Orosházi Hírlap, 1963. január-március (8. évfolyam, 1-38. szám)
1963-01-03 / 1. szám
IMS. január 3. Mi lesz B. Kovács Imrével? Mii ezen lehet elkeserítőbb sorsot elképzelni, mint az emberek, a közösség kitaszítottjának lenni. Érezni azt, hogy mindenki hátat fordít, a kérő szó nem talál meghallgatásra, a közösség nagy kapuja nem nyílik meg a kopogtatásra. Számkivetettség ez, észtveszejtő gondolatokat szülő, önemésztést kiváltó sanyarú élet. Nem szabad hagyni, hogy egyetlen jó szándékú ember is ilyen életre kényszerüljön, hiszen ez idegen rendszerünktől, pártunk politikájától. Azt hinné az ember, hogy ilyen esetek ma már nem fordulhatnak elő. Sajnos, azonban egy-két kirívó eset még mindig akad, amelyekre orvoslást kell találni. A napokban a hivatalos helyet nem szokott emberek félszegségével B. Kovács Imre 62 éves parasztember keresett fel panaszával. A zömök, deres hajú, magyaros bajszú, idős ember először szégyenlős zavartsággal, aztán mindjobban nekibátorodva beszélt sérelmeiről: — Ötvenkettőben rá holddal léptem be a bélmegyeri József Attila Tsz-be. Ötvennégyben valahogy úgy alakult a politika, hogy kiléptem... Nagy kár volt, most már tudom, mert megszakadt a nyugdíjidőm, dehát az ember soha nem elég okos... Curesa érzés volt látni, hogy egy idős ember úgy nézett maga elé, mint a rosszat tett gyerek. — Egy darabig egyénileg kínlódtam, de ötvenkilenc óta mint tsz-tag dolgoztam ez év őszéig. Akkor... akkor meghalt a feleségem ... Egyedül nem maradhattam, így a lányomhoz költöztem Békésre. Úgy gondoltam, hogy belépek a legközelebbi tsz-be. Nem válogatok én, hogy a legjobb legyen,csak ne essen messze... — Igaz, hogy nem vagyok már fiatal, de a kezem után akarok megélni. Hat gyereket neveltem én fel, mindig dolgoztam ... Tekintetét mereven a padlóra szegezi, hangja tele van fájdalommal: — Nagyon rosszul esett, hogy a Viharsarok már kétszer is kosarat adott (így mondja). Legutóbb is, amikor a felvételemet tárgyalták, senki se nyújtotta rám a kezét... A fiatalabbakra meg mindenki... Pedig én az idén is öt hold tengerit kapáltam meg. Aztán elküldött a Szabadság Tsz is. Ott a szemembe is mondták, hogy öreg vagyok. Pedig még tudok dolgozni, ha nem is fiatalosan, de becsületesen ... Ebben az évben is több mint 200 munkaegységet teljesítettem. Nagyot sóhajt, hangja tele van könyörgéssel: — Segítsenek rajtam, én is élni akarok. Még kiskorú gyermekem is van. Az idős emberen nagyon szeretnék segíteni, mert szerintem igazságtalanul jártak el vele. Nem szólhatunk bele a tsz belső életébe, a tsz-demokrácia megsértése volna arra kényszeríteni a tagságot, hogy akaratuk ellenére vegyenek maguk közé valakit. Nagyon helyesen van ez így, a közös dolgai a közösségre tartoznak. Azt azonban soha nem szabad elfelejteniük, hogy amikor emberek sorsáról döntenek, a lelkiismeretet nem szabad kirekeszteni határozatukból. Gondolják csak el, hogyan érezték volna magukat B. Kovács Imre helyében, amikor egyetlen ember sem állt melléje. I^mindig hittem az emberekben és most is meg vagyok győződve róla, hogy a békési parasztemberek újból fontolóra veszik B. Kovács Imre ügyét és emberséges döntést hozva a nagy család visszaadja neki az emberekben elvesztett hitét és befogadja őt. Ezt követeli meg korunk szelleme, a szocialista humanizmus és nem utolsósorban a parasztemberek becsülete is. Ö Kovács István 3 Rövidesen