Orosházi Hírlap, 1961. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
1961-10-05 / 40. szám
2 Vezetőségválasztó közgyűlés a cipész kisz-ken Az Orosházi Cipész Kisipari Termelőszövetkezetben szeptember 28-án tartották meg a vezetőségválasztó közgyűlést, amelyen részt vett a megyei KISZÖV, a helyi városi pártbizottság képviselője, valamint több meghívott vendég. Vági Imre, a ktsz elnöke ismertette a vezetőség beszámolójában a legutóbbi vezetőségválasztás óta eltelt időben elért eredményeket. Mint mondotta, a szövetkezet az elmúlt három év folyamán jelentősen fejlődött. Tiszta, egészséges munkahelyen dolgozhatnak a szövetkezet tagjai, munkásai. Többszázezer forintot ruháztak be a műhelyek korszerűsítésébe, az épületek vásárlásába és azok átalakításába. Szólt a műszaki és minőségi munka színvonalának nagyarányú fejlődéséről, a termelékenység és a munkafegyelem magasabb szintű előrehaladásáról. Beszélt arról is, hogy a szövetkezetben dolgozók száma egyre nőtt az évek során, annak ellenére, hogy jelentősen növekszik a nyugdíjasok tábora is. Továbbá a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetről tájékoztatta a közgyűlést. Ezt követően a társadalmi tulajdon védelméről szólva kijelentette, hogy ezen idő alatt (3 és fél év) mindössze kétízben történt, hogy valaki hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz. Megállapította, hogy még nagyobb önfegyelemre van szükség, hogy a még meglévő kisebb-nagyobb súrlódások, fegyelmezetlenségek megszűnjenek. Az elnök beszámolóját Dauda János, az ellenőrző bizottság elnökének, Szita János, a szövetkezeti bizottság titkárának beszámolói követték, majd ezután a hozzászólások egészítették ki az elhangzott beszámolókat. Gazdag ez a szövetkezet, jól is mennek a dolgok. Ezt lehetett megállapítani a közgyűlés munkájából. Azonban felmerült olyan óhaj is, hogy még több javító részleget kellene létrehozni. Ehhez azonban helyiségre van szükség, amihez a városi tanácstól segítséget várnak. Mások pedig így bizonygatták ezt: a ktsz elsősorban a helyi szükségletek, igények kielégítésére törekszik, ez méginkább indokolja, újabb javítórészlegek létrehozását. Végezetül a választásra került a sor, amit titkos szavazással bonyolítottak le, amely rendben és fegyelmezetten zajlott le. A tagság zömében a régi vezetőket választotta meg újra a szövetkezet élére, így vezetőségi tagnak választották Dér János, Dominkó Mihály, Laskovicz Marcelné, Méri Antal, Süle Lajos, Szitás János és Vági Imre a cipész ktsz tagjait. Elnök Vági Imre. Az ismételt bizalom abból ered, mivel eddig is jól vezették a pártalapszervezet segítségével a ktsz egész munkáját. Kiváló dolgozók a Ruhagyárban Az orosházi Ruhagyárban az elmúlt hét folyamán értékelték a harmadik negyedév munkateljesítményét, s a verseny eredményeit. Az értékelés alapján a zöld és piros műszak dolgozói közül többen kaptak kiváló dolgozó oklevelet és az egy heti fizetésüknek megfelelő pénzjutalmat. A kitüntetettek közé tartozik Szlopóczki Júlia, Bertók Erzsébet, Bankó Istvánná, Vízi Margit, Tóth Jánosné, Dénes Jánosné, Dénes Ferencné, Bánfi Istvánná, Kiss Katalin, Kiss Sándorné, Csepregi Zsuzsa és Jenei Sándor. Ezen kívül még tizenkét dolgozó kapott jó munkája elismeréseként pénzjutalmat. OROSHÁZI HÍRLAP “ HÍREK KÖZLEMÉNYEK HÍREK KÖZLEMÉNYEK HÍREK KÖZLEMÉNYEK HÍR — SZEPTEMBER 30-ÁN a járási tanács ülést tartott, amelyen napirendi pontként a járás ipari és kereskedelmi, valamint egészségügyi helyzete szerepelt. A két állandó bizottság elnökeinek beszámolója után s a sok értékes hozzászólás alapján jelentős határozatokat fogadott