Orosházi Hírlap, 1958. április-június (3. évfolyam, 14-26. szám)

1958-04-03 / 14. szám

OROSHÁZI VIT.AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI HETI­LAPJA 1858. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 1 forint III. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM ÁPRILIS 4 felszabadulásának, függetlenségének ünnepe! SZABADSÁGUNK NAPJA Irta: Násztor Sándor, a Városi Pártbizottság titkára Li ő­­ szabad­u­l­ásunk 13. évfor­dulóját ünnepli az ország népe. Tizenhárom évvel ezelőtt az utolsó fasist­a német és nyilas hordát is kiverte a Szovjetunió Vörös Hadserege hazánkból és ez­zel szabaddá lett Magyarország. Mi, orosháziak még eddig sem kellett, hogy várjunk, mert 1944. október 7—9-i szovjet hadijel­en­­tés hírül adta a világnak, hogy el­kezdődött Magyarország felszaba­dítása és a II. Ukrán hadsereg ka­tonái felszabadított­ák az első ma­gyar városokat és községeket: Ma­kót, Békéscsabát, Orosházát stb. Középkori állapotokat, 25 éves fasiszta uralmat, nemzeti nyomort számolt fel a vörös hadsereg fel­­sz­ab­adítása. És mégis az 1956-os ellenforra­dalom idején egyesek igyekeztek elmosni azt a történelmi változást, eredményt és magyarkodó nacio­nalista demagógiával félrevezetni az embereket és a szocialista vív­mányokkal a Szovjetunióval akar­ták szembeállítani a dolgozókat. Ezen az évfordulón emlékezzünk arra a gyalázatos időszakra, ame­lyet 1956 prófétái ajánlottak ne­künk: öltek, pusztítottak év­t. Különösen itt, Orosházán kell emlékezni minden dolgozónak a má­sra, a földesurakra és a zsíros­gazdákra, a Zsilinszkyekre, a vál­lalati tulajdonosokra, tőkésekre, a szolgabírókra és a véres, vagy vér­­telen, de bátor hősi harcokra, sztrájkokra, amit a dolgozó töme­gek vívtak a helyzet megváltozta­tásáért, amely után „Viharsaroké­nak hívják ezt a vidéket. E­mlékeztessük a feledékenye­­ket a 3f0-as évek nyomorú­ságára, amelyekről a szemtanúk az­ akkori újságok számot adnak: 607 földhöz jutott ellen kelle­t ki­­mozdítási eljárást indítani... Az orosházi járásban 34 ezer 5 pen­gőt fizettek ki az ínségeseknek... Korgó gyomorral nem lehet taní­tani... Közel ezer iparos tette le a szerszámot ebben az évben..." Ilyeneket és ehhez hasonlókat ol­vashatunk az Orosházi Friss Új­ság 1932. novemberi és decemberi számaiban. Ezeknek végét jelentette 1945. április 4. Szükséges és becsület­beli kötelességünk visszautasítani minden olyan propagandát, amely az elmúlt 13 év sorsdöntő sikerei­re kíván fátyolt borítani, előtérbe tolva a megtörtént hibákat, ame­lyek azonban eltörpülnek ered­ményeink mellett. Büszkék lehetünk az elmúlt 13 év vívmányaira, melyek alapve­tően megváltoztatták a szegény milliók helyzetét. Orosházán több, mint 10 000 hold földet osztottak ki a nincstelenek között, s annyi földhöz évszáza­dok alatt nem jutottak a földnél­­küliek. Több száz, hajléktalan csa­lád épített házat magának. Eltűn­tek Orosháza utcáiról,­ piacterei­ről és iskoláiból a rongyos, dérbe borult időben is mezítláb járó fel­nőttek és iskolás gyerekek százai. Eltűntek életünkből a dölyfös, szí­v­telen földbirtokos, cselédtartó gaz­dák, a botosispánok, a csendőrtol­lak, az inségkonyhák. Az elmúlt 13 év alatt 2600 házban vezették be a vil­lanyt és míg 1944-ben alig 300 ház­ban volt rádió, addig jelenleg 4500 körül van az előfizetők száma. Míg 1944-ben 25—30 motorkerékpár volt a városban főleg tehetősek kezén, addig ma több, mint 900 embernek van motorkerékpárja és egyre többen vásárolnak autót. Csak italra több, mint 16 millió forintot költöttek 1957-ben. Az iskolákban 8 osztályt járnak a gyerekek és utána felsőbb isko­lába kerülhetnek. Hol van az az idő, amiken­ 3.