Orosházi Hírlap, 1969. január-március (14. évfolyam, 1-36. szám)

1969-01-05 / 1. szám

a munkaverseny Ként erkicsi ösztönző a gazdálkodás hatékonyságát segíti A járás gazdaságvezetőinek értekezlete A járási tanács végrehajtó bi­zottságának határozata alapján került sor nemrég a községek gazdaságvezetőinek járási szintű megbeszélésére. Az értekezleten jelen volt dr. Bella József, a járási tanács vb elnökhelyette­se, Plenter Lajos, a Tsz Terü­leti Szövetség képviselője, Vá­radi János, a járási tanács ke­reskedelmi csoport vezetője, Pálka József, az ipari csoport képviselője. A tanácskozáson a szakmaközi bizottság képviselő­jeként vett részt Dénes István. A megbeszélés témája a szo­cialista brigádmozgalom helyze­te volt. Dr. Bella József az ipar­ban és kereskedelemben, Plen­ter Lajos pedig a termelőszö­vetkezetekben folyó szocialista brigádmozgalomról adott tájé­koztatót. Bella elvtárs beveze­tőben szólt a brigádmozgalom jelentőségéről, céljáról. „A mun­kaverseny mint erkölcsi ösztön­ző mindenekelőtt a vállalati gazdálkodás hatékonyságát kí­vánja előmozdítani. Ebben az értelemben a munkaverseny mint vállalati kategória fogható fel, amelynek irányítása gazda­sági vezetők és szakszervezeti szervek együttes feladata” — mondotta többek között. A to­vábbiakban az eredményekről szólt. A tájékoztató szerint a Nagyalföldi Földgáz- és Kőolaj­termelő Vállalat orosházi üzem­egységénél harmincegy brigád alakult, együttesen 552 fővel. A tótkomlósi malomnál három, a Gádorosi Lakatos Ktsz-ben két kollektíva nyerte el a Szocialis­ta brigád címet. A mozgalom sikere érdekében a munkahelyi vezetők általában minden segítséget megadnak a dolgozóknak. A pártszervezetek nem csupán segítői, hanem el­sősorban szervezői, irányítói a szocialista brigádoknak. A kol­lektíváknak mintegy 90 százalé­ka részt vesz a szakmai, poli­tikai oktatásban, a foglalkozá­sokon rendszeresen megjelen­nek. A községekben működő brigádok kapcsolata üzemen be­lül megfelelő, a különböző ipar­ágak kollektívái viszont nem tartanak fenn kapcsolatot egy­mással. A vállalatok közül a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat orosházi üzeme megkapta a Szocialista üzem cí­met, s jelenleg az Élüzem cím elnyerése a munkaverseny célja. Az üzemegységnél 7 szocialista brigád november 7-én soron kí­vül kapta meg a megtisztelő cí­met A Tótkomlósi Vegyesipari Rtsz-nél 1967-ben egy brigád sem nyerte el a Szocialista cí­met. Tavaly a szabó­ részlegnél négy kollektíva alakult, s nem­rég alakult egy brigád a cipész­részlegnél. Szintén Tótkomlóson, a malomnál három, a háziipari szövetkezetnél négy brigád mű­ködik. A Békés megyei Sütőipa­ri Vállalat járási egységeinél nemrég alakult egy kollektíva. A lakatos kisz gádorosi üzemé­ben két brigád nevezett be a munkaversenybe, s nyerte el a szocialista címet. Az oklevelet, a jutalmat azonban még nem kapták meg a brigádok. Ebben az üzemben nincs biztosítva a lehetőség a brigádnapló elkészí­tésére s rendszeres vezetésére. A lehetőség megteremtésében a feladat az üzemvezetőségre s a pártszervezetre hárul. (A keres­kedelemben és a mezőgazdaság­ban folyó brigádmozgalomról la­punk egyik későbbi számában írunk.) (tóth) A tsz-demokrácia próbaköve Főkönyvelőt idegesítő, főagro­­nómust foglalkoztató hetek kö­vetkeznek most a termelőszö­vetkezetek belső életében. Az új esztendővel meginduló leltá­rozást követi a zárszámadás el­készítése, hogy ez a folyamat végül a következő év tervének megalkotásában csúcsosodjék ki. A szakmunka idegfeszültség­gel terhes napjaiban, heteiben túlságosan kézzelfoghatóan kí­sért a veszély, hogy a szakem­berek ezt az egész folyamatot szakkérdésnek tekintsék. Szak­mai leckének és semmi többnek. Olyan feladatnak, amihez az egy­szerű ember úgysem ért, tehát jobb, ha távolmarad az egész folyamattól. Szépen elkártyázgat­­ odahaza, nem zavarja laikus nyűgösködésével a szakembere­ket, hanem megvárja, amíg egy szépen előkészített, kimunkált anyagot a közgyűlésen majd elé­je terjesztenek. Akkor aztán vé­leményt mondhat, sőt az se fon­tos, legjobb, ha szépen szavazás­ra nyújtja kezét és elfogadja az előterjesztést Mondom, kézenfekvő, sőt csá­bító ez a logika. Látszólag még az is alátámasztja, hogy egész sor új intézkedés minél szaba­dabb kezet akar adni a vezetők­nek a szakmai vezetéshez. A