Orosházi Hírlap, 1964. április-június (9. évfolyam, 38-75. szám)

1964-04-02 / 38. szám

A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása az Egyesült Izzóban N. Sz. Hruscsov, a hazánkban tartózkodó szovjet párt. és kormányküldöttség vezetője és felesége, valamint a delegáció tagjai szerdán délelőtt az Egyesült Izzóba látogatott. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A művelődési ház első emeleti csarnokában rendezett baráti összejövetelen Dienes Béla vezérigazgató bemutatta a szovjet nép képviselőinek legközelebbi munkatársait, majd elmondta, hogyan ieit 1896-tól napjainkig az Egyesült Izzó eseményekben és eredményekben gazdag pályája. Az üzemlátogatás után a gyár udvarán a vendégek gyűlésen találkoztak az Egyesült Izzó dolgozóival. A dísztribün előtt sok ezren várakoztak, hogy meghallgassák Kádár János és N. Sz. Hruscsov beszédét. Selyem András megnyitó szavai után Kádár János lépett a mikrofonhoz. Kádár János beszéde Tisztelt Hruscsov elvtárs! Kedves Vendégeink! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Mint önök is tudják, a szovjet part- és kormányküldöttség alig 24 órája érkezett hazánkba. A tárgyalásoknak még csak a kezdetén tartunk. Az Egyesült Izzóban tett mai látogatás nyitja meg kedves vendégeink közvetlen találkozóinak sorozatát a magyar dolgozókkal az alkotó munka színhelyén. Megköszönöm a szíves fogadtatást, gratulálok elért eredményeikhez és átadom önöknek és mindazoknak, akiket a jelenlévők képviselnek, a Központi Bizottság, a kormány forró, elvtársi üdvözleteit, legjobb kívánságait — mondotta Kádár János, majd így folytatta: Szovjet elvtársaink pártunk és kormányunk meghívására eljöttek hozzánk, hogy közvetlenül is megismerkedjenek népünk munkájával, eredményeivel és megtárgyalják velünk kapcsolataink, a világpolitika, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Mi úgy érezzük nem kell szégyenkeznünk munkánk miatt, de el sem bízzuk magunkat. Tudjuk, hogyha ma nyugodtan, békében dolgozhatunk, nem utolsósorban annak köszönhetjük, hogy nem vagyunk egyedül. Velünk vannak a szocialista országok, a kommunista pártok, a haladó emberek és velünk van a ■ kommunizmust építő hatalmas, legyőzhetetlen Szovjetunió. Népünk mindig tántoríthatatlan harcosa lesz a proletárinternacionalizmusnak, a magyar—szovjet barátságnak. Együtt dolgozunk szovjet barátainkkal, a kommunizmust építő szovjet néppel és naponta érezzük azt a segítséget, amely megkönnyíti és meggyorsítja szocialista építőmunkánkat. Bízom abban, hogy ennek a gyárnak a kollektívája csakúgy, mint egész dolgozó népünk, munkájának eredményeivel bizonyítja be, hogy érdemes a segítségre. Mindennapi szorgos tevékenységünkkel, munkánk eredményeinek javításával járulunk hozzá mindannyian, a szocializmus, a béke nemzetközi megerősödéséhez, ahhoz, hogy még gyümölcsözőbb, még mélyebb legyen a két ország népeinek barátsága. Hosszantartó nagy taps, ünneplés közben emelkedett szólásra Nyikita Szergejevics Hruscsov. N. Sz. Hruscsov beszéde Kedves Kádár János elvtárs! Kedves Barátaim! Munkások és munkásnők, mérnökök és technikusok! örömmel fogadtuk el a meghívást, hogy tegyünk látogatást kiváló gyárukban, találkozzunk és beszélgessünk önökkel, a dicsőséges magyar munkásosztály képviselőivel. Engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és tolmácsoljam önöknek a Szovjetunió munkásai és munkásnői, valamennyi szovjet dolgozó forró (Folytatás a 2. oldalon.) WVWWWAAAflAVWWWAAA^AAÍWWWVWWVWVWWWWWWWWrfWWWWS ,,... Hruscsov elvtárs Budapest népéhez beszél, Van mit ünnepelnünk Néhány nap múlva hazánk felszabadulásának 20. esztendejébe lépünk. Ezen az évfordulón emlékezünk a csaknem két évtizedes szabadságunk küzdelmes, de mégis eredményekben gazdag munkás hétköznapjaira is és bizakodva tekintünk a jövőbe, miközben terveket készítünk szép hazánk további felvirágoztatására, dolgozó népünk életének jobbá tételére. A történelemben két évtized nem sok és mégis ez idő alatt hazánk olyan óriási változáson ment keresztül, melyre példa még soha sem volt. A legnagyobb változás akkor következett be, amikor a Nagy Honvédő Háború során országunk megszabadulhatott az évszázados tőkés, kizsákmányoló rendszer igája alól. Tizenkilenc évvel ezelőtt érett meg a gyümölcse a magyar munkás, az elnyomott paraszt felszabadulásáért folytatott küzdelmének és vált valóra az a reménye, hogy ebben az országban ő maga lehetett a gazda, s vehette kezébe saját sorsának intézését. A letűnt társadalmi rendszerben legfeljebb csak álmodni lehetett arról, hogy nincsen munkanélküliség, nincsenek