el a tanácsülés. AZ ELMÚLT HÉTEN, pénteken a megyei tanács művelődési állandó bizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg az orosházi járási-városi könyvtár tevékenységét, valamint a Ruhagyár kultúréletének eredményeit és tennivalóit. — AZ OROSHÁZI Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói szeptember 28-án készítették el a Szovjetunió megrendelésére a századik műanyagformázó gépet. — A HOSSZANTARTÓ meleg, száraz időjárás következetében Nagy Sándorék, Bajza utca 1. szám alatti kertjében ismét kivirágzott az orgona. A ritka jelenséget még érdekesebbé teszi az, hogy az orgonabokor egyik ágán lila, a másikon pedig fehér virág nyílott. AZ OROSHÁZI NÉPFRONT Bizottság szeptember 26-án ülést tartott, amelyen megbeszélték az őszi betakarítási munkákkal kapcsolatos tennivalókat, különös tekintettel a gépek alapos kihasználására. Ugyancsak szeptember 26- án Tótkomlóson kibővített ülést tartott a népfront, s a résztvevők az időszerű nemzetközi politikai kérdésekről kaptak tájékoztatót. ORVOSI ÜGYELETES SZOLGÁLAT 1961. október 7-én déli 12 órától október 9-én délelőtt 8 óráig dr. Szabóné (dr. Tóth Erzsébet) körzeti orvos (Orosháza, Kelet u. 38. sz.) tart ügyeletes szolgálatot. Az ügyeletes orvosi szolgálat kizárólag életveszély, sürgős orvosi beavatkozás és elsősegélynyújtás esetén vehető igénybe. — A SZEPTEMBER 22-i LOTTÓHUZASON Machlik Jánosné, a gerendási Petőfi Tsz tagja négyes találatot ért el. Nyereménye: 111 934 forint. Ez eddig a legnagyobb összeg, amit a községben lottójátékosnak kifizetnek. Érdekessége a dolognak, hogy az előző havi tárgynyeremény-sorsoláson Mikya János, a tsz bognármestere Budapesten kétszoba-hallos öröklakást nyert. — GERENDÁSON községfejlesztési alapból épült kétszer kettő-szobás pedagógus lakást a napokban adták át rendeltetésének. Ezzel a községben megoldódott a pedagógusok lakásproblémája. — Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett feleségem, testvérem, Leleszt Mihályné temetésén részt vettek, és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. 12399 “—— KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rosconoik, ismerőseik, szomszédok, jósbarátok, akik szeretett sógorunk LÖVEI ISTVÁN temetésén megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják érte hálás köszönetünket. A gyászoló család 12398 Tanácstagi fogadóórák Orosházán 1961. október 6-tól 10-ig az alábbi tanácstagok tartanak fogadóórákat: Október 6-án: PATAKI JÓZSEF, Mikolad u. 15, 59-es körzet* Október 10-én HOFFER BÉLA, Csokonai u. 8., 19-es körzet. A fogadóórák délelőtt 9-től 12-ig tartanak. Helye: Orosháza, Szabadság tér 4—6 sz. I. emelet, 7. sz. iroda. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, ismerősök, szomszédok, jóbarátok, akik szeretett édesanyánk, özv. Bolla Lajosné temetésén megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket. A gyászoló család. 12411 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonodknak, barátoknak, ismerősöknek és kartársaknak, aíkdik szeretett férjem WÉBER ANTAL elhunyta alkalmából fájdalmamat a temetésen való megjelenésükkel, illetőleg részvétnyilvánításaikkal enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálás köszönetét, özv. Wéber Antalné 12414 Anyakönyvi hírek Születések: Kiss József és Misznal Judit Katalin fia József Hugó, Cseperegi György és Csepelényi Rozália fia Dezső Jenő, Pukánszki Sándor József és Papp Horváth Katalin Jolán leánya Katalin Hona, Szemenyei Sándor és Csáki Irén leánya Emma, Deák Ferenc Mihály és Bolla Erzsébet ikergyermekei Erzsébet Mária és Éva Irén, Farkas István és