Orosházi Hírlap, 1968. április-június (13. évfolyam, 39-75. szám)

1968-04-02 / 39. szám

oltág prosztSrfól egyesültéték s A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KI­ADÁS­A 1968. ÁPRILIS 2., KEDD Ar: 80 fillér XIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM NAPIRENDEN: Az új tsz- és földtörvény végrehajtásának tapasztalatai Elést tartott az MSZMP járási végrehajtó bizottsága Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága szombat délelőtti ülé­sén többek között az új tsz- és földtörvény végrehajtásának ed­digi tapasztalatairól tárgyalt. Be­vezetőben megállapította, hogy a két törvény megjelenése nagy ér­deklődést váltott ki a termelőszö­vetkezeti tagság és a vezetők kö­rében. Ez érthető, mivel a falun élő lakosság döntő többségét köz­vetlenül is érinti a törvény gya­korlati végrehajtása. Ez nagy po­litikai feladatot jelent a párt-, állami és gazdasági vezetők szá­mára, hiszen a cél az, hogy a tör­vényt valamennyi szinten egyfor­mán értelmezzék. Ennek érdekében a politikai, állami és gazdasági vezetők ré­szére járási szinten elméleti kon­ferenciákat tartottak, s hasonló módon vitatták meg a községek­ben is. A párttagsággal a taggyű­léseken, a pártoktatás keretében ismertették a törvények lényegét, a szabad pártnapokon és a tsz brigádgyűléseken keresztül pedig a dolgozó tömegekhez is eljutott Mindezek azt eredményezték, hogy a törvény lényegét sikerült széles körben megértetni. A ter­melőszövetkezetek a pártoló tag­sági viszony megszűnésével kap­csolatos feladatokat végrehajtot­ták, minden érdekeltet értesítet­tek a pártoló tagsági viszony meg­szűnéséről. A járás területén ös­­­szesen 2189 pártoló tagot tájékoz­tattak, ezek közül 364 kérte fel­vételét a termelőszövetkezetbe. Ez idáig 136 volt pártoló tagot vettek fel, hat tsz pedig még nem döntött a kérelmezők ügyében. Általános tapasztalat, hogy a leg­több tsz humánusan jár el az idős és kevés nyugdíjjal rendel­kező pártoló tagokkal szemben. További végrehajtásra váró fel­adat volt a tagság sorainak ren­dezése. Ki kellett választani azo­kat, akik huzamosabb idő óta nem vettek részt a közös munkában, tehát csak névleges tagjai voltak a termelőszövetkezetnek. A ren­delkezés értelmében a vezetőség­nek jogában áll törölni őket a tagság soraiból. Ennek alapján a járás tsz-ei eddig 321 tagot tö­röltek, három termelőszövetkezet­ben pedig nem került sor erre. A végrehajtó bizottság állásfogla­lása szerint ebben a kérdésben is a szubjektív tényezőktől mente­sen, nagy körültekintéssel szük­séges eljárni, mivel a törvény végrehajtása a szocialista terme­lési viszonyok további erősítése mellett politikai jelentőségű is. Mint a vb megállapította, a ter­melőszövetkezetek az ütemezés­nek megfelelően készítik az új alapszabályt. Ezek tervezetét bri­gádgyűléseken és egyéb rendez­vényeken vitatják meg, figyelem­be véve a tagság véleményét, ja­vaslatát. Eddig tizenkét közös gazdaságban fogadta el a közgyű­lés az új alapszabályt, a többi­ben pedig az előkészítő munkák folynak. A földtörvény előkészí­tésével és végrehajtásával kapcso­latban az érintett mezőgazdasági nagyüzemek földtulajdon-viszo­nyait felülvizsgálják. Békéssám­­sonban Tótkomlóson, Kardoskú­ton és Csanádapácán április 1-től kezdődött a tételes felülvizsgálat, amely minden községben