Törzsköny­vezett tehenének üsző borjúját nem törzskönyvezett bikaborjúra cserélte el vala­kivel, hogy elő­nyökhöz jusson. Gazdatársai cso­dálkozhattak volna idővel, hogy nem megfelelő egyedeket kapnak, a nem ellenőrzött bika után. Az államot akarta Antall becsapni, mégis gazdatársait csalta volna meg. A büntetésen túl megérdem­li, ha a gazdat­áraiénak elítélő vé­­leménye is sújtja őt* Szentetornyán 16 taggal gyümölcstermelő szak­csoport kezdte meg működését. A volt Október 6 termelőszövetkezet leadott 38 holdján lévő gyümöl­csöst karolták fel. Átvettek 742 db. kajszinbarackfát, 994 szilva, 77 meggy, 91 cseresznye, 730 al­ma, 85 birsalma, 17 körtefát. A szakcsoport nagy szorgalommal végzi a hatalmas ,gyümölcsös so­­ron lévő munkáit. A tagok egyút­tal a Földművesszövetkezetnek is tag­jai és a­nnak kebelében végzik munkájukat; Bemondta a rádió, hogy komoly mennyiségű citro­mot kapunk külföldről Nyilván jut ebből Orosházára is. Aki so­kat forgolódik a dolgozók között, észlelheti, hogy van úgynevezett citromprobléma. Mii­ől is áll ez? Abból, hogy kevés a citrom, és nem jut mindenkinek. Na meg abból, hogy a kevésnek is egy ré­­szét a pult alól adják el. Miért? Mert van kedvesebb, ismerősebb vásárló és van ismeretlen, az „é­­letben először látott“ vásárló. A­­ pult alól való citromeladás «Hon­tján nem marad titok, mert aki így kivételesen kap, talán bele is halna, ha nem mondhatná el, hogy kapott, „de csak ő“, így az­tán szidják a mi boltosainkat. Hát van erre szükség? I párt hívja ííhoz A volt MDP-tagok városunkban a legtöbben már beléptek az MSZMP-be. Vannak azonban olyanok, akik még nem közeledtek az új párthoz, pedig becsületes dolgozók. Az első időkben nem léptek be valamilyen okból, mert nem­ láttak tisztán. Később, amikor már világosabban tudtak tájékozódni, talán az tartotta vissza őket a be­lépés, azaz az átigazolás kérésétől, hogy késésük miatt szégyenkez­tek. Nem akarnak megszégyenülni az ilyen kérdések éles, célzatos föltevése előtt: hol voltál eddig? Mit gondolhatnak felőlem késői jelentkezésem miatt, jőt semmi esetre sem­­­ ilyesmi motoszkálhat a fejükben. A párt mégis hívja őket, az arra érdemeseket. Nem azért, hogy minden áron nagy párt akar lenni. Hiszen az oda nem valókat nem vette és nem is veszi fel soraiba. De akik becsülete­­sek, azoknak helyük van a pártban most is. A kellő tájékozódás* * tisztázódás utáni belépés annyiban becsületük javára szól, hogy nem elvtelenül válnak párttagokká, ha jönni akarnak. Mégegyszeri a párt hívja őket. Róluk még Az ellenforradalom a Kiskeres­kedelmi Vállalatnál is bajnoko­kat szült. Itt is előléptek azok, akik vállalták az elképzelt győ­zelem esetére a sokirányú vállalat irányítását. Itt is jelentkezett az a mindenütt fellelhető demagóg, a­­kinek hangoskodása, okoskodása vagy megtévesztette, vagy megfé­lemlítette a többséget. Itt Wáhl Ottó a „marxista prédikátor“ tet­te le a garast és vállalta az igaz­gatók „keserű“ kenyerét. Hű megértőkre talált Sonkolyos La­josban és Gy. Kovács Sándorban, aki a Kossuth Lajos utcán Faragó bácsi kocsiján táncolt .forradalmi“ nem írtunk jókedvében. Közös erővel elűzték és visszaszorították a vállalat kom­munista dolgozóit, majd egyéni ízlésük szerint berendezkedtek. A 22-es boltban Halmos Tivadarra már húzta volna a kötelet a négy gyermekes Nyergesné nyakára, ha a vezetőség „erélyes“ intézkedés­sel Nyergesnét el nem helyezi egy másik boltba, így aztán lecsilla­­pultak a szenvedélyek. Jött az új igazgató, és Wohl prédikátor sze­rényen visszatért boltvezetői mi­nőségébe. Gy. Kovács és Sonko­lyos is megelégedtek, hisz igazán nehéz időkben, tőlük telhetően mindent elkövettek... ---------------- . —(-m 1 Fizetni kell a forgalmiadót A forgalmi adóhivatalnak igen sok munkát okoz, hogy egyesek pénzügyi