Orosházi Hírlap, 1965. április-június (10. évfolyam, 38-75. szám)

1965-04-01 / 38. szám

1965. Április 1., csütörtök x. évfolyam, 38. szám Sürget a fejlődés [ am­i egy riportból kimaradt | Egyéves az Iskolatelevízió Műszak végén a Gyopárhalmi Tejüzemben | Hűvös éjszaka A felszabadulási ünnepség programja Az MSZMP városi bizottságának a felszabadu­lási ünnepség-sorozatra vonatkozóan elkészített korábbi tervezete szerint — figyelembe véve a menet közben történt változásokat — a követke­zőképpen alakul a program. Április 3-án szovjet és román vendégek érkeznek városunkba, akik részt vesznek a délelőtt 10 órakor kezdődő ta­nácsülésen, ahol megemlékeznek hazánk felsza­badulásának 20. évfordulójáról, a történelmi dá­tum jelentőségéről. A tanácsülés után nyílik meg az a dokumentációs kiállítás, amely a város fejlődését mutatja be. Április 3-án, szombaton 18 órakor a Partizán filmszínházban ünnepi em­lékestet rendeznek, melyet kultúrműsor követ Április 4-én délelőtt 10 órakor a szovjet és ro­mán temetőben kerül sor az ünnepi koszorúzás­ra. A gyülekező a Kend utcai piactéren lesz, ahonnan a delegációk együtt vonulnak ki a temetőbe. Húsz esztendő * * - A március eleje óta közölt sorozatunkban a lehetőségek­hez mérten igyekeztünk be­mutatni a város 20 éves fejlő­dését. Teljességre természete­sen nem törekedtünk, hiszen köteteket lehetne írni arról, miként változott meg Oroshá­za gazdasági, társadalmi és kulturális élete. Visszaemlé­kezéseinkben inkább arra tö­rekedtünk, hogy összehason­lítsuk a múltat a jelennel, s most az utolsó részben össze­gezzük az eddigieket. Az ország volt legnagyobb falujában ma hét termelőszö­vetkezet és egy állami gazda­ság működik. A rendelkezésre álló adatok alapján termelé­kenységük és ezzel egyidejűleg a tagság jövedelme is évről évre növekszik. Parasztságunk gondtalanabb életére jellemző, hogy jó néhány tsz-tag nem csupán motorkerékpárral ren­delkezik, hanem számosan gépkocsi tulajdonosok is. Az is bizonyos, hogy a felszabadulás előtt városunkban munkásosz­tály nem létezett, s ma már az új üzemek­­— üveggyár, mag­tisztító, Barnevál, kőolajfúrási üzem — gerincét alkotják az új munkásosztálynak. Orosháza kulturális élete is nagyban megváltozott az el­telt húsz esztendőben. Számot­tevően növekedett az általános iskolák száma, felépült az or­szág egyik legnagyobb gimná­ziuma, közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikum, va­lamint korszerűen felszerelt iparitanuló-intézet működik. Az elmúlt esztendőkben csak­nem félezren végezték el az általános iskola VII. és VIII. osztályát az esti tagozaton ta­nuló dolgozók. Városunk kul­­túrotthona pedig színvonalas programjával hasznosan szol­gálja a magasabb fokú mű­veltséget. S hogy mi minden történt még a húsz esztendő alatt azt mindenki lemérheti élet­­körülményeinek kedvezőbb alakulásában. 4 téglagyárakból jelentjük A két egységben eddig csaknem egymillió nyers téglát készítettek A korán érkezett tavasz nem csupán a szántóföldeket népesí­­ette be, hanem a különféle ipari üzemekben is nagyobb kapacitás­sal vette kezdetét a munka. Tej­es intenzitással dolgoznak az épí­­őiparban, s ennek megfelelően megkezdődött a termelés a város két téglagyárában is. Elsőként Szentiványi Sándor elvtársait, az I-es téglagyár vezetőjét kerestük fel azzal a kérdéssel, mikor kez­dődött a gyártás és hogyan alakul­tei programjuk? — Március 18-án indultunk meg — kaptuk a tájékoztatót —, s eddig csaknem félmillió