Orosházi Hírlap, 1959. október-december (4. évfolyam, 40-53. szám)

1959-10-01 / 40. szám

2 OROSHÁZI HÍRLAP A vezetőségválasztások tapasztalatai A vezetőségválasztás nagy e**esemény a párt életében, hiszen a párttagság most dönt, kikre bízza élete sorsát. A Központi Bizottság határozata alapján, a Politikai Bizottság irányelveinek megfelelően városunkban is megválasztották az üzemi, hivatali, kerületi pártalapszervezetek új vezetőségét és küldöttjeiket a felsőbb pártértekezletre. A taggyűlések előkészítése, a tagság részvétele politikai aktivitása, a megválasztott vezetőségek összetétele megmutatta, hogy pártszervezeteink 1956 óta nagy fejlődésen mentek keresztül. Az ellenforradalom óta végzett komoly feladatok mérlegre tették minden egyes párttag és tagjelölt hűségét a párt és a nép ügye iránt, elszántságát és következetességét pártunk politikája iránt. Az elmúlt évek munkája megmutatta, hogy a pártvezetőségek, pártszervezetek tagjai közül kik méltók a párttagság bizalmára. Megmutatták azt is, hogy a szocializmus építése közben új, fejlődő, harcos elvtársak nevelődtek, akik mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában bizonyságot tettek arról, hogy méltók a legnagyobbra: a pártvezetői tisztségre. A párt további fejlődése érdekében a tagság a vezetőségbe — többségében — harcban kipróbált, gyakorlati munka tüzében megedzett tisztamúltú elvtársakat választott meg, akiket a dolgozók megbecsülése segít munkájukban. Igen pozitívnak értékelhető, hogy nem meggondolatlanul cserélődtek a régi vezetőségi tagok. Városunkban a volt vezetőségi tagoknak mindössze 30 százalékát nem választották meg. Ennek oka, hogy igen sokan idősek voltak, saját kérésükre maradtak ki, vagy más munkahelyre kerültek, igen elenyésző százalék az, akiket egyéb okok miatt nem választott be a tagság. A választó taggyűlések munkája, a beszámoló is mutatja, hogy jól felkészültek erre a nagy eseményre. A beszámoló és az azokat követő vita, amelyben a legtöbb helyen 35—31-en is részt vettek, azt bizonyították, hogy a pártszervezetek vezetősége és a párttagok átérezték felelősségüket az üzem, tsz, gazdaság, intézmény munkájáért, eredményéért és hiányosságaiért. Ennek tudatában vitatták meg a pártszervezet munkáját és hoztak határozatot az előttünk álló feladatok megoldására, a tervek teljesítésére, a pártmunka megjavítására, a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. A párttagság számvetése az elvégzett munkákról fémjelezte azokat a sikereket, amelyeket a dolgozó népünk pártunk vezetésével három év alatt elért. A párttagságnak a vezetőségi választás iránti érdeklődését mutatta, hogy általában a tagság több mint 98 százaléka megjelent. De igen sok helyen, mint például az orosházi I—II. téglagyár, Magtisztító, Sütőipari Vállalat, Vasipari Ktsz, Bőripari Ktsz , Tatársánci Kertimag Gazdaság, Dózsa Tsz, Béke Tsz, tangazdaság, szentetornyai kerület, Keltető Állomás, a tagság 100 százaléka megjelent. Ahol a politikai munka jó volt, s ott a vezetőségválasztás a határozataival is mozgósított az előttünk álló feladatokra, megfelelő határozatokat hozott. Csupán néhányról szólunk: a Ruhagyár kommunistái elhatározták, hogy az utolsó negyedévben varrodánként választanak pártbizalmiakat , és növelik a fizikai dolgozók számát a pártalapszervezetben. A Cípészipari Ktsz a többi között javaslatot hozott a pártszervezet erősítésére. Ennek érdekében tovább képezik magukat eszmei és ideológiai alapon. Arra törekednek, hogy a ktsz dolgozói