Orosházi Hírlap, 1964. október-december (9. évfolyam, 115-154. szám)

1964-12-06 / 143. szám

1964. december 6. Ä Nyugati exportra dolgoznak a papír- és műanyagfeldolgozó ktsz-ben Aki sok újat, ötletes munkát, a­ hulladékok gazdaságos felhaszná­lásának ezer formáját akarja gya­korlatban látni, ne restellje fel­keresni Szarvason a papír- és műanyagfeldolgozó ktsz-t. Itt fő­leg hulladékból és saját maguk készítette műanyagból dolgoznak. A 13 éve működő szövetkezetben leginkább dobozokat és egyéb papíripari termékeket készítenek. — Országos viszonylatban mi adjuk a játékdobozok 60 százalé­kát — tájékoztat munkájukról készséggel Bangya Sándor elnök. — Magam és munkatársaim is jártunk külföldön, megfigyeltük, hogyan csomagolnak, milyen do­bozokban, műanyag tasakokban árulják a különböző cikkeket. Bi­zony, a csomagolás­technikánk egy kicsit elmaradt a külföldtől, de egyre többet haladunk előre ezen a területen is. Az elnök szavait igazolják a szobájában látható mintapéldá­nyok. Angol feliratú társasjáték­dobozokat készítenek többek kö­zött, s ezekben szállítják külföld­re a hazánk különböző táján ké­szült játékokat. Százezerszámra adnak dobozokat az ötletes gyer­mek­játékokhoz. Igen ízlésesek a különböző mű­anyag mappák és egyéb készítmé­nyek is. PVC-hegesztést és egyéb komoly szaktudást igénylő mun­kát is látni a szövetkezet műhe­lyében. Nagyon ízléses, átlátszó, műbőrszegéllyel erősített, fülek­kel felszerelt „óriás bevásárlótás­kát” mutat az elnök.­­ Ezeket angol megrendelésre készítjük. Londonban a leghíre­sebb kereskedők csomagolják be­le a paplant, hogy kézben, kön­­nyedén vihesse haza a vevő. Na­gyon örülünk, hogy tőlünk ren­deltek meg 18 ezer „műanyag paplanhuzatot", ahogyan ők neve­lik. Ezzel igazán szép árut pro­dukálunk s jó hírnevet szerzünk magunknak külföldön. Egyébként oly erősek, hogy a paplanvásárlás után egyéb célra, csomagok cipe­­lésére is használhatják. Örömmel tájékoztat a szövetke­zet elnöke arról is, hogy 22 leány és egy fiú tanulja a szakmát ná­luk. A fiatalok igen tehetségesek s az ő segítségükkel megoldják az elkövetkező évek nagyobb felada­tait is. Ebben az évben ugyanis kilenc hónap alatt 120 százalékra teljesítették éves exporttervüket. Új gépeket kapnak még kará­csony előtt s jövőre igen nagy lesz náluk az „ugrás”, főleg a műanyaggyártásban és feldolgo­zásban. Ary Róza Decemberben 1400 hízott sertést adnak át a füzesgyarmati tsz-ek Az elmúlt napokban Füzes­gyarmaton községi tanácsülésen tárgyalták meg a felvásárlás ed­digi állását és a várható tervtel­jesítést. A gyűlésen Szőke Ist­ván, a tanács vb-elnöke tájékoz­tatta a résztvevőket a felvásárlási tervről. Többek között elmondot­ta, hogy október 31-ig a község 70 százalékra teljesítette a hízott sertés felvásárlási tervét, viszont vágómarhából csak 400-at adott át a 900 helyett, és ez mindössze 44,4 százalékos tervteljesítést je­lent. A tejfelvásárlási tervet 97 százalékra teljesítette a község, tojásból viszont lényegesen töb­bet adott át. Ez abból adódott, hogy mindkét termelőszövetkezet túlteljesítette a tervét. A vb-elnök elmondotta azt is, hogy év végéig a hízott sertés fel­­vásárlási tervet csak 90—94 szá­zalékra tudja teljesíteni a község. Ez abból adódik, hogy nem volt elegendő a takarmány, s a terme­lőszövetkezetek nem tudták biz­tosítani a megfelelő mennyiséget, bár megvolt a hizlaláshoz