Orosházi Hírlap, 1959. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)
1959-04-02 / 14. szám
Megkezdődik az új autó* úgy ismerik Orosházán a Lakatos és Gépipari Javító Ktsz-t, hogy ez a legkisebb, de jól dolgozó kisipari termelőszövetkezet. Jó munkájuk eredményeként 10,9 százalék nyereségrészesedést osztottak a közelmúltban.. . Régi vágyuk, hogy egy autójavító részlegben is megkezdjék a munkát. Most megvalósul. A tervek elkészültek, az engedély is megvan. Orosháza környékén, sőt a megyében sincs autó-service. Eddig a közületek és magán a gépjavítás servicében autótulajdonosok Budapestre szállították javítani gépkocsijaikat. Az autó-service létesítését örömmel vállalta a ktsz, bár sok gonddal és nehézséggel jár. Két helyiségre tartanak igényt, illetve kaptak ígéretet azok birtokbavételére: a Földszöv. étterem melletti magasépítők helyiségére, vagy a Táncsics utcai Tüzép-telepre. Legalkalmasabb a Magasépítők helyisége volna. Olyan service kialakítását ter vezi a ktsz, amely teljesen kielégíti a lakosság autó-, motor - javítási igényét. Úgy tervezik, hogy üzletszerűvé képezik ki a helyiséget, ahol nyomban elvégzik a kisebb javításokat, a nagyobb javításokat igénylő gépeket pedig a szerelő- műhelybe szállítják. Távolabbi, j tervek szerint éjjel-nappal szolgálatot létesítenek és az el nem szállítható, vagy útközben elakadt gépek javításához kimennek. Később szeretnének egy rádió-, televíziójavító és egy órás részleget is életre hívni. Május első napjaira elkészül a service. Ez a város lakosságának érdeke A Békés megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés Orosházi Szervestrágya Üzemegysége 1950-ben jött létre Orosházán. Az üzemegység fogatainak és felszerelésének akkor a város szívében, Töhötöm utca 40 szám alatt biztosítottak helyet. Az Orosházi Építőipari Ktsz ez évben megvásárolta a telket azzal, hogy ott egy millió forintot meghaladó építkezést hajt végre. Erre állami hitel áll rendelkezésére. A ktsz így összevonhatná a város különböző helyein levő részlegeit, telephelyeit, irodáit és nyolc helyiséget szabadítana fel lakásokká való átalakítás céljára. A telek átvételéhez azonban szükség van arra, hogy a Szervestrágya Üzemegység Töhötöm utcai részlege átadja a telephelyét. A városi tanács erre vonatkozólag hozott is határozatot, melyben a gyepmesteri telepen jelölt ki új helyet számára. Azért jelölte ki éppen ezt, mert a fekáliát kezelő szerszámok és kocsik nem valók a város szívébe. Ez közegészségügyi és városrendészeti szempontból egyaránt tűrhetetlen állapot. A Békés megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés azonban nem akarja ezt belátni és aelek arra vallanak, hogy az ügyben a megye tanácshoz akar fellebbezni. Ezúton is felhívjuk tehát a megyei tanács illetékeseinek figyelmét, hogy a város lakossága érdekeinek figyelembevételével mérlegelje a körülményeket és ennek alapján hozzon határozatot — ha fellebbezésre kerülne a sor. Véleményünk szerint azonban — csupán egészségügyi szempontból is — már régen a gyepi mesteri telepre kellett volna helyezni a szervestrágya üzemegység Töhötöm utcai részlegét. A részleg ezzel semmit sem veszít,a város pedig igen sokat nyer. MÉG MINDIG a mások verejtékéből élnek ? Az Orosházi I. sz Téglagyár fele mentünk március 21-én. A Szent István út végén jobb oldalon, ahol a szántóföldek kezdődnek, sok ember szorgoskodott az egyik táblán. Megtudtuk, hogy Németh Ferenc bulgárkertész földjén dolgoznak. A „gazdával’ együtt 24-en voltak. A szép kis villája udvarán pedig három ember