kiszolgáltatottak és a társadalmi célkitűzések középpontjában a dolgozó nép érdekeinek a maximális kielégítésére való törekvés áll. Valóság ma már az is, hogy felszabadult friss lendülettel alkothatunk, formálhatjuk életkörülményeinket, tehetjük szebbé gyermekeink életét, jövőjét. Csakis ilyen felszabadult légkörben érhettük el mi is, hogy városunkban is szemmel látható és nagyszerű eredmények születtek. Különösen az utóbbi 6—7 év alatt következett be hatalmas fejlődés. Olyan nagy ipari üzem, mint például az ország-, sőt Európa-szerte párját ritkító üveggyár teljes üzemelése küszöbön áll. Ez és a már többi meglévő ipari üzemek megoldották a férfi munkaerők helybeli foglalkoztatását, sőt az építőipar, hogy a ráháruló feladatokat teljes mértékben megoldhassa még igen sok munkást tudna foglalkoztatni. A dolgozók egészségvédelmének szolgálatába kerül nemsokára a 400 ágyas modern kórház, melynek építését jelentős részben még ez évben befejezik. Azon beruházásoknak az összege, melyek a második ötéves terv során városunkban megvalósításra kerülnek, meghaladja az egymilliárd forintot. A következő ötéves tervben még ennél is lényegesen nagyobb összeget fogunk felhasználni. Feltétlenül sokkal nagyobb ütemben kell foglalkoznunk a lakásépítkezéssel. Törekednünk kell arra, hogy további ipari üzemek építésére kerüljön sor, tekintettel a felnövő fiatalok elhelyezésére, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő lekötésére s nem utolsósorban a nők foglalkoztatására. Feltétlenül mielőbb megoldandó a város kommunális helyzete, a háztartások számára a gáz bevezetése, egyes főközlekedési utak átkelési szakaszainak felújítása, csatornahálózat építése, az ivóvízellátás megoldása és így tovább. A mezőgazdaságunk arculatában bekövetkezett változás megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a termelés emelése érdekében mind eredményesebben használhassuk fel a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. Manapság tsz-eink tagjaira a bizakodás, a közössel való fokozott törődés, a többtermelés akarása a jellemző. És, hogy ez nemcsak akarás, nemcsak szándék, mutatja az a szép eredmény is, hogy például 1957-ben a város szövetkezeti vagyonának összértéke még 25 006 000 forint volt, 1963-ban ez a szám 140 741 000 forintra emelkedett. Ha azt vizsgáljuk, hogy 1957-ben az egy tagra jutó jövedelem 16 747 forint volt és összevetjük az 1963. évi 20 962 forinttal, azt állapíthatjuk meg, hogy egy tsz-tag átlagjövedelme eléri, sőt meghaladja az iparban foglalkoztatott munkások átlagjövedelmét. Termelőszövetkezeti parasztjaink józan munkaerkölcse és az eddigi eredmények a biztosítékai annak, hogy további fejlődés várható a szocialista mezőgazdaságban. Törekvéseink középpontjában áll a közművelődésünk színvonalának további emelése is. A közeljövőben kerül sorra a 16 tantermes általános iskola építése és folyamatban van Thás iskoláink korszerűsítése is. Gimnáziumunkban feltétlenül ipari tagozatot kell nyitni, hogy a város iparosodásának megfelelően a szakmunkás utánpótlást biztosítsuk. Miközben e szép feladataink megoldásának érdekében fáradozunk, mindenkor számítunk városunk társadalmának megértésére, segítésére. A szép feladatok megvalósításához azonban békére van szükség. A Szovjetunió, mely lehetővé tette számunkra, hogy felszabaduljunk a régi elnyomás alól, most a béketábor élén biztosíték arra, hogy továbbra is a békepolitikát követve valóra tudjuk váltani terveinket, célkitűzéseinket. Ebben a reményben köszöntjük április 4-ét, és ünnepeljük felszabadulásunk 19. évfordulóját. Czédula Imre a városi tanács vb-titkára Három héttel később kezdődött a nyerstégla-gyártás Orosházára került a vállalat vándorzászlaja A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat orosházi I-es számú gyáregységében terv szerint máricus 2-án kellett volna megkezdeni a nyerstégla gyártását. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban csak 25-én került erre sor. A gépek bejáratásánál fennakadás nem történt. Kisebb állításokat kellett még végrehajtani. Huszonhatodikán már 46 ezer nyers tégla készült. A bányánál az új buggerrel dolgoznak, ami korszerűbb, könnyebben kezdhető. A tavalyi eredmény alapján a vállalat vándorzászlaját — a 13 telep közül — az orosházi 1-es számú gyáregység dolgozói nyerték el. Ennek megtartásáért ebben az évben további célok elérését tűzték ki. Különösen arra törekednek majd, hogy csökkentsék az önköltséget. Elhatározták azt is, hogy a nyers tégla gyártás későbbi megkezdés miatt előállt lemaradását az év végéig folyamatosan pótolják.