Orosházi Hírlap, 1959. január-március (4. évfolyam, 1-13. szám)

1959-01-01 / 1. szám

OROSHÁZI MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI HETI­LAPJA 1959. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK ÁRa 80 fiLLér IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1 Boldog új esztendőt! Sokszor elmondtuk egymásnak, sokszor kívántunk boldog, új esztendőt, de csak nem akart eljönni. Ma, amikor sikerekben és eredményekben gazdag év áll mögöttünk, bizton kívánunk boldog, új esztendőt. Az elmúlt esztendőkben gyors ütemben fejlődött népgazdasá­gunk, erősödött mezőgazdaságunk, a kulturális életben újabb győ­zelmeket arattunk. Dolgozó népünk műveltsége, életszínvonala to­vább növekedett, politikai öntudata tovább izmosodott. Az 1959-es esztendő újabb győzelmeket ígér. Ismét szorgalmas, munkáskezekre van szükség, hogy még gazdagabb, még szebbé te­gyük életünket. Erre emeltük poharunkat Szilveszter éjjelén, erre szorítunk kezet az új év reggelén. Nem kívánság ma a boldog esz­tendő­s valóság, mint maga az élet. Megszépült, gazdagodott, megújhódott a tartalma az újévi köszöntőnek. A magyar nép bol­dog új eszendőjének programja a legfényesebb bizonyítéka itt van előttünk: a párt és a kormány határozata. Nem lehet néhány sor­ban beszélni arról, mit jelent ez minden dolgozónak, de érezzük és látjuk, hogy jobb kedvvel veszi kezébe a munkás, a dolgozó paraszt a munkaeszközét, vidámabb az anya, jobban örül a gyermek az életnek. Magában az a tény, hogy a hároméves tervben több milli­árd forintot fordítunk az ipar, a mezőgazdasági termelés fejleszté­­­sére, ez olyan jelentős, hogy magában is utal a program nagysze­rűségére, pompás távlataira. Pártunk és kormányunk minden el­képzelhető segítséget megad, hogy jobb körülmények között, vidá­mabban dolgozhassunk és végrehajtsuk a magyar nép életének leg­szebb programját, az egész dolgozó nép életszínvonala emelésének, jobblétének programját. Van tehát mit köszönteni. Szálljon hát a dal, sziporkázzék a Jókedv, dobogjon szívünkben az élet öröme: — ma ünnepelünk! A hétköznap is ünnep nekünk, ünnepet hoz a terv, ünnep a munka. És ha majd a dal elcsitul, s a pohár koccintását a gép moraja váltja fel, akkor is helyt áll a munkás, a paraszt, a nép. Nagyok a terveink, minden kézre szükség van. A föld méhéből dúsabb termést kell életrehozni a parasztoknak, több ruhát, cipőt kell termelni a munkásnak. És amikor ma új esztendőt, boldogat és szebbet kíván a nép, erre érti. Mindenki a maga területén tes­testől, lelkestől, az ügy nagyszerűségébe vetett hittel áll helyt. Kö­szöntsük hát őket meleg szeretettel. Köszöntjük elvtársainkat, a nép nagyszerű harcosait, órájuk vár az a munka, hogy az új eszte­ndőben tovább erősítsék orszá­gunk eddigi sikereinek alapját, a pártot. Köszöntjük üzemeink munkásait, akik az utolsó napokban is lankadatlanul küzdöttek az éves terv teljesítéséért, túlteljesíté­séért. Köszöntjük a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztságot, akik az őszi mezőgazdasági munkában derekasan helyt­álltak, hogy több kenyér jusson az asztalra. Köszöntjük értelmiségi dolgozóinkat, akik tudásuk legjavát ad­­ták népünk műveléséhez. Köszöntjük lapunk minden olvasóját, minden barátját, ifjat és öreget, asszonyt és leányt egyaránt, mindenkinek, városunk va­lamennyi dolgozójának eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk! .................................................................................................. A termelői igazolványokról A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány rendelete értel­mében Orosháza város területén lévő piacokon mezőgazdasági ter­ményeket, termékeket és állatokat 1959. január 1-től kizárólag terme­lői igazolvánnyal rendelkező ter­melők