szüksé­ges alapanyag. Különösen sok ne­hézséget okozott az, hogy őszi és tavasz takarmányban mintegy 120 vagonos kiesés volt az idén. A két termelőszövetkezet most különösen nagy gondot fordít hízott sertések átadására. Novem­berben az Aranykalász Tsz 700, decemberben pedig 900 hízott ser­tést, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet viszont novemberben 400-at, decemberben pedig 500-at adott át, illetve szállít le Mind­két termelőszövetkezet még eb­ben az évben újabb sertéseket fog be hizlalásra s így a jövő év elején összesen mintegy 500 hí­zott sertést ad át az államnak. A tanácsülésen megvitatták a tervteljesítéssel kapcsolatos to­vábbi feladatokat s a résztvevők javaslataikkal segítették a felada­tok végrehajtását. Borbíró Lajos A kaszaperi Lenin Tsz-ben december 20-ig befejezik a mélyszántást A kedvezőtlen időjárás a kasza­peri Leninben is hátráltatta az őszi munkát. A jó szervezés ered­ményeként azonban idejében le­törték a kukoricát, holdanként 37 mázsa termett, a földekről be­szállították a cukorrépát, az 526 vagon termést már átadták a Me­zőhegyesi Cukorgyárnak. Most vágják a kukoricaszárat, s ezzel párhuzamosan végzik mélyszántást. A tsz-ben elegendő gépet biztosítottak erre a mun­kára, s ha nem lesz erős fagy, december 20-ig befejezik az őszi talajforgatást Folyamatos munka még a do­hánysimítás, a battonyai dohány­beváltó üzemnek eddig már 49 mázsát szállítottak. H­­asznos dolog, ha a tervké­szítés előtt közgyűlést hív­nak össze, ahol megvitatják a ter­melés főbb céljait és tervkészítő bizottságokat választanak. A bi­zottságok a tervezés egy-egy rész­feladatát oldhatják meg, termé­szetesen a vezetőség által kidol­gozott egységes elvek alapján. Helyeselhető az is, ha a terv­­készítés időszakában a brigádok­ban és munkacsapatokban —­vagyis minden kisebb termelési egységben — többször is tartanak megbeszélést. A tanácskozások alkalmasak arra, hogy már a ter­vek előkészületei során minden tsz-tag véleményt tudjon nyilvá­nítani, javaslatokat, elgondoláso­kat közölhessen a jövő évi tervre vonatkozóan. De helyes akkor is tanácskozni a brigádokban és munkacsapatokban, amikor a tervek már elkészültek. Hiszen utólag is lehetnek figyelmet ér­demlő észrevételek és a tervjó­­váhagyó közgyűlés előtt az elké­szült terv egyik vagy másik rész­letét még módosítani lehet. Egyre inkább terjed az a gya­korlat, hogy a tervtárgyaló köz­gyűlésre nemcsak néhány soros meghívót küldenek azét a tsz­családoknak, hanem több oldalas sokszorosított tájékoztatót is, amely tartalmazza a közös gazda­ság jövő évi tervének legfonto­sabb mutatóit. Ezekben a tájékoz­tatókban ismertetik a vetéstervet, a tervezett terméshozamokat, az állattenyésztés fejlesztésének ütemét, a számottevőbb beruhá­zások adatait, a pénzügyi terv főbb tételeit, a közös vagyon vár­ható gyarapodását, és a jövedelem tervezett alakulását is. Az ilyen tájékoztató módot nyújt arra, hogy minden család kellően meg­ismerje, megvitassa és kialakítsa véleményét az egész közös gazda­ság jövő évi tervéről. Ny­éhány termelőszövetkezeti vezetőtől elég gyakran hal­lani: sok tsz-tag gyakran értetle­nül viselkedik. Ám, ha e megálla­pítást jobban szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy a éstöbb esetben nem is az emberek értet­lenségéről van szó, hanem arról: a vezetők elmulasztották a tea­­dolgozók kellő