foglalatoskodott a melegágyak között. Úgy látszik, itt a kulcsa a tavalyi 500 000 forint körüli bevételének. Igaz, hogy ő is dolgozik, de 26 alkalmazott — ha „nem rendszeresen(!) is — nem engedhető meg társadalmi rendünkben. Ez a munkaerő kihasználása, dolgoztatás, kizsákmányolás. De nem egyedül Németh Ferenc teszi ezt Orosházán. Jován Ambrúzs a Szellőkben, Kvartov Imre, Ivanov Péter, Pavlov Borisz, Kovács József, Iván Sztover, Toma Gergely, Lődi Mihály, Darók Ferenc, Berta Ferenci Ivanov Demeter és a többiek. Busás hasznot húznak más emberek verejtékéből. Nincs olyan törvény népi demokráciánkban, amely biztosítja a kizsákmányolást. S a ,jó öreg bulgár gazdák” furfangosan kijátszák az ellenőrzést is. Az SZTK-ba ritkán, vagy egyáltalán nem jelentik be az alkalmazottakat, mondván, hogy „csak segíteni jöttek”. Háromnégy-öt forint órabért fizetnek a munkásoknak, akik féltve ily nyomorult keresetüket, szintén csak segítőnek adják ki magukat. Különb helyen tudnának dolgozni, többet kereshetnének. A mi ellenőrzési hibáink tették lehetővé, hogy ma még ilyesmi is megtörténjék. Mire jó a szavatossági idő Citrompótló tablettát , vásároltam a Békéssámsoni Földművesszövetkezetben. A doboz hátlapján a következő feliratot olvastam: „Budapesti Sütőporgyár 1957. X. hó 10. Szavatossági idő 6 hónap.“ A szavatossági idő lejárta óta már egy esztendő telt el. Ezek után nem tudom élvezhető-e még a citrompótló?! Ha igen, akkor mire jó a 6 hónapi szavatossági idő, ha pedig már nem fogyasztható, miért hozza a kereskedelem azt forgalomba? S. f. orosházi hírlap Közérdekű közlemény Az 1959. évi haszonállat vizsgálatokkal kapcsolatban felhívom minden egy patás tulajdonosának figyelmét, hogy a tulajdonában lévő 8 napnál idősebb állatot a vizsgálat helyére vezesse fel Vigye magával az állat marhalevelét, mert a vizsgálat megtörténtét arra jegyzik fel. A vizsgálat elmulasztása szabálysértés, ami büntetést von maga után. A VIZSGÁLAT IDEJE ÉS HELYE: 1959. április 6-án 8 órától 10 óráig: Pusztaszentetornyai kirendeltség, tatánsánci volt kirendeltség. Április 7-én 8 órától 10 óráig: Monori kirendeltség, szentetornyai kirendeltség. Április 8-án 7 órától 10 óráig: Vásár 1téri tárlatíróház, 8 órától 10 óráig: Rákóczitelepi kirendeltség, kiscsákói ki irendeltség. A pótvizsgálat ideje és helye: 1959 április 14-én 7 órától 10 óráig Vásártéri tárlatíróház. Arató József városi tanács mg. oszt. vez Anyakönyvi hírek Születések: Rákos Mihály András és Suba Mária leánya Ágota Ibolya, Tartján István és Kiss Julianna fia István József, Katona Béla Zoltán és Bacsúr Jolán Margit leánya Katalin; Margit, Tompa István és Jakó Terézia fia Lajos István, Hajzlinger István, és Hegedűs Erzsébet leánya Erzsébeti Irén, Szabó Bálint Pál és Kristóf Edit Etelka fia Bálint Lajos, Sándor István és Zoltán Ilona Anna leánya Marianna Ilona, Keresztes István Antal és Kiss Etelka leánya Magdolna Irén, Szita Béla Lajos és Hajkó Zsuzsánna leánya Zsuzsánna Ildikó, Sombolyos Dezső György és Verasztó Juliánna Ilona leánya Piroska Juliánna Gothárd Pál és Bokros Mária leánya Mária, Varga Mihály és Szíjgyártói Ilona fia Mihály, Nagy Sándor és Maczelka Anna leánya Erika, Kincses István Bálint és Mucsi Ilona Terézia leánya Erika Margit. Házasságkötések,: Halupa Lajos György és Kosaimba Erzsébet. Gombakötő Lajos József és Szabó Ida Juliánna, Nagy Lajos és Kunos Ilona Róza. Halálesetek: özv. Soós Antalné Nagy Rozália 88 éves. Varsandán Józsefné Török Mária 56 éves. Madarász Géza 54 éves, özv. Hegedűs Józsefné Győri Katalin 74 éves, Takács