—4. osztályból állí­tották szolgálni a szegény ember fiát és­ nem tanulhatott tovább9! Vagy amikor az orosházi iskolák­ban az éhezés miatt kénytelenek voltak 350 gyermeknek napi 2 dl. tejet adni a város vezetői?! Orosházán korszerű szülőotthon, új kórház, rendezett utak, fürdők, szór­akozóhelyek, új középiskolák és más intézmények állnak a dol­gozók rendelkezésére. Mozija van ma már Rákóczi­telepnek, Szente­­tornyának, villanyt kap ez évben Pusztaszentetornya is. J­elenleg is a párt és a kor­**­mány támogatásával a Vá­rosi Pártbizottság akcióprogramja alapján új üzemek épülnek, léte­sülnek városunkban. Ruhagyár közel 4 millió forint, magtisztító mintegy 20 milliós költséggel. Ez­zel kb. 800 ember kap munkát és a város dolgozóinak keresete kb. évi 8—10 millió forinttal növek­szik. Megoldás előtt áll a kasza­peri földgáz idevezetése és ezáltal 5000 orosházi lakásban, a külterü­leteken is olcsó, tiszta tüzelőhöz jut lakosságunk, mintegy 15 mil­lió forinttal. És még sok más vá­rosfejlesztési, rendezési terv ke­rül megvalósításra, melynek ered­ményeként egyre elégedettebbé, jobbá válik dolgozóink élete. M­­­unkásaink keresete, életkö­r­ö­rülménye lényegesen jobb, mint régen. Dolgozó parasztsá­gunk, a tsz tagok és egyéni gaz­dák bizalommal tervezhetnek, termelhetnek, boldogulhatnak. Ér­telmiségünk — mely számarányát nézve duplája a felszabadulás e­­lőtti létszámnak — egyre jobb kö­rülmények között végezheti alko­tó munkáját, melyet elismerés övez pártunk, államunk részéről. Másképp élnek a felszabadult nők, és a biztos jövőbe tekintő if­júságunk. Ezek a körülmények magyaráz­zák azt, hogy az ellenforradalmi vezérek, a Papp Károlyok, né­­hány száz félrevezetetten kívül nem tudták maguk mellé állítani és vesztébe vinni a dolgozó töme­geket, akik éppen április 4. után váltak igazán emberré. Az ellenforradalom hívei az el­múlt időkben azt igyekeztek be­bizonyítani, hogy a mostani párt­nak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak nincs kellő támoga­tója és szűk területre szorul. 1, 7 szemenszedett hazugság. A­­ lakosság támogatása a párt, a kormány politikája iránt orszá­gosan és helyileg is egyre jobban lemérhető. A tanácstagi választá­sok sikere, a különböző gyűlések, rendezvények, beszélgetések iránt tanúsított igen nagyfokú érdeklő­dés is azt bizonyítja, hogy a tö­meg követi a pártot. ..Jelentős e téren a változás a régebbi érdek­telenséghez képest, melyre üres, hézagos gyűléstermek voltak jel­lemzők. Ez egyre inkább a múltté. Ma azt tapasztaljuk, hogy soroza­tosan a párt és tömegszervezetek rendezvényein zsúfolt nézőterek igazolják a tömegek egyre fokozó­támogatását, különösen Rákóczi - telepen és a belterületen. A Ma­gyar Tanácsköztársaság évfor­dulójára rendezett pártnapokon, ünnepélyeiken több, mint 2500-an jelentek meg. A Városi Pártbizottság hetilap­ját, az Orosházi Hírlapot 6500-an olvassák, előfizetőinek száma a ta­valy decemberi 450-hez viszonyít­va közel 3000-re emelkedett. És a termek után bizonyosan megtel­nek az utcák, a terek, azokkal a tömegekkel, akik hosszú éveken át küzdöttek az emberibb életért a Horthy rendszerben és sokezres számban verték vissza a reakciós kísérleteket 1946—47 körül és el­söprő választási győzelemhez jut­tatták szavazataikkal az MKP-t 1947-ben. Ilyen támogatásban sohasem részesült és nem is részesülhetett az ellenforradalom­. ]y­ a. felszabadulásunk 13. év­­södjék a párt és a dolgozó rétegek közötti barátság, kapcso­lat, elsősorban a munkás-paraszt szövetség, mely proletárdiktatú­ránk legfőbb ereje. Emberi, nyílt, őszinte politikát folytatunk és megtaláljuk az őszinte baráti han­got minden becsületes dolgozó­val, hisz a szocializmus nemcsak a kommunistáknak, hanem egész népünknek épül és ebből a kor­ból a legnehezebb feladatokat vál­lalják magukra a kommunisták és ezen keresztül kivívják a tö­megek elismerését, támogatását Eddigi eredményeink és jövőbe­ni sikereink záloga, hogy a Szov­jetunió felszabadító harcával, szüntelen támogatásával, az ellen­­forradalom leverésével nyújtott segítséggel mindig népünk mellett volt. Hazug politika volt az, ami­kor semlegességet, ENSZUcs­ina­tokat követeltek és vad, szovjetel­­lenes propagandát folytattak e­­gyes körök. Ha a szovjet hadse­reg nem űzi el a német és magyar