befejezik a leltározást a tsz-ekben Az 1962-es év gazdálkodásáról megyénk 203 termelőszövetkezete, tíz szövetkezeti csoportja, egy szövetkezetközi vállalkozása és egy halászati termelőszövetkezete készít zárszámadást. A zárszámadás egyik legfontosabb alapja a minden tekintetben kifogástalan leltározás. A megyei és járási tanácsok ennek elérésére megtették a szükséges intézkedéseket. Megyei és járási értekezleteket tartottak a zárszámadás előkészületeiről. Ezekre meghívták a szövetkezeti elnökök, főagronómusok és főkönyvelők mellett az ellenőrző bizottságok elnökeit is. Ennek a sokoldalúan előkészített és az eddigi tapasztalatok szerint igen színvonalasan lefolytatott leltározásnak tudható be, hogy az év végi zárszámadás minden tekintetben alaposan átgondolt lesz. Több szövetkezetben már befejezték a leltározást, s hozzáláttak az adatok feldolgozásához, az eredmények kimutatásához. I Csütörtök Van máig munkakedv — bizakodó a hangulat az orosházi Új Élet Tsz-ben Az elmúlt év februárjában jelent meg egy cikk lapunk hasábjain az orosházi Új Élet Termelőszövetkezetről: Jó szövetkezet lesz-e továbbra is az orosházi Új Élet? címmel. A cikk a szövetkezet kátyúba jutásának okait elemzi, s azt, hogy vajon ki és mi okozta, hogy az 1961-es gazdasági év rosszul sikerült a szövetkezeti gazdáknak. A sikertelenségért jórészt a szövetkezet elnökét, Varga Mihályt tették felelőssé. Mint mondották: Varga Mihály nagyobbat akart lépni, mint amekkorához ereje volt Az volt a baj, hogy emiatt olyan törvényeket sértett meg, amelyek termelőszövetkezeteink előrehaladásának sarokkövét alkotják. Ezek közül is a legfontosabbat hanyagolta el, a szövetkezet gazdáinak anyagi érdekeltségét, anyagi ösztönzését. Varga Mihálynak és a többi vezetőnek azonban időt adtak arra, hogy a munkában elkövetett hibákat jóvátegyék. Ma már egy gazdasági évet hagytak maguk után. Nem a legjobbat, s nem a legrosszabat Most a szövetkezeti gazdáik azt mondják: elégedettek vagyunk, fejlődött, gyarapodott szövetkezetünk és külön-külön valamennyiünk. Mi hozta meg a fordulatot? Nem kell sokáig keresni, kutatni az okot. Nem csoda történt, s nem állt be 360 fokos fordulat az emberek tudatában. Orosházán évekig olyan nézet uralkodott a vezetők között: mindent a szövetkezet gyarapodásáért. Ez nem is hiba. A hiba azonban az volt, hogy a szövetkezet gazdálkodása mellett az ember, a maga kétkezi munkájával kiesett a nézőpontból. Ez már a múlté. Az Új Élet Tszben az elmúlt gazdasági évben a szövetkezet gazdagításával, az egyén gazdagodását is előtérbe helyezték. 1861-ben jóformán könyörögni kellett az embereknek azért, hogy dolgozzanak, hogy időben elvessenek, betakarítsanak. 1962- ben már ismeretlen volt a munkaerő-probléma, pedig 34 hold föld megmunkálása jutott egy-egy növénytermesztőre. Kimondani is sok és mégis megbirkóztak vele. Az elmúlt év januárjában a városi párt vb foglalkozott az Új Élet Tsz nagyon súlyosnak látszó problémájával. Azon a párt vb-n részt vettek a tsz vezetői is. Ott született olyan határozat, hogy meg kell keresni a lehetőségét annak, hogy az Új Élet valóban új életet kezdjen. A tsz vezetősége kidolgozta az új prémiumrendszert, amely abból állt, hogy a megtermelt mennyiségnek a 20 százaléka azé, ami a földet munkálta. (Kapásokra vonatkozik). A tsz-tagok nagy örömmel fogadták a prémiumrendszert. A hátsó gondolat azonban