közül az arra érdemeseket a párttagság soraiba felvegyék. A Dózsa Termelőszövetkezet kommunistái igen szükségesnek látták, hogy határozati javaslatot fogadjanak el a kommunista bírálat és önbírálat fegyverének jobb és gyakoribb használatára. „Többet kell törődni a fiatalokkal, a KISZ munkájával” — fejezi ki a Dózsa Tsz pártalapszervezetének határozata. termelési és gazdasági munka perspektívájaként a Vasipari Ktsz a további jó munka biztosítása érdekében az exportra gyártás növelését határozta el. Az Új Élet Termelőszövetkezet pártalapszervezetének tagsága kimondja: „A munkafegyelem területén meg kell szüntetni az indokolatlan távollétet, valamint a késéseket”. Gondol a határozat arra is, hogy a termelőszövetkezetet erősíteni és fejleszteni kell, így meghatározza a párttagok tennivalóját a többi között így: „A tömegkapcsolatok elmélyítésére a pártalapszervezet negyedévenként pártnapot szervez.” Hasonló határozati javaslatokat fogadtak el a többi pártalapszervezetek is, ami valóban mérője annak, hogy a tagság felelősnek érzi magát üzeméért, gazdaságáért, intézményéért stb. Ezek a határozatok természetesen még bővülni fognak majd pártunk VII. kongresszusának határozata után annak a feladatnak megfelelően, vezetőség beszámolói és a viták alaposan megtárgyalták a termelés kérdéseit. Behatóan foglalkoztak a pártépítéssel, a párttagok ideológiai színvonalának emelésével, a tag- és tagjelöltfelvétellel, a kommunista helytállásokkal. Számos helyen azonban az volt a hiba, hogy a bírálat csak egyes személyek és nem az egész vezetőség munkájáról szólt. Gyakori hiba volt, hogy a 1Ő bírálatot nem egészítette ki helyes önbírálat. Kevés hozzászóló bírálta a városi párt-végrehajtó bizottság munkáját, jóllehet, nem egyszer panaszkodnak, hogy „kevés támogatást ad a vezetőségnek”. Mindennek ellenére a taggyűléseket harcos, kommunista bírálat és önbírálat jellemezte. Az élénk viták igazolták, hogy párttagságunk politikailag nagyot fejlődött,s megnőtt a felelősségérzete a párt- és a kormányhatározatok iránt. A* taggyűlések biztató képet mutat] tak a jövőre: a pártdemokrácia[ betartásával, a bírálat és önbírálat kommunista módon használt fegyverének alkalmazásával további eredményeket érhetünk el.i A vezetőségválasztás tapasztalataiból tudjuk, a választások előkészítése és lefolyása biztosította a párttagság demokratikus jogait: a párttagságra bízták a vezetőségi megválasztását. Ezért tehát érvényesülhetett megfelelően a párttagság bírálata, ellenőrzése, ébersége, így a vezetőség összetétele is javulhatott. Különösen fejlődést jelent az, hogy több fizikai munkás került a vezetőségekbe, és a nők aránya is növekedett, Míg a régi vezetőségben 18 százalék volt a nő, az új vezetőségekben 23 százalék kapott helyet. A vezetőségek megválasztásával természetesen nincs minden elintézve, ezután jön a munka dandárja: megtanítani az új vezetőségeket munkájuk helyesi megszervezésére, feladataik megoldására. Ezért a párt-vb. tervbe] vette, rögtön a vezetőségválasztások után reszortonként összehívja az alapszerv vezetőség tagjait, elsősorban a titkárokat. Segítséget kíván nyújtani az első lépések megtételéhez, hogy le tudják rövidíteni a tanuló időt. Hogy megfelelő segítséget tudjon adni a pártbizottság, természetesen azt szükséges, hogy a városi pártértekezleten a pártalapszervezetek küldöttei bátran mondják el észrrevételüket, javaslataikat, hogy a] pártbizottság a Politikai Bizottság határozatának szellemében sikeresen fejezze be ezt a