József 71 éves, özv. Kovács Lajosné Czikora Rozália 75 éves, Sarolta Sándorné Jeges Mária 71 éves, Györgyi József 39 éves, özv. Fulat Mihályné Balázs Juliánná 71 éves, özv. Halász Istvánná Halasi Juliánná 78 éves, özv. Jároli Jánosné Albertus Piroska 82 éves, Hegedűs István 57 éves, Kenéz Antal 81 éves, Bella János 75 éves, Oskó József 69 éves. Parasztszüliők találkozása az orosházi II. sz. iskolában Az Orosházi II. számú Általános adás után, egyórás filmműsor kö-Iskola tantestülete és a pedagógus járási szakszervezeti bizottság az elmúlt napokban jól sikerült találkozót tartott az iskola parasztszülői részére ez iskola nagytermében. A meghívott szülők teljes számban megjelentek — több, mint nyolcvanan. A hallgatóságnak Hoffer Béla igazgató tartott pedagógiai előadást. Az elővetkezett, melynek keretében bemutatásra került a „Nyitva a kiskapu’ c. és az „Operettalbum” című kisfilm. A filmvetítés után a parasztszülőket teával vendégelték meg. Teázás után a tantestület, tagjai a szülők és gyermekek problémáiról hosszasan elbeszélgettek. Néhány adat Orosháza kereskedelmének fejlődéséről szerkesztőséghez került egy régi meghívó, melynek szövegét idézzük: „Az Orosházi Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete 1941. évi január 18-án, szombaton este fél 9 órai kezdettel reggel 6 óráig az „Alföld Szálló” dísztermében zártkörű bálát rendez könyvtára javára, melyre Méltóságodat, Nagyságodat és b. hozzátartozóit szeretettel meghívja.” ,, Legfőbb védnökök többek között: vitéz balczai Beliczey Miklós, Bakos József főszolgabíró, dr. Torkos Béla ügyvéd, országgyűlési képviselő tb. tag, Hézer Béla bankháztulajdonos, vitéz Szijjártó Szabó Sándor fűszernagykereskedő, Bernardinelli Lajos baromfi- kereskedő stb., összesen 48-an. Valamikor tehát ők képviselték Orosháza kereskedelmét, ők voltak azok, akik a lakosság „ellátását“ valamilyen formában irányították és a legfőbb védnökséget vállalták azért, hogy az Orosházi Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete könyvtárhoz jusson. Régen volt, igaz is volt. Te nézzük meg, hogyan láttál el a feladatukat ezek az ,utak"!? A munkások, a földnélküli és földdel rendelkező dolgozó parasztok nyomorúságával szemben kiáltó ellentétben állt a kizsákmányolók hatalmas jövedelme. Ez az éles ellentét azt eredményezte, hogy abban az időben nem vált szükségessé a kereskedelmi hálózat kifejlesztése. Aki nem tud vásárolni, annak nem is kell bolt. Minek? Orosházán éppen azért csak a belső részeken voltak üzletek, a külső részeken csupán néhány szegényes szatócs vagy kisebb bolt hervadozott. Az üzletek magánkézben voltak. Felügyeletet azok gyakoroltak, akik egy húron pendültek velük. A kereskedelem nagyobb arányú fejleszése Orosházán is az államosítással vette kezdetét. A reálbérek és az árumennyiség állandó növekedése nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is tette az üzlethálózat fejlesztését. Az 1950-ben létrejött Orosháza és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat mindössze 18 bolttal kezdte működését és ma már 45 boltja van. A kereskedelmi alkalmazottak száma akkor 61 volt, jelenleg pedig 165. Ugyanakkor az Orosházi Földművesszövetkezet is bekapcsolódott a munkába, amely főleg a külterületek bolthálózatát építette ki. A Kiskereskedelmi Vállalatnak és földszövnek jelenleg 80 bolta működik, ezenkívül számos minisztériumi irányítás alatt lévő boltot is találhatunk, mint Óra, Ékszer, OFOTÉRT, Utasellátó, Könyvesbolt, valamint a ktsz-ek három és a Dózsa Tsz egy boltját. Cjzépen fejlődött