ott bujkált: vajon teljesíthetik-e a tszvezetők az adott szavukat. S ahogyan telt az év a szavakat tettek váltották fel. Soha még ilyen munkakedv, ilyen bizakodás nem volt a termelőszövetkezetben. Megtalálták az utat, amelyen haladniuk kell. A betervezett munkaegységértéke nem olyan magas, hogy már teljes megelégedettséget keltsen. Jóllehet, a tavalyi 23,50-et 8, 9 forinttal javították. A betervezettet elérik. Az alapmunkaegység értékén kívül 800 ezer forintnál többet kapnak prémiumként a tsz-tagok. S ez az, amely bizakodást kelt. A premizálással jól járt a termelőszövetkezet és jól jártak a tsz-tagok is. Kukoricából holdanként (májusi marzsokkal számolva) 18 mázsát terveztek. Ezzel szemben 23 mázsa holdanként átlagot termeltek. Prémiumként a megígért 20 százalékot kifizették annak, aki megmunkálta, így is jól járt a tsz, mert a betervezett holdanként 18 mázsa kukorica a szövetkezet góréjába került, így volt ez a cukorrépánál is. 160 mázsát vártak holdanként és 196 mázsát takarítottak be. De voltak olyanok is, mint Madarász István, aki 296 mázsa répát szedett fel egy holdról. Garkó Katalin 292, Tóth István 287 mázsát termelt holdanként. Az említettek csak prémiumként 3—3000 forintot kaptak. Nem irigyelte senki sem tőlük, megdolgoztak érte és munkájuk után megkapták a megérdemelt jutalmat. A példák sokaságát lehetne említeni bizonyításként, hogy a prémiumrendszer bevezetése milyen változást hozott a közös gazdaságnak és mit jelentett külön-külön családonként. Az orosházi Új Élet Tsz-ben immár híre sincs annak a hangulatnak, amely most egy éve uralkodott. Van munkakedv, bizakodó a hangulat. A sok-sok kísérletezés után a be nem vált termelési ágakat kikapcsolták. Most alakítja ki a tsz profilját. Úgy néz ki, hogy jó jövedelmet jelent a tsz-ben a sertéstenyésztés, hizlalás, ezért a kukoricatermesztés és sertéshizlalásra térnek át. 1962-ben szerződésbe vállalták, hogy 600 sertést adnak el a felvásárló vállalatnak. Ezzel szemben 1200 sertést értékesítettek. S az idei gazdasági évben is 1200-at szerződtek le. Az elmúlt gazdasági év bebizonyította az orosházi Új Élet Tszben is, hogy a prémiumrendszerrel csak nyerhet a szövetkezet és a tsz valamennyi tagja. Csepke Eta 56 U011 holdas gyümölcs- és szőlőtelepítés jóval nagyobb arányú, mint amennyit az ötéves terv 1963-ra eredetileg előirányzott. Az előző évek elmaradásának pótlására ugyanis most már megvannak a lehetőségek. A termelés belterjesedésének megfelelően növekszik azoknak az anyagi eszközöknél: a mennyisége, amelyek révén termelékenyebbé válik a mezőgazdasági munka, emelkedik az egy holdra jutó termelési érték. Az öntözött terület 10 százalékkal nő, s meghaladja majd a félmillió holdat. A gépesítés szakvonalának általános javulása mellett legnagyobb mértékben a mélyszántás, a gabona- és a takarmánybetakarítás — ezen belül különösen a kukoricaszárágás — gépparkja bővül, mert ezeket a munkákat a gazdaságok csak magas fokú gépesítés mellett tudják időben és megfelelő minőségben elvégezni. A mezőgazdaság ennek megfelelően 4860 kerekes és 570 lánctalpas traktort, több mint 2000 gabona- és silókombájnt, valamint 1150 lárvasilózót kap. A talaj termelékenységének fokozása érdekében a tavalyihoz képest 10 százalékkal növekszik mind a műtrágyaellátás, mind a javításra kerülő szikes, homokos és savanyú talajok területe. Az állattenyésztés számára a terv 6—7 százalékos növekedést ír elő. Az előirányzat megállapításánál a terv számolt azzal, hogy a közös állatállománynak és az abból származó termékek mennyiségének növekedése mellett a háztáji gazdaságok is fokozzák árutermelésüket, s hogy ebben a termelőszövetkezetek takarmánnyal segítik őket. A termelés viszonylag kisebb mértékű emelése mellett az állattenyésztés fő feladata: biztosítani a tehén- és a kocaállomány növekedését. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaság a következő években is elegendő állati terméket állítson elő. Megvalósulása elsősorban a tartási viszonyok javításán, az okszerű takarmányozáson, tehát az üzemek munkáján múlik, de az országos szerveik is dolgoznak néhány olyan intézkedésen, amelyek fokozottabban segítik majd elő a tehén- és a kocaállomány mennyiségi és minőségi fejlesztését. Az állattenyésztésen belül különösen gyors ütemben fejlődik a nagyüzemi baromfitenyésztés. A keltetőállomásokba az 1962. évinél csaknem 30 százalékkal több naposcsibe kerül majd ki: az egy tyúkra jutó tojáshozam országos átlagban 10 százalékkal növekszik; az állami gazdaságok 21, a termelőszövetkezeti közös gazdaságok 53 százalékkal több árut — baromfihúst és tojást — adnak, mint tavaly. A parasztság jövedelmének és az egész lakosság életszínvonalának emelkedése szempontjából nagy jelentőségű növénytermelési és állattenyésztési előirányzatok megvalósításához, valamint a további fejlődés megalapozásához a népgazdaság tekintélyes anyagi eszközöket bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. A mezőgazdaság 1983-ban kereken 8,5 milliárd forint értékű, a tavalyinál mintegy 35 százalékkal több beruházást kap. Az összegnek több mint a felét közvetlenül a termelőszövetkezeti közös gazdaságok állóalapjainak fejlesztésére fordítják. Mivel a közös állatállomány elhelyezésének alapvető feltételei már biztosítottak, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket az eddiginél sokkal koncentráltabban, korszerű, nagyüzemi létesítmények építésére és berendezésére használhatják fel. (MTI! 112 millió forint építkezésre Az idei esztendő a termelőszövetkezetek nagy építkezésének esztendeje. A közös gazdaságok — az eddig beérkezett adatok alapján — főként saját erőből — 112 millió forintot fordítanak gazdasági épületek készítésére és ezek berendezésének korszerűsítésére. Építenek többek között: 890 férőhelyre tehénistállót, 1600 férőhelyre növendékmarha-szállást, 9100 férőhelyre hizlaldát, 50 ezer baromfi elhelyezésére alkalmas törzsólat és 60 ezer csibe nevelésére telepet. Az új és a régi állatszállások, gazdasági épületek közművesítésére — villanyvilágításra és vízvezeték-szerelésre — 16 millió forintot fordítanak. A Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda mérnökei, technikusai már javában készítik az idei építkezés terveit, a gyulai erdőgazdaság pedig az építkezésekhez szükséges tetőszerkezetet szériákból állíttatja össze. Az építkezések Ü5zen alapos előkészítése után — mihelyt az idő kitavaszodik —, a szövetkezetek építőbrigádjai, az építkezésre vállalkozó ktsz-el és vállalatok hozzáláthatnak az igen jelentős munkákhoz. M © 3. évi munkásíikhoz ácsokat alkalmazunk Téli időszakban fagyszabadságon lévő ácsokat is foglalkoztakmk. Bérezés: darabbér. Jelentkezni a békéscsabai vasúti felüljáró munkahelyen lehet. Hídépítő Vállalat 81235