árusíthatnak. A termelői igazolványokat Orosházán, a vá­rosi tanács vb. igazgatási osztá­lyán (Wigner-ház, földszint 3. Szám), a közigazgatási kirendelt­ség területén lakó termelők pedig a kirendeltség hivatalos helyisé­gében szerezhetik be. A termelői igazolványok gyors és zavartalan le állítása céljából a termelők felte­lenül vigyék ma­gukkal a személyi igazolványukat és a szükséges okmánybélyegeket. Az a termelő, akinek a használa­tában álló földterület nagysága a kat. holdat nem haladja meg és ezen belül a szőlő és gyümölcsös együttes területe legfeljebb 600 négyszögöl, 20, ha a használatá­ban álló földterület nagysága az 1 kat. holdat nem haladja meg, de ezen belül a szőlő, kert, gyü­mölcsös együttes területe 600 négyszögölnél nagyobb, 50 forin­tos bélyeget vigyen magával. U­­gyancsak 50 forintos bélyeget vi­gyen magával az a termelő, aki­nek a használatában álló földte­rület nagysága egy kat. holdnál nagyobb, de 5 kat. holdat nem haladja meg és ezen belül a sző­lő, gyümölcsös, kert együttes te­rülete legfeljebb 2 hold, 100 fo­rintos okmány bélyeget az a ter­melő vigyen magával, akinek a használatában álló földterület 5 kát. holdnál nagyobb,­­illetve a szőlő, gyümölcsös kert együttes területe a 2 kát holdat meghalad­ja-A termelői igazolvány nélkül értékesítő termelők szabálysértést követnek el, amely 3000 forintig terjedő bírságot von maga után» VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl 1 Közel 1 millió forint­­ a vízhálózat fejlesztésére Kb. 50—60 évvel ezelőtt kúttár­­­­saságok létesítették a jelenleg is­­ meglevő vízhálózatot Orosházán. [Ez részükre komoly hasznot pro­­­fitált, felújításával és korszerűsí­­­tésével azonban nem törődtek, s Időik folyamán a lefektetett cső­ [vezeték tönkrement. Ezt a csőhálózatot cseréli ki és­­ korszerűsíti a tanács. A munka­­ szakaszosan történik majd és né­­­­hány évig tart, de már 1959-ben­­ jelentős része elkészül. Ezekre a­­ munkálatokra a tanács közel 1 [ millió forintot fordít. mit kíván­ ? Az orvos DR. MOLNÁR MIHÁLY: Na­gyon szeretném, ha az orosházi kórház építkezése minél előbb megindulna, ahol nyugodtan tud­nánk dolgozni. Én pedig, mint ma­gánember, szeretnék nyerni egy autót a lottón . A tsz-tag KERESZTES József a Vörös Csillag Tsz tag­ja: Jó időjárást, bő termést kívánok, hogy minél több jus­son minden ember padlására. Két gyer­mekemnek fél évre minél több 5-öst és magamnak egy 4-es találatú lottót kívánok. r.fiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii tiimiimmiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiimiimmiiiuiiimiiiiimiiiiiiiiu Eredmények 1958-bem, tervek ISIS-ben Orosháza vállalatainál és üzemeinél Az Orosházi Gépállomás 101,5 százalékra teljesítette éves tervét. A téli gépjavítási munkák is terv szerint haladnak. A gépállomás egész évi mun­kájának értékét növeli, hogy ke­vesebb volt a ráfordítás, mint az előző években. Ezt az egyes mun­kák jobb megszervezésével és ta­karékossággal érték el. Ennek eredményeként komoly nyereség­­részesedésre is számíthatnak a gépállomás dolgozói. 1959-ben 18 univerzális erő­géppel és sok új típusú munka­géppel, ezenkívül egy új Csepel üzemanyagszállító tartálykocsi­val gyarapodik a gépállomás gép­parkja. De idecsatolják a Csorvá­­si Gépállomást is, így az Oros­házi Gépállomás a megye legna­gyobb gépállomásává válik, de országos viszonylatban is az el­sők közé sorolható. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy az 1958. évi 73 ezer nor­málholddal szemben 1959-ben 103 ezer normálholdra emeljék az é­­ves tervet, ami a megyei terv 10 százalékát, az országos tervnek pedig 1 százalékát teszi ki. Kiváló munkát végeztek az Orosházi Malom dolgozói is, akik már december 28-án befejezték éves tervüket. Ezen felül — a hátralevő 3 nap a­­latt — 24 vagon lisztért őröltek. 