felvilágosítását a gazdálkodás legfontosabb mozza­natairól. Az olyan termelőszövet­kezetekben, ahol mind a tervké­szítésben, mind a gazdálkodás gyakorlati megvalósításában a ve­zetők szövetkezeti gazdaként be­vonják az egész tagságot, ott egy­re kevesebb az értetlenség, mert mindenki pontosan tudja, mikor mi, milyen céllal történik. Vezetők és a tisztséget nem viselő tsz-tagok érdeke teljesen azonos: olyan terv készüljön, amelynek segítségével eredményesebben le­het gazdálkodni, amelynek végre­hajtása a közös gazdaság gyara­podását eredményezi és növeli minden tsz-család anyagi lététét. A tervezés egyúttal a jövede­lm, a tsz-ben dolgozó emberek meg­élhetésének tervezése is. Minden tsz-családnak tehát joga van bele­szólni a tervezésbe, a vezetők dob­ra, hogy e jog gyakorlása lehetővé váljék. És minden tsz-tag érdeke hogy éljen is a lehetőséggel. Horváth László is csanádapácai Haladás Tsz 800 ezer forinttal túltejesíti ez évi élőállat- és állatitermék-értékesítési tervét Vállalat orosházi kirendeltségével. Eddig 780-at értékesítettek, de­cember végéig még 240-et szállí­tanak, amelynek többsége 8 hó­napos korban eléri a kívánt súlyt. A tervezett 37 szarvasmarha he­lyett az év végéig összesen 49 extrém minőségű bikát, hízó mar­hát és tenyészüszőt adnak át az államnak. Az utóbbiak a helyi Új Barázda Tsz-be kerülnek. A szövetkezetből a napokban szállí­tottak az Orosházi BARNEVAL- nak 2 ezer 400 pecsenyecsirkét. Tejből az előirányzat 828 hektoli­ter helyett ezerszáz hekto­­litert értékesítenek. A szövetkezet a hí­zó állatok és állati termékek át­adásával 800 ezer forinttal túltel­jesíti állattenyésztési tervét. A csanádapácai Haladás Ter­melőszövetkezet az idén 800 hízott sertés átadására kötött szerződést a Békés megyei Adatforgalmi Vasárnap Tanulnak a szövetkezeti tejkezelők Az óra vége fele ültem be a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya által szervezett tejkezelő tanfolyamra. Hogy ne zavarjam a felélőket, nézegettem a névsort­, s azt, hogy kik honnan jöttek két hétre Gyomára. A harminckét hallgató között tíz férfit, több fia­tal lányt, de idősebb asszonyokat is lehet látni. Kovács Károly pél­dául a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-ből, Jámbor Jánosné Gesztről, Kiss Pálné Csabacsűd­ról. Ott volt az asztalon a tematika, abba is belenéztem. S meglepőnek tartottam, hogy milyen sok min­denről hallgatnak előadást. Töb­bek között a szarvasmarha-te­nyésztés népgazdasági jelentőségé­ről, a talaj­erőfenn­tartásról, felté­telei a legismertebb hazai és kül­földi állatfajtákról, az itatásos borjúnevelés gazdasági jelentősé­géről, a takarmányadagok szabvá­nyáról és így tovább. Óra végén a tanfolyam vezetője, Kára Meny­hért megyei állattenyésztési fel­ügyelő elmondotta: azért állítot­tak össze ilyen változatos tan­anyagot, hogy a tanfolyam hallga­tói egy kis népgazdasági szemlé­letet is nyerjenek s felismerjék milyen fontos az állattenyésztés, a tejtermelés. Ne elégedjenek meg a kevéssel, a gyenge zsírtartalom­mal, hanem ők maguk is követel­jék a szövetkezet vezetőitől a tej­termelés lehetőségeinek kihaszná­lását. — A megyei tanács mezőgazda­­sági osztálya az utóbbi években sok állattenyésztési tanfolyamot szervezett Egyet tavaly a tejke­zelők részére is, amelyen negyve­nen vettek részt. Az a tanfolyam, de a mindennapi tapasztalat is sürgette ezt és még