nyers téglát gyártottunk. A tervek sz­e­rint ebben a hónapban nyolcórás munkaidőben üzemelünk, április 1-től pedig 10 órás lesz a munka­idő. Az égetés zavartalanul folyt a téli hónapokban is, s így most már a nyers téglákkal kell biztosí­tanunk az utánpótlást. Ebben az esztendőben 10,1 millió nyers és tízmillió égetett téglát szükséges gyártanunk, ami kevesebb a ta­valyinál, de a létszámunk is ala­csonyabb lett. Hasonló kérdéssel fordultunk a város másik nagy téglaégető üze­me, a II-es téglagyár felé is. — Hasonlóan március 18-án kezdődött nálunk is a munka — válaszolnak kérdésünkre. — Ed­dig mintegy 400 ezer nyers téglát készítettünk napi nyolc és félórás munkaidőben. Április 1-től azon­ban nálunk is tízórás műszakban dolgoznak az emberek. Idei ter­vünk 10,5 millió nyers és 10,9 millió égetett tégla gyártása. Az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján ebben az évben fokozot­tabb gondot fordítunk a minőség­re, s az eddigiek alapján — ha az időjárás sem hátráltat bennünket túlságosan — teljesíteni tudjuk tavalyihoz hasonló tervünket Nyereségrészesedést osztottak a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál Kellemes hangulatú termelési tanácskozást tartottak március 30-án délután 5 órakor a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál. A ked­vező légkört nem egyéb, mint a nyereségrészesedés­ osztása ered­ményezte. A vállalat vezetőségé­től kapott tájékoztató szerint — mint azt már korábban közöltük — 21 nap nyereségrészesedést fi­zettek, összesen 408 ezer forint került kiosztásra a 318 dolgozó között. Voltak, akik jóval kétezer forint feletti összeget kaptak, az átlag pedig 1278 forint volt. A vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőségének ha­tározata értelmében növelte a nyereségrészesedés összegét az el­töltött idő után járó százalék. Azoknak a személyeknek, akik 3 —5 éve tartoznak a vállalat köte­lékében 10, az 5—10 évig terjedők 20, a tíz éven felül ott dolgozók­nak pedig 30 százalékkal növelték egy napi átlagbérüket. A vállalat ezzel az intézkedésével annak a helyes szemléletnek szerzett ér­vényt, miszerint anyagilag is do­tálni kell a törzsgárda tagjait. A benzin­kutas Hét esztendeje dolgozik a tót­komlósi benzinkútnál Gyar­mati József kútkezelő. o iiuu Miui Nuuui UHiiuimiui Huimiiiuui Hmumuiiiiimimutt Hui Úttörő körzeti bemutató Tótkomlóson és Orosházán Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére március 28-án Tótkomlóson, 30-án Oros­házán rendezték meg a körzeti úttörőbemutatókat, amelyeket április U-én Nagyszénáson ha­sonló jellegű vetélkedő követ. A három körzet legjobbjai április 26-án Orosházán, a Petőfi Műve­lődési Otthonban találkoznak. Az eddigi tapasztalatok alapján el­mondható, hogy a bemutatók szín­vonalukban és tartalmukban fe­lülmúlták az előzőket, s így min­den remény megvan arra, hogy április 26-án érdekes és izgalmas vetélkedő tanúi lehetünk. Közgyűlés a kazánjavító ktsz-nél Eredményes esztendő után, új feladatok előtt Az Orosházi Kazánjavító és Ál­talános Szerelő Ktsz vezetősége a közelmúltban közgyűlésen ismer­tette a szövetkezet dolgozóival az 1964. évi eredményeket és az idei feladatokat. A beszámoló­ beveze­tőben megállapítja, hogy a szö­vetkezet tízmillió 83 ezer forint értékben 107,2 százalékra teljesí­tette elmúlt esztendei tervét. Megállapítható, hogy lemaradás csupán az építőipari tevékenység­nél tapasztalható, amely elsősor­ban abból ered, hogy — helyesen — nagyobb