1959-ben nem sok változtatás­ra van kilátás, csupán felújítási munkákra kerül sor. — Az el­múlt évben végzett eredményes munka következtében minden re­mény megvan arra, hogy az Oros­házi Malom Ismét elnyerje az él­üzem címet. Ez az új év kezde­tén nagymértékben növeli a jó hangulatot és munkakedvet. Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat felemelt termelési tervét 100 szá­zalékra teljesítette, sőt 1—2 szá­zalék túlteljesítéssel is számolni lehet, amit a vállalat a béralap túllépése nélkül ért el. Többlet nyereség is nagyobb mértékben mutatkozik, mint amire a válla­lat eddig számított. Ez azt jelenti, — hogy amennyiben a felettes szerv jóvá­hagyja — a dolgozók 8—10 napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kap­nak. 1958- ban a vállalat saját erejé­ből csempegyártó üzemet létesí­tett, ami lehetővé tette a havi 450—500 db. hordozható csempe­kályha előállítását. (1956-ban egy év alatt csak 81 db. készült.) A megrendeléseknek azonban még így is csak 50 százalékát tudta kielégíteni. Ennek az üzemágnak fejleszté­se népgazdasági érdek lenne. Ezt azonban a Békés megyei Tan­ács­tervezési osztály beruházási cso­portjának is észre kellene vennie! — Az Építésügyi és Belkereske­delmi Minisztérium célszerűnek és szükségesnek tartja a már or­szágos hírnévre szert tett oros­házi csempekályhák jóval na­gyobb mennyiségben történő gyártását.­­ Reméljük, hogy ezt 1959-ben az illetékes szervek is tudomásul veszik. A vállalat gépállományát eb­ben az évben 176 ezer forint ér­tékű vasesztergapaddal és egy 24 ezer forint értékű hydraulikus da­­raboló géppel fejlesztik. A dolgo­zók jó minőségi munkájának kö­szönhető, hogy a vállalat már eddig annyi megrendelést kapott, amennyi az 1959. évi munkát 60 —70 százalékban biztosítja. Az I. sz. Téglagyár 1958-ban nyerstéglagyártási ter­vét 420 ezer darabbal túlteljesí­tette. Ebből a mennyiségből 8 kétszobás családi házat lehetne felépíteni. A gyár dolgozói már december 16-án befejezték éves tervüket. Ennek jelentőségét növeli, hogy a tégla minősége 96 százalékban I. osztályú volt. Eredmény: 3 he­ti keresetnek megfelelő nyereség­­részesedésre számítanak a dolgo­zók, 1959- ben 3 motoros csizevonta­tót kap a gyár, ősszel pedig vil­­lanymotor meghajtásúvá alakít­ják át a téglapréselő gépsort. En­nek megfelelően az éves terv 500 ezer darab téglával többet irá­nyoz elő. A nagy lelkesedéssel dogozó munkásgárda biztosíték arra, hogy a gyár, amely 1958-ban él­üzem lett, 1959-ben is megőrzi a kitüntető címet. A nagyszerű gárdából csak né­hányat emelünk ki most, akik 1958. decemberben a legtöbbet kerestek. Somogyi István kihordó 3500, Somogyi Béla kihordó 3300, Hajdú István kihordó 3200, Kókai István égető 2200 forinttal zárta az ó év utolsó hónapját, már november 15-én befejezte fi­ves tervét. Akkor újabb 100 e­­zer forint értékű tervmunkát ka­pott, amit időben elvégzett, így az éves tervet 112 százalékra tel­jesítette.­Az eddig rendelkezésre álló a­­datok szerint jó eredményt értek el a dolgozók az önköltségcsök­kentés terén is, aminek előrelát­hatólag 8 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedés lesz a jutalma.­­ A II. sz. Téglagyár is jó eredménnyel zárt. Az éves tervet a dolgozók 103—104 szá­zalék között teljesítették. A rá­fordítás alapján már most meg lehet állapítani, hogy itt is lesz nyereségrészesedés. Hogy men­­nyi? — Legalább 2 hét kereset­nek megfelelő összeg. 1959-ben 3, vagy 4 kismotor vontatja majd a csilléket, ami gyorsabbá teszi a munkát. Ezzel lehetővé válik, hogy — a mun­káslétszám csökkentése nélkül — 500 ezer darab téglával növeljék az éves tervet. Még 1959-ben sor kerül a gé­pek villanymotor meghajtásúvá való átalakítására. A DÁV orosházi üzeme

Next