rendeleteinket semmibe­ véve árukat hoznak forgalomba, az utána járó forgalmi adó kifize­tését pedig elmulasztják. Az ok­tóberi események alatt igen sokan hasított sertéseket szállítottak a­­budapesti Közétkeztetési Vállalat­nak, forgalmiadó lerovás nélkül. Dénes János, Csizmadia Sándor utca 41 szám alatti lakos, mint megbízott, vásárolta össze sokak­tól a sertéshúst, így Csizmadia Fe­renc Pusztaszentetomya 407 kg, Rideg Sándor Zombai utca 41, 2S1 kg, Tóth B. Antal Monori Tanyák 101 kg, Varga István Pusztaszente­­tornya 147 kg, Araczky János Pusztaszentetornya 142 kg, Ra­vasz István Pusztaszentetornya 160 kg, Szenkó József Rózsa utca 8. 141 kg, Németül József Hajdú­völgy 161 kg. sertést­­ lőtt át a budapesti Közétkeztetési Vállalat­nak, forgalmiadó lerovás nélkül A forgalmiadót fizetni kell, mert ez államunk egyik legjelentősebb bevétele, melyet közjavak formá­jában kapnak vissza. A felsorolt személyek a törvé­nyes kg-onkénti 10 forint forgalmi adón kívül még bírságot is fizet­nek; ---------------rrrrrro r >-0 - -------------­ Nem serkenti a termelési kedvet Magyar János, Nyár utca 12. szám alatti lakost, a 64 éves SZTK nyugdíjast látogattuk meg a mi­nap. Magyar bácsi három hold földet bérel és még szeptember 27- én egy hold kenderre szerződött. Október 14-én a gépállomásnak 364 forint szántásdíjat fizetett be, kérve a szükséges mély- és kön­­­nyűsz­ántást. A nyu­gtát elvitte a területen dolgozó Bakos Imre trak­toroshoz. Többször kérte őt, hogy szántson, de mindhiába, mert a traktor csak nem állt az ő földjé­re. Egyszer megkérdezte Bakos Imre barátját Miszlai (volt szűcs) traktorost, hogy mitévő is legyen. — Látott már forogni kenetle­nül kenőket Magyar komám? Ken­ni kell azt., — adta meg a felvi­lágosítást Miszlad. Magyar János elszomorodott. El­mert nincs önök! élére rakva a pénzmag és a szántásdíjat is meg­fizette becsülettel. Miért nem elég hát az? Lassan kitavaszodott. Március derek­án jött csak a traktor, mert a „forradalom alatt nem volt elég üzemanyag.” Magyar bácsi ezt megérti, hiszen rengeteg sztrájik­­szervező motorost látott egész té­len. Azok sem ártézi vízzel futot­tak. Bizony elment a termelési ked­ve Magyar Jánosnak. A kender­nek őszi szántás való és nem könnyű szántás, mint amit márci­usban kapott. Földjét már csak késve tudta elkészíteni és az ős­­­szel tervezett beosztásait máris meg kellett hogy változtassa. Kulákvér Zárnák Pál Földvári út 17 szám alatt Lakó kulák jónéhány évvel ezelőtt igazi kulákmódra rendezte vagyoni viszonyait. Neii csak­ két holdja maradt. Fiára 34-et, felesé­gére 25-ö íratott. No, akárhogy spekuláltak, a földet mégis tago­­sították. A ravasz Zábrák, volt cselédjét, Mátó Mihály békés­­sámsoni lakost kérte meg, hogy gazdasági felszereléseit mentse meg. Mátó magához is vette a gazdasági felszereléseket, sőt úgy megsajnálta Zatarákot, hogy a megmaradt földjének a művelésé­ben is segédkezett. Persze csak úgy tiszteletből. Tiszteletből járt el Mátóékhoz naponta háromszor kosztolni is. Közben 1951-ben köz­ellátás elleni bűntettért elítélték és elzárták Zábrákot. Mátó Mihály mindent elkövetett, hogy könnyít­sen a kulák nehézségein. Még a sertést is Mátó nevén vágta le a kulák. Kiszabadulása után természete­­­sen újra nála kosztolt és a volt cseléd segítségét újra igénybe vet­te. Semmi sem tart örökké és Máté is felébredt, hogy őt újra kizsák­mányolja a kulák. Előállt és kérte, hogy legalább az elfogyasztott kosztot fizesse meg Zábrák. Fel is háborodott erre a kulák és össze­vesztek. Addig-addig, hogy bíró­ság elé került az ügy. Mátó a na­pi háromszori kosztolásért csupán a 7 forintot számolva 2520­— fo­rintot követel Zábráktól. A ku­lák azonban hallani sem akar a követelésről mert az csak termé­szetes. Hogy legalábbis a kulák­ vér nem válik vízzé-

Next