gondot fordítottak a javítószolgáltatás fejlesztésére. Ebben 119,8 százalékos eredményt értek el, s a jövőben is — bár nem az építés rovására — tovább kívánják fejleszteni ezt a tevé­kenységet. A ktsz helyi iparpoli­tikai terve 160 ezer forint érték elérése volt, amit 13 ezer forinttal túlszárnyaltak. A beszámoló az egyik leglényegesebb feladatként az idén is a helyi iparpolitikai terv teljesítését jelöli meg. A jelentés a továbbiakban a munkaversennyel, mint a terme­lékenység növelésének egyik leg­lényegesebb módjával foglalko­zik. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészséges ver­sengés minden vonatkozásban hasznos volt, bár több hiányos­ságot is észleltek. Az idei eszten­dőre szintén megkezdték már a verseny szervezését, s első ízben két szocialista , címért versengő brigád alakult. A beszámoló vé­gezetül az idei tervfeladatokról, azok teljesítésének fontosságáról és módjairól szólt. Nyújtott műszakban Esti látogatás egy traktorosnál Már régen beesteledett, elmúlt nyolc óra is, amikor a reflektor­­fény nyomán megérkeztünk Tóth Istvánhoz, a Szabadság Tsz trak­torosához, amint Belorusz gépével simítozta a kukoricának szánt ha­talmas táblát. A fiatal traktoros, mint elmondotta, reggel ötkor kezdett, s este 10 óráig dolgozik nyújtott műszakban. Amióta a géppel rá lehet menni a földre, sokszor jó néhány órával meg is toldja a munkaidőt, mert hát ak­kor kell kihasználni az erőgépet, amikor arra lehetőség van. A szá­raz időjárás kedvező a talajmun­kára, s ne múljék a traktoroson a tavaszi mezőgazdasági teendők­­ sikeres elvégzése. Tóth István azt is elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben össze­sen 760 munkaegységet teljesített, s télen sem ült tétlenül, hanem ha más nem volt, hát szállította a takarmányt az állatoknak. Dicsér­te a gépét, s azt az okos elgondo­lást, hogy vezetőfülkét szerelnek rá, mert bizony azelőtt sokat fa­gyoskod­tak a traktorosok, nem volt olyan kényelmes a munka, mint most. Ha tavasszal befeje­ződnek a vetéshez szükséges talaj­munkák, részt vesz a kultivátoro­­zásban, majd pedig a termények szállításában. Mint közölte, az esti, éjjeli munkán gyakran meg­látogatják őt a szövetkezet veze­tői, s ez nagyon jólesik neki, mert érzi, hogy törődnek vele. —S. Megnyugtató határkép Csak az a kukoricaszár... Az elmúlt napokban alkalom­­adtán végigjártuk a város és a járás szövetkezeteinek határát, s azt tapasztaltuk, hogy az előző esztendőkhöz képest jó értelmű­en megváltozott kép tárul az em­ber szeme elé. Régebben bizony gyakran látható volt, hogy a ve­tőgép sok helyen csíkokat ha­gyott a kalászosok tábláin, s mi­nőségi kifogás merült fel a szán­tással kapcsolatban is. Rosszul járták végig a traktorok a forgó­kat, a fogásokat nem fordította megfelelően egymásra az eke, s a mély, árkoknak is beillő ba­rázdák megnehezítették a kom­bájnok s az emberek munkáját. Ma a vetésre előkészített föld­táblák szinte olyan simák, mint az asztallap, a vetések egyenle­tesek, s a határban foglalatosko­­dók tábora is népesebb, mint ez­előtt bármikor. Sajnos a nagy mennyiségben itt-ott még kint­lévő kukoricaszárkúpok sürgős intézkedésre várnak. Azt láttuk, hogy éppen az eltakarításukkal foglalkoznak a legkevesebb he­lyen. Pedig hát a tavaszi szán­táshoz még most a kedvező idő­járással kellene mielőbb szabad­dá tenni a területet. Reméljük, hogy a tavaly őszről kimaradt­­ kukoricaszárkúpok már nem so­káig csúfítják a határ kedvező összképét.

Next