ez év november 31-ig befejeződik. A pártoló tagok 1968. évi ház­táji földjének ügyében a végre­hajtó bizottság úgy határozott, hogy az illetékeseknek gondos­kodniuk kell a törvény egységes értelmezéséről és végrehajtásáról. Gerendás: Valamennyi jelentkezőt felvettek az óvodába Gerendáson, a községi tanács végrehajtó bizottsága nemrég az óvodai nevelőmunka helyze­téről tárgyalt. Mint az előter­jesztett jelentés megállapítot­ta, a múlt évi jelentkezéseknél mind a harminc gyermeket fel­vették. Az intézmény ellátott­sága jónak mondható, s a sze­mélyi feltételek is biztosítottak. A nevelő munkában elsősorban az iskolára való felkészítést tartják szem előtt, ugyanakkor fejlesztik a gyermekek esztéti­kai, erkölcsi érzékét is. Az óvo­dai napközi otthoni ellátás el­len sincs kifogás, s így a gyer­mekek egészséges fejlődése is biztosított. A végrehajtó bizott­ság elismerését fejezte ki az itt dolgozók tevékenységéért. A negyed milliárd eégy része A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti üzemében 1966 végén 225 millió forintos beruházás kezdődött. Ennek keretében már elkészült az úgynevezett sovány gázüzem, amely napi egymillió köbméter gázt ad az országos hálózatba. Rövi­desen üzembe helyezik a hasonló teljesítményű húsgázüzemet és készül a gázsüritő is, ahol a Szegedről érkező gázt kezelik. A beruházás 1970-re tervezett befejezés után itt lesz az or­szág második legnagyobb gázkezelő állomása, ahonnan napi hárommillió köbméter olcsó energiahordozót táplálnak az or­szágos gerincvezetékbe. Jól sikerült: Az áruház vasárnapi áru- és divatbemutatója Lassan már hagyománnyá válik városunkban a ruházati áruház áru- és divatbemutatója, mely mindig sok érdeklődőt vonz. Ezért rendezték meg vasárnap az áruház dolgozói a lakberen­dezési bemutatót, melyről Süle Sándorné, az üzlet vezetője a kö­vetkezőket mondta el: — Látva a vásárlók érdeklődé­sét, szívesen rendezünk árube­mutatót, ahol — mint tegnap is — fel tudjuk sorakoztatni cikke­inket azokból az árukból is, me­lyeket egyébként a helyhiány mi­att nem tudnak alaposan megte­kinteni a vásárlók. A kiállított lakástextíliákból és a konfekció­árukból is vásárolhattak az ér­deklődők, így mintegy 40 ezer foritír volt a bevételünk. Délután fél 5-kor kezdődött a divatbe­mutató, ahol főként tavaszi kon­fekciót, kosztümöket, ruhákat, kabátokat, kalapokat és néhány kötött holmit mutattak be a kö­zönségnek. A rendezvényen a villamossági szaküzlet dolgozói is részt vettek, hangos reklámmal „segítettek" az áruháznak, s bemutatták zsebrá­dióikat is, melyből szintén vásá­roltak a látogatók. S végül egy adat, mely a nagy érdeklődést bi­zonyítja: 3—3 és fél ezer ember tekintette meg a bemutatott áru­kat, tehát nem fáradoztak hiába az áruház dolgozói és a deko­ratőrök. Reméljük, az üzlet hasz­nos, önálló rendezvénye nem lesz az egyetlen 1968-ban. —th ff„A gyógyítás szolgálatában állunk" Interjú dr. Surányi Emilvel, a Budapesti Röntgen és Kórháztechnika Vá­llat igazgatójával A csaknem egy éve működő új kórház nagyfokú műszerezettsé­ge miatt, szükségessé tette Oros­házán egy eddig ismeretlen vál­lalat tevékenységét. Másfél évvel ezelőtt jött létre a Budapesti Röntgen és Kórháztechnikai Vál­lalat orosházi kirendeltsége, amely az új intézményben levő sok száz műszer javításával, karbantartá­sával