munkát, tovább erősödjön pártunk, szocializmust építő hazánk. ] Bocskár János] | I ( Jókedve van a világnak Ha az embernek jókedve van, azt képzeli: mindenki boldog. S ki tudja, ezt is talán azért képzeli, hogy még jobb kedve lehessen. Mert kétségkívül az is nagy öröm, ha mást örülni lát az ember. Az ilyesfajta cím, mint amilyet írásunk is visel, a legtöbbször szubjektívnak lenne nevezhető. A legj, többször, de nem most. i[ Mert ez a cím napjainkban nem [s valami egyéni érzés kiteljesedése, '] hanem egy valóságos tény rögzítése. Napjainkban valóban az ]i egész világnak jókedve van. '[ Mitől? Miért? Olyan kérdések ]• ezek, melyekre minden olvasónk tudja a választ. S igaz is: a XX. század derekán lehetne-e még valami, ami olyan egyöntetű örömet váltana ki az emberiségből szélese világon, mint az a remény, hogy a világháborúk sorában a második az utolsó volt? Márpedig az az út, amelyet a világ egyik nagyhatalmának vezetője a világ 1 másik nagyhatalmának vezetője[ meghívására a napokban tett, az 5 a tárgyalás, melyet a világ két ] legnagyobb hatalmának vezetője '] folytatott — mind-mind tartós vi] lágbékével kecsegtet. Ettől van hát jókedve a világnak! A „világ”, persze, nagyon tág 3] fogalom. Természetes, hogy a világ minden táján nem egyforma azért a jókedv. Lehet, hogy nyugati kereskedőknek örömük van, mert úgy tűnik, az eddiginél szabadabban folytathatnak jövedelmező kereskedést a Kelettel. Egész biztosan örülnek a gyarmati vagy félgyarmati sorban élő népek is, hiszen a teljes leszerelés, a katonai támaszpontok megszüntetése az ő mielőbbi felszabadulásuknak is segítségére lehet. De mindennél jobban örülnek szerte a világon azok az erők, amelyek szinte a második világháború befejezése óta, immár másfél évtizedes kemény harcban jutottak el a ma győzelmeihez. Feltétlenül nagyobb s öntudatosabb a jókedv azokban az országokban, köztük hazánkban is, ahol a mai eredmények nem meglepetésszerűen érkeztek el, ahol tudatos, kemény küzdelem folyik a békéért. Aztán valahogy azért is illik a „jókedv” kifejezés a világ mai érzéseire, mert a békehadjáratnak ma is első vonalában harcoló Hruscsov elvtárs minden beszéde, pohárköszöntője, tréfája, mozdulata jókedvet sugároz. S ez a jókedv a biztonságból, a hatalom, az erő birtoklásából fakad, s abból a tudatból, hogy munkáját, útját, magatartását nemcsak az amerikai nép, hanem minden nép az egész világ hallatlan rokonszenvvel kíséri. Jókedvünk van. Méltán. Békét akarunk másfél évtizede, s úgy érezzük, hogy a béke lehetősége közelebb van hozzánk ezekben a napokban, mint bármikor az elmúlt 15 év során. Fáklyás felvonulás Orosháza felszabadulásának elő i estéjén, október 5-én fáklyás felvonulást rendeznek a kiszes ifjak. A Táncsics utcából 18 órakor indul a menet a Bajcsy Zs„ Ady,a Rákóczi úton a szovjet hősi emlékműhöz, ahol a temető mellett] hála tábortüzet gyújtanak a Hajnalok. KISZ-HÍREK A GERENDÁSI Petőfi Tsz jubileumi ünnepségén, szeptember 27-én a termelőszövetkezet KISZ- fiataljai virágcsokorral köszöntötték a 10 éves tsz-tagságukat ünneplő dolgozó parasztokat PUSZTAFÖLDVÁRON a Dózsa Tízhez csatlakozott a területi KISZ-szervezet. • A TÓTKOMLÓSZ Alkotmány Tszben az elmúlt héten 3« fiatal KISZ alapszervezetet alakított. Ifjúsági élet A rákóczitelepi területi KISZ- szervezet tagjai — nagy számban tsz-fiatalok — nemrégen a Vörös Csillag Termelőszövetkezethez csatlakoztak. A tsz épületet biztosított a kiszeseknek, akik a gyopárom kisállomás melletti földjükről az úttörőkkel közösen