az Orosházi Vendéglátóipari Vállalat is, melynek 22 egysége, míg a földszövnek 14 egysége működik. Nézzük meg, hogyan alakult a forgalom növekedése Orosházán. Jellemző, hogy 1951—52-ben, az államosítás után a Kisker. Vállalat és a földszöv együttes forgalma 24 millió forint volt, míg 1958- ban már több, mint 137 millió forintra emelkedett. A Kiskereskedelmi Vállalatnál eladott alapvető élelmezési cikkek fogyasztásának összehasonlítsa: 1950-ben 1958-ban A Kisker. Vállalat árukészletének értéke: 1950 december 31-én: 4 millió 500 ezer forint. 1958 december 31-én: 20 millió 395 ezer forint. És nézzünk meg még egy érdekes adatot: 1958-ban a Kisker. és a Földszöv. boltjaiban eladtak összesen 204 motorkerékpárt, 1068 kerékpárt, 1089 rádiót és 220 mosógépet. Mindez egy év alatt került a lakosság használatába. Ilyen, hatalmas fejlődésnek voltunk és vagyunk jelenleg is tanú:,melyet nemcsak lát, hanem érez is minden dolgozó. Ma már elmondhatjuk, hogy alig van ház, ahol ne lenne rádió, kerékpár, de állandóan több és több motorkerékpár látható az utcán és mindig növekedik az életet kényelmesebbé tevő háztartási gépek és egyéb berendezési eszközök száma. Mindehhez pedig nincs szükség az Orosházi Kiskereskedelmi Alkalmazottak Egyesületére, sem pedig a zártkörű kereskedelmi bál fővédnökeire. A történelem elsöpört mindent, ami a fejlődés gátja volt és szemétdombra kerültek azok, akik ezt a gátat építették. Április 4-én ezt a győzelmet is ünnepeljük. mázsa mázsa Liszt 650 1306 Zsír 150 393 Étolaj 30 37 Cukor 1300 1961 Hús- és húskészítmények 500 2366 miiiiiiiiniiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiüiiHiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiií Néhány szó óvodáinkról Felszabadulás előtt óvodánként egy óvónő osztatlan gyermekcsoporttal 100—120 gyermeklétszámmal foglalkozott. A múlt rendszer óvodáinak fejlődése nem tartott lépést a mutatkozó szükséglettel. Óvodai intézményekről jogosan nem is beszélhettünk, pedig sok olyan község volt, ahol a területi fekvés, a lélekszám, s a község jellege megkívánta volna az óvoda működését. Felszabadulás után indult meg a csoportbontások nagyméretű szervezése, ami természetesen maga után vonta az óvónők létszámának emelését is. Az intézkedés megszüntette az 1945 előtt végzett óvónők állástalanságát, végre 7—10 éves várakozás után beosztást nyertek. Fejlődés folyamán az óvodák kétcsoportos, két tanéves óvodákká lettek átszervezve. Az orosházi járásban Csorvás község óvodáját parkettásra építették át, a mosdóban négy darab folyóvizes falikagylót szereltek fel. De örömmel sorolhatom a többi községek tanácsainak segítségét is. Gerendásom csempekályhát kaptak, Békéssámsonban a folyosót üvegezték be s gondolkoznak a három terem átalakításán. Itt még meg kell említeni a nőtanácsot, amely különösen szívügyének tekinti az óvoda szépítését és cserepes virágokkal tették kedvessé a termeket. Az esztétikai nevelés terén a múltban nem törődtek azzal, hogy a dolgozók gyermekei jól érezzék magukat az óvodában, a második otthonukban. Az a helyzet ma már a múlté. Népi demokratikus államrendünk a jövőben is biztosítani fogja azokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megyénk óvodái a megkívánt mértékben tovább fejlődjenek. Természetes, hogy ehhez nem utolsó sorban a társadalmi lehetőségeket is fel kell használnunk. Tartalmasabb nevelői munka, az óvodák felszereléssel való ellátása, az óvónők szakmai és ideológiai továbbképzése mind a fejlődés bizonyítékai. Kovács Lászlóné járási óvodai felügyelő Orosháza