Gögöly Juliánna fia István, Forgó Mátyás és Szokolad Edit leánya Edit, Ottlecz Zoltán és Hadár Katalin fia Zoltán, Puskás János és Nyemcsok Erzsébet fia János, Bacsai János és Zsilák Erzsébet leánya Gyöngyi Erzsébet; Házasságkötések: Németh Sándor és Benkő Juliánná, Szemenyei Ferenc József és Bánki Horváth Etelka, Nagy Imre Péter és Szőke Juliánná Ida, Kiss József és Sin Juliánná Ilona; Halálesetek: özv. Malkocs Pálné Lik katos Juliánná 62 éves, özv. Bolla Lajosné Nyigri Juliánna 77 éves, Páli Etelka 69 éves, Rajki Istvánná Járosi Emilia 63 éves, Gabnai József 49 éves, Magyar Antal 54 éves, Keresztes István 64 éves. A nyugati politikusok egyre gyakrabban hivatkoznak állítólagos berlini jogaikra. A jogok körül csapott lárma hallatára önkénytelenül felmerül az óhaj: nézzük meg már jobban, hogyan is állnak ezek a jogok? A történelmi adatok birtokában ismeretes, hogy a Németországra vonatkozó megállapításokat több nagyfontosságú találkozó előzte meg. Ezek sorrendben a következők voltak: 1943. november 28. és december 1. között Teheránban. Az értekezleten részt vett Sztálin, Roosevelt és Churchil. 1945. februárjában a jaltai értekezlet zajlott le. Ezen ugyancsak Sztálin, Roosevelt és Churchil vett részt. 1945. július 17-én kezdődött meg a potsdami értekezlet, amelyen Sztálin, Churchil és a közben elhunyt Roosevelt utóda, Trumann vett részt. Mik is történtek ezeken a megbeszéléseken? 1943. Teherán. A teheráni értekezleten elsősorban katonai kérdések forogtak napirenden. Már itt ünnepélyesen megfogadta a három nagyhatalom kormányfője, hogy a fasiszta Németország számára egyetlen egy út van, a feltétel nélküli kapituláció. A kormányfők abban is megállapodtak, hogy a győzelem után is fenntartják a szövetségesek akaratukat. 1945. Jalta. A jaltai értekezlet egy lépéssel tovább ment. Itt már kimodták a tartós béke megóvása érdekében: „Szilárd biztosítékot kell teremteni a német militarizmuus esetleges újjáéledésével szemben. Tovább: a szövetségesek megszállják Németországot, gondoskodnak Németország teljes leszereléséről és lefegyverzéséről, Németország jóvátételt fog fizetni, s tettei súlyának megfelelően megbüntetik a náci háborús bűnösöket.” A jaltai egyezmény megkötése után Churchil szó szerint kijelentette: „A jaltai megegyezés biztosítja számunkra és egész Európa számára, hogy megszabaduljunk attól a lidércnyomástól, amit az újra és újra feltámadó német veszély jelenthet.” 1945. július 17. Potsdam. Ez a konferencia már a náci Németország térdre kényszerítése után következett be. A potsdami értekezleten a győztes hatalmak megállapodtak, hogy csapataik megszállják Németországot a következő célból: „Németország teljes lefegyverzése és leszerelése, a hadiipar céljaira felhasználható egész német ipar felszámolása”. Kimondja a megállapodás azt is: „Fel kell oszlatni valamennyi náci intézményt, gondoskodni kell arról, hogy azok semmiféle formában újjá ne szülessenek és elejét kell venni minden náci és militarista tevékenységnek, vagy propagandának.” Ha csak egy pillantást vetünk e három cikkelyre, láthatjuk, hogy a nyugati hatalmaknak a legkisebb gondjuk is nagyobb volt, minthogy ezeket végrehajtsák és betartsák. A megállapodástól alig telt el másfél év, Clay tábornok vezető gazdasági szakértője már így nyilatkozott: „Vigye el az ördög Németország demilitarizálását, mi újra fel fogjuk állítani a trösztöket, vissza fogjuk adni az ipari vállalatokat a régi megbízható tulajdonosaiknak és igazgatóiknak. Szükségünk van rájuk és nekik is szükségük van ránk. Olyan Németországot csinálunk a nyugati övezetből, amely kielégíti