az egészségügyi ellátást szolgálja. Dr. Surányi Ernővel, a vállalat igazgatójával az orosházi kirendeltség tevékenységéről, esetleges fejlesztéséről kértünk tájékoztatót. — Mi a feladata a vállalat­nak, s ennek teljesítésében mi­lyen szerep jut a helyi kiren­deltségnek? — Tekintettel arra, hogy az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozunk, alaptevékenységünk a kórházakban levő műszerek üzemképességének biztosítása, ja­vítása. Néhány évvel ezelőtt kez­dődött az a decentralizálási fo­lyamat, melynek eredményeként olyan városokban, ahol és ame­lyek környékén nagyobb kórhá­zak vannak, kihelyezett üzemeket hoztunk létre. Ezáltal lényegesen biztonságosabbá, gyorsabbá vált munkánk, amellyel közvetve a gyógyítás szolgálatában állunk.­­ Tekintettel arra, hogy nem csupán Orosházán, hanem a környező városokban, Szente­sen, Szegeden, Vásárhelyen, Makón több kórház van, szük­ségessé teszi-e ez az orosházi kirendeltség fejlesztését? — Természetesen igen, annál is inkább, mert az orosházi kórház vezetősége, a helyi szervek támo­gatják ilyen irányú elképzelésein­ket, ami egyébként nem minde­nütt járt sikerrel. Reméljük, még az idén sor kerül a bővítésre, a nagyobb létszámú javítóegység létrehozására. Ezzel még tovább javíthatjuk a város és a környék ellátását. — Tudomásunk szerint gyár­tással is foglalkoznak, vonatko­zik-e erre is a decentralizálás? — Bizonyos mértékben igen, egyelőre azonban Orosházán a fontosabb alaptevékenységre, a ja­vításra, e szolgáltatás kiterjeszté­sére fordítjuk a fő figyelmet. Amennyiben ez megvalósul, úgy a későbbiekben sor kerülhet egy kisebb kihelyezett gyáregység lé­tesítésére — mondotta befejezésül az igazgató. Képeink a létesítmény már elkészült részét ábrázolják. Fotó: S. F. Az idén elkészül a vasútállomás rekonstrukciójának terve A kulturális, kommunális beruházásokról A városban folyó művelődéssel kapcsolatos beruházások közül az egyik legnagyobb a kultúrház építése. Az alapozási munkák be­fejeződtek, az előrehaladással azonban nem lehetünk elégedet­tek. Az 1969 elejére vállalt befe­jezés nagy jelentőséggel bír a város 225 éves jubileumi ünnep­ségeinél, amelyek egy részét már az új létesítményben szeretnénk tartani. A 18,5 millió forintos költséggel épülő létesítmény ké­szültségi foka 10 százalékos. A 16 tantermes általános iskola ki­vitelezése jól halad, az épület vázszerkezetét összeszerelték. Je­lenleg a csatornákat építik, a szakmunkások nagy része a la­kásépítkezéseken dolgozik. A közművesítési program egyik legfontosabb része a vízmű épí­tése. A múlt évben a kutak fú­rásával megkezdett beruházás 11 millió forintos költséggel indult, s az idén kezdődik a víztorony építése a malom előtti feltöltött területen. A szennyvízcsatorna építése a tervezettnél gyorsabban halad, ez a munka a múlt év jú­niusában indult és a jövő év decemberében fejeződik be. En­nek beruházási költsége 18,3 mil­lió forint. A gázprogram évek óta napirenden szereplő és so­kat változó beruházás. Remél­hetőleg a következő időkben gyorsabbá válik ennek üteme is. A távlati, 2—3 év múlva indu­ló beruházások között szerepel a pártszékház építésének kezdete, a vasút és az állomás rekonst­rukciója. Ez utóbbinál az év vé­gére elkészül a terv, s 1970—72 . között valósul meg a beruházás.

Next