további tan­folyamot a tejkezelők részére. El­sősorban azért, mert a községi tej­­begyűjtők jó részét folyamatosan a termelőszövetkezetek veszik át, eddig 35 került a kezelésükbe. Nem mindegy az, hogy a tejet kik és hogyan kezelik. Még napjaink­ban is sok kívánnivalót hagy ma­ga után a szövetkezeti tejházak­ban a rend, a tisztaság, a higiénia. A tejkezelőknek érteni kell ahhoz is, hogy megállapítsák a tej zsír­tartalmát, mert ezzel sok vitának veszik elejét. Nem most történt, de elmondom, hogy egy ellenőrzés alkalmával az egyik termelőszö­vetkezetben próbamérést készítet­tem a tejipari vállalat embere után. Kiderült, hogy a 3,9 száza­lékos zsírt tartalmazó 1260 liter tejet 3,8 zsírtartalommal akarta átvenni. Ez a tévedés 1,2 kilo­gramm vajjal, vagyis 66 forint ér­tékkel károsította volna meg a szövetkezetét. A hallgatók amel­lett, hogy itt a tanfolyamon meg­ismerik a tej zsírtartalmának mé­rését, olyan szemléletet is kap­nak, amelynek birtokában bátran ki mernek állni a szövetkezet érde­kei mellett. Kára Menyhért egyébként el­mondotta, hogy örvendetesen nö­vekszik megyénk termelőszövet­kezeteiben az árutejtermelés. Ez év első három negyedévében jó­val több tejet értékesítettek, mint tavaly az egész esztendőben. Néhány szövetkezetben megkét­szereződött a napi fejési átlag. Például a méhkeréki Balcescuban 4,4-ről 9,3, a sarkadi Dózsában 6,4- ről 9 literre növekedett a napi fe­jési átlag. Ez annak a következ­ménye, hogy emelkedik a szarvas­marha-állomány minősége és ja­vul a takarmányozás. Helyenként természetesen még sok javítani­való van ezen. Még nem minde­nütt kapják meg az állatok a lét­­fenntartásukhoz és a termeléshez szükséges tápanyagokat. Továbbra is javítani kell a tehenészek s a tejkezelők anyagi érdekeltségét azért, hogy szeressék a munkáju­kat, legyen kedvük dolgozni és tanulni. Bizony a tej­kezelők is elég gyakran cserélődnek szövet­kezeteinkben, s ez eléggé káros, mert az újak „tandíja” elég sokba kerül a szövetkezetnek. A tanfolyam hallgatói közül csak néhányan tejkezelők 3—4 év óta. Többek között Ivacska Jolán az orosházi Vörös Csillag Tsz-ben, Bálint Jánosné a gádorosi Dózsá­ban és Kovács Károly, a füzes­gyarmati Vörös Csillagban. Ko­vács Károlytól megkérdeztem, hogyan érzi magát ebben az as­­­szonyi foglalkozásnak tulajdoní­tott munkakörben? Azt válaszol­ta, hogy jól, mert a tejkezelés sok cipekedéssel jár. A múlt hónap­ban is 67 ezer liter tejet továbbí­tottak a szövetkezet tejházától, ahol egyébként két nő is dolgo­zik. Egyik-másik hallgatóról kötete­ket lehetne írni. Például B. Tóth Sándorné, a csárdaszállási Ezüst­kalász Tsz tejkezelője, négy csa­ládja, a háztartási munka mellett most végzi az általános iskola nyolcadik osztályát. Kiss Pálnénak is kijut a munkából a csabacsűdi Lenin Tsz-ben. Hét családjából még három iskolás van otthon s a tejkezelés mellett még talál időt arra is, hogy jól elvégezze a tsz­­ben a nőbizottsági titkári teendő­ket. K. L A BÉKÉSCSABAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS FELVÉTELRE KERES MG. GÉPSZERELŐ, MOTORSZERELŐ,­­1 HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐ, TEKER­CSELŐ % Y A FENTI SZAKMÁKBAN JÁRTAS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, ANYAG­­MOZGATÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSO­KAT. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT: 291 ?8

Next