betakarított 31 mázsa szilva árából bútorozzák be a helyiséget. A rákóczitelepi kiszesek földjén — a kukorica leszedése után — még az ősz folyamán sportpálya építését tervezik. A munkában a város fiataljai közösen vesznek részt. Bécsben megtalálható a nyugat egyik agyonreklámozott mannája , a „Coca-cola”. Óriási transzparenseken kínálják vételre a járókelőknek. Az utolsó estén mi is vettünk hárman összefogva egy üveggel és egy bermancsőhöz hasonló, annál vékonyabb csövön szörpöltük kifelé. Az égetett kenyérhajlé és az édes málna ízének összevegyülése volt amit ittunk. Jópáran kipróbálták és banánt is fogyasztottak. Hogy milyen közérzet alakult ki ezek után, arról jobb nem nyilatkozni. Elég annyi, hogy nem ajánljuk különösebben fogyasztásra, bár ez is ízlés dolga. Bécsről sokat lehetne írni, több ,hasznosítható tapasztalatról is és sok, igen sok olyan dologról, mely meggyőz bennünket, hogy a hellyes úton járunk, amikor a szocialista tábor országaival együtt építjük az új világrendszert. Kint járt ezer magyar küldött kapitalista országban, ahol a rendőr és minden hatóság csak támogatja és nem akadályozza a disszidálást és mégsem tudtak a reakciós újságok neveket hozni, hogy ezek és ezek a „szabad világot” választották. Volt rá lehetőség, hiszen sokszor megálltunk egy főtéren az autóbusszal és 2—3 órára mindenki ment amerre látott, külön-külön. Sok polgárcsemete kanyarodott oda a magyar küldöttek, turistákmellé kocsijával, hogy viszi sétakocsizni, mégsem akadt vállalkozó. Hazatért a magyar küldöttség és ez a legbeszélőbb bizonyítéka a mi rendszerünk erejének és ragyogó jövőjének. Nemcsak nem dőlt be senki a hazug propagandának, de sok olyan jelenet volt, mint ami Ráthonyi Róbert színművésszel történt, aki egy szemtelen provokátort majdnem fölpofozott. Jellemző a nyugatra, hogy még a főtt kukoricás konzervet is sztaniolpapírba csomagolják, míg nálunk sertéspörköltet, csirkepaprikást árusítanak egyszerű üvegbe. Aki nem vigyáz, bedől a reklámnak és könnyen az előbbit vásárolja meg. A kinti barátkozásnak természetesen voltak humoros esetei is. Sokan úgy kidekorálták magukat idegen „felségjelekkel”, hogy alig ismerte meg saját honpolgára. Volt sok olyan magyar is, hogy már csak külföldet tudott elképzelni maga körül. Így történt meg, hogy egy szabolcsi kislány éppen a békési Kiss Máté elvtársat nézte szovjet fiatalnak és csak határozott felszólításra tért át az erősen tájszólásos orosz beszédről a saját anyanyelvére. Végül is, hiába volt tehát dollár, rafinált félrevezető propaganda, provokáció, a VII. Fesztivál sikerült. Sok tízezer fiatal találkozott, barátkozott Bécsben. Hiába hirdették a plakátok, hogy „Bécsiek el a ringtől”. A ring (körút) két oldalán a bécsi emberek tízezrei üdvözölték a fesztivál résztvevőinek békemenetét, amiről a filmhíradókon keresztül is tájékozódhatunk. A két rendszer nagy találkozása is teljes diadalt aratott a szocializmus javára. Nem felejtjük el, hogy a bécsi dolgozók körében mindenütt ott láttuk — legalábbis magatartásukból ezt következtettük — az osztrák kommunisták és FDJ ifjú harcosait, akik bátor hirdetői a béke, a szocializmus ügyének a kapitalista Ausztriában. De velük tart egyre inkább az osztrák nép nagy része. Azzal váltunk el tőlük, hogy találkozunk még, mert egy cél, a szocializmus, a béke harcosai vagyunk és a béke, de előbb utóbb a szocializmus is diadalra jut még Ausztriában is. (Vége) NASZTOR SÁNDOR: A BÉCSI FESZTIVÁLON A magyar VIT-delegáció megérkezik Budapestre,