igényeinket.” Azok, akik az eseményeket figyelik, észlelhették, hogy Nyugat régóta készül a háborúra, figyelembe sem veszi az említett három korábban megkötött szerződéseket, sem pedig a módosító rész-szerződéseket. Megdöbbentette a békeszerető népeket az a korábbi hír, hogy Nyugatnémetországban bevezették a kötelező katonai szolgálatot. És arra a jaltai megállapodásra, hogy gondoskodnak Németország teljes leszereléséről, lefegyverzéséről, elhatározták: ötven hadosztály nyugatnémet felfegyverzését, ma pedig az atom- és rakétafelfegyverzés van soron. Íme, kik rúgták fel tehát az ünnepélyes ígéreteket, kik tagadják a saját kezük írását a teheráni, a jaltai, a potsdami egyezményekről. A célok világosak voltak: megszüntetni a népeket fenyegető veszélyt, gúzsba kötni a német náci katonai vezetők kezét. Ám a nyugatiak nem ezt tették, újjáélesztették és védőszárnyaik alá vették a német militarizmust és hétpróbás nácik ülnek a német vezérkarban. Tehát van-e joguk Berlinhez egyoldalúan és egyáltalán Németországhoz? Nem is lehet joguk, mert az egyezmény megkötése teljesen közös volt. Nagy zenebonát csapnak az imperialisták a berlini kérdés körül. Addig nem jutottak el, hogy belássák, hogy a népek jól megjegyezték maguknak a német fasizmus rémtetteit és tudják, hogy minden háború lényege a pusztítás, a halál. Ez bennük sajog, bennük él és hat a háború ellen. Az egyik német újság magyar fordításában olvastam; egyszerű asszonyok jöttek össze értekezletre. A német kérdésről lévén szó, majd minden jelentkezés nélkül felállt egy fehérhajú idős asszony, akiről lehetett látni — írja a cikk —, hogy hasonló helyen még soha sem beszélt és a fellépés izgalmával küszködve, gondolatait mondatokra töredezve mondta el. — Nem azért szültük a gyermekeinket, nem azért, hogy egy háború elvigye őket. Én nem vagyok kommunista, semmiféle párttag nem vagyok, de látom, hogy a kommunisták meg akarják akadályozni a háborút és ezért én nagyon becsülöm őket. Ez a német asszony, úgy vélem a magyar szülők gondolatait is kifejezi. Az ilyen percek az asszonyoké, az anyáké, mert a háború velük mindig a legkegyetlenebb. Házat és gyárat lehet másikat felépíteni akár az eredetivel hajszálig megegyezőt, de a gyermekét sirató anyát nem lehet megvigasztalni. A német problémáknak sokféle megoldása kínálkozik. A Szovjetunió által javasolt ezernyi békés megoldás mellett az eseményeket figyelve véleményem szerint a háborús megoldás nagyon kevéssé látszik valószínűnek. Mennél hatalmasabbnak tudják a Német Demokratikus Köztársaságot és a szocialista tábort, a békeszerető világ felsorakozott erőit, annál valószínűbb a békés megoldás! A legfrissebb értesüléseinkből ismerjük, hogy a helyzet kényszerítő ereje folytán most már tárgyalások kezdődtek a német kérdésről, a berlini kérdésről a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminiszterei között. Ez egyben reagálás is a Szovjetunió javaslatára, egyben a Német Demokratikus Köztársaság Berlinnel kapcsolatos intézkedéseire. Bár jól tudjuk, hogy napjainkban egyre fokozódik a katonai felkészülés akkor, amikor a felnőtt nemzedék többségében apáit és testvéreit siratja, akik esztelen célért porladnak a világ különböző tájain. Anyák és feleségek elvesztett szeretteik emlékét idézik. Ezrek a frontot jártak közül lázálomként emlékeznek a vérzivataros évekre. Ők bizony nemet kiáltanak! Ezt látják a világon, éppen ezért a szovjet békekötési gesztusra csak hasonlóan lehet felelni, ha nem akarja egy kormány, vagy hatalmi csoport végérvényesen magára zúdítani a nemzetek haragját. Bocskár János BERLINI JOGOK?