fasisztákat, vagy esetleg angol csapatok jöttek volna Magyaror­szágra, akkor nem kapta volna meg parasztságunk ősi jussát, a közel 5 millió holdat, a gyárakat, a bankokat, akkor tovább fenn­állt volna a jogfosztottság, a kul­­turálatlanság, a nyomor. Minden egyszerű ember tudja, hogy azóta más az élete, amióta szoros barátságot tartunk felsza­badítónkkal, a Szovjetunióval. Másrészt a világbéke fenntartásá­nak legönzetlenebb harcosa ma a Szovjet állam. Ha népünk, ha­zánk a haladás útján akar járni, a béke, a becsület útján és nem a haladásellenes becstelen úton, mint Hitler idején, akkor ma a szocialista táborban a helyünk, melynek vezetője a szocialista Szovjetunió. M­a, felszabadulásunk 13. évi fordulóján kegyelettel meg­hajtjuk zászlóinkat a népünk fel­szabadításáért elesett szovjet ka­tonák emléke előtt és megfogad­juk: nem felejtjük el, hogy két­szer hullott szovjet emberek vére szabadságunkért és hűek leszünk emlékeikhez, soha nem engedjük megbontani népünk és a szovjet nép testvéri barátságát! Egyben mi Orosháza kommu­nistái és pártonkívüli dolgozói, meleg szeretettel köszöntjük ha­zánk fővárosában a szovjet nép kiváló képviselőit, biztosítjuk ti­két, hogy Orosháza méltó lesz a hozott véráldozatra, méltó lesz forradalmi szocialista hagyomá­nyaihoz. Április 4 ünnepi műsora: Az ünnepség előkészítő bizottsága hazánk felszabadulásának 13. évfordulóján, Orosházán, a Szabadság téren délelőtt 10 órakor mun­kásőr névadó, zászlóavató, felszabadulási nagygyűlést tart. Az ünnepség programja: Délelőtt 6 órakor zenés ébresztő a tűzoltó zenekar közreműkö­désével, 8-tól 9-ig a szovjet emlékmű megkoszorúzása. Megemelékezést tart Sinkó S­ándor vb-elnök. 9-től 10-ig gyüle­kezés felvonulásra a Táncsics utcán. 10 órakor a nagygyűlés meg­nyitása. Ünnepi beszédet mond Laszli Pál elvtárs, az MSZMP Me­gyei Bizottság másodtitkára. Az ünnepi beszéd után zászló átadás-átvétel, szalagok felkötözé­se. Munkásőrség díszelvonulása. Délután és este sportműsor a Kinizsi sporttelepen. Este 1 órakor pedig ünnepi műsor a Pet­őfi Művelődési Házban. Műsor után reggelig tánc. (Rossz idő esetén délelőtt a Petőfi kultúrotthonban munkásőr­ség zászlóavató ünnepséget, este ugyanott ünnepi nagygyűlést tar­tunk. Utána kultúrműsor.) Az orosházi Kisker, boltok ünnepi nyitvatartása Április 3-á án, csütörtökön: az 1-es számú csemegebolt egyfolytá­ban 18 óráig, a többi élelmiszerrel foglalkozó, vala­­menyi bolt reggeli nyitástól 12 óráig, és délután 14 órától 18 óráig, a ruházati boltok (rövidáru bolt kivé­telével) egyfolytában 18 óráig, az 52-es illatszerbolt egyfolytában 18 óráig, a többi iparcikket forgalombahozó boltok rendes szombati nyitvatartási idő szerint tartanak nyitva. Április 4-én, pénteken: valamennyi bolt zárva tart. Április 5-én: (szombaton): az 1-es csemegebolt, 71-es kenyérbolt, az 52-es sz. illatszerbolt és a 6B-as sz. cukorkabolt 7 órától 18 óráig tart nyitva: a húsbolok, amennyiben 3-án nem adják el az összes húsmennyiséget, szintén 7 órától 10 óráig tartanak nyit­va, a többi boltok egész nap zárva tarta­nak. Április 8-án, vasárnap, valamennyi bolt zárva tart.­ Népek ba­rátságfi hónapja Orosházán, a Hazafias Népfront és a Békebizottság megalakította a „Népek barátsági hónapja" elő­készítő bizottságot és kidolgozta a hónap munkatervét. Elhatározták, hogy minden községben békegyű­­léseket szerveznek és béke-elbe­­szélgető esteket tartanak. Élüzem lett Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságát a Föld­művelésügyi Minisztérium, a ME­­DOSZ Országos Elnökségével egyetértésben, az 1957. évi ered­mények alapján élüzem címmel és oklevéllel tüntette ki. A harma­dik élü­zem­ avató­­ünnepsége­t ápri­lis 2-án 12 órakor tartották meg a tangazdaság kultúrtermében. Az Orosházi műszaki Fenntartási Üzem dolgozói érzem­­ünnepséget tartottak. Március 29- én este 6 órakor a Postahivatalban ünnepélyt, majd este 8 órakor a Magasépítő Vállalat kultúr­érmé­ben vacsorát rendeztek. t

Next