lo­gikának azonban van legalább két bökkenője. Tény, hogy az egyszerű ember, a szövetkezeti tag sokszor nem képes megfejteni a jogászi nyel­vezetet, és azzal sincs tisztá­ban, hogy milyen­­ technikával kell lezárni, összesíteni a szám­lákat. A tsz-tagnak viszont van józan esze, ami minden szak­munkában nélkülözhetetlen. El­nézést, ha durva példákat mon­dok. Számos bírósági tárgyalás tapasztalata alapján állítom ugyanis, hogy egy raktárban tíz vagon búza hiányát el lehet könyvelni úgy, hogy a képzett revizor sem találja meg a nyo­mát. De a raktárból egy vagon búzát hazavinni úgy, hogy a falu észre ne vegye, egyszerűen lehetetlen. Arra is volt példa, hogy egy termelőszövetkezetet karriervágyó vezetők esztelen beruházásokba hajszoltak. A pa­pír ezeket az irreális terveket elbírta. A parasztok, az egyszerű emberek azonban kivétel nélkül mindenütt előre szóltak: ebből baj lesz. Lett is, és ha a józan észre hallgatnak, a bajt elke­rülhették volna. Számos közös gazdaság veze­tője azt állítja: ha a termelő­szövetkezeti tag bármily apró közreműködéssel, bármily kicsi részletkérdésekre irányuló taná­csokkal részt vesz egy mérleg el­készítésében, egy terv kidolgozá­sában, akkor azt jobban magáé­nak is érzi. És a saját gyerekét másként, nagyobb szeretettel és türelemmel bírálja az ember. Akkor ha nem is lesz olyan cso­dálatos a végeredmény, azt mondja: mi terveztük, mi haj­tottuk végre, hát ennyi az ered­mény. De ha ugyanazt a tervet kívülről akasztották a nyakába, akkor idegenként néz rá és ide­genként követelődzik. Munka­egységenként 30 forintnak is örül, ha azt sajátjának tekinti, 32-ért is mozog, ha nem érez belső kapcsolatot annak megter­vezésével, megtermelésével és el­számolásával. Ha pedig idegenné tesszük a tagot, akkor az a veze­tőn, a szakemberen követelőd­zik és amikor hibáztat, őt fogja hibáztatni. Sok munka vár tehát elvég­zésre a következő hetekben, de ez az egész folyamat nem szak­kérdés. A közösségi élet egyik legfontosabb kérdése ez és ezzel párhuzamosan a tsz-demokrácia egyik legfonosabb próbaköve. Ennek­ megfelelően kell kezelni! Földeáki Béla ­ if­júsági szövesség feladnia: legtanítani a fiatalokat szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni A KIMSZ megalakulásának­­ évfordulója tiszteletére januá­r 3-án, pénteken délután ünne­­plést tartott a KISZ városi zottsága és a városi úttörőel­­­bség. Az ünnepi ülés elnöksé­­­ben ott volt többek között Shalik György elvtárs, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, Tarján József elvtárs, MSZMP városi bizottságának­­­ titkára, Dumitrás Mihály elv­társ, a veteránok képviselője, Móricz József elvtárs, a KISZ városi bizottságának titkára. Elsőként Antali Gábor, a városi úttörőelnökség titkára üdvözölte a megjelenteket, majd az úttö­rőcsapatok képviselői köszöntöt­ték az ünnepi ülés résztvevőit. Ezután Móricz József elvtárs mondott ünnepi beszédet. Ötven évvel ezelőtt nagy je­lentőségű esemény kezdődött a magyar ifjúság történetében: megszületett a kommunista if­júsági mozgalom, létrejött a Kommunista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége — mon­dotta bevezetőben. — Tisztelet­tel emlékezünk a mozgalom hősi harcosaira, meghajtjuk zászlón,­kat azok előtt, akik mindvégig hűek maradtak az eszméhez, s a legdrágábbat, életüket is ál­dozták érte. Ezután arról szólt, hogy a munkásmozgalom szerves része­ként városunkban is hosszú idő­re nyúlik vissza a fiatalok szer­vezkedése. Dumitrás Mihály, Birkás Imre, Szverle Mihály, Janovics Imre, Keresztes Mi­hály és társai már a harmincas évek elején kapcsolatba léptek az illegális kommunista párttal, hirdették annak eszméit a fia­talok körében. A kommunista fiatalok a felszabadulás után is a párttal együtt láttak hozzá az újjáépítéshez, s végeztek jelen­tős politikai nevelő munkát. — A kommunista ifjúsági moz­galom most indul történelmének második félévszázadába — foly­tatta a továbbiakban. Szabad hazában, a szocializmus építése közben sokkal gyorsabbak lesz­nek ifjúságunk léptei, mint az elmúlt félévszázadban. Az ünnepi beszéd után Tar­ján József elvtárs, az MSZMP városi bizottságának üdvözletét tolmácsolta, majd Dumitrás Mi­hály elvtárs, a veteránok nevé­ben köszöntötte az ifjúkommu­­nistákat. Az ünnepség az Inter­­­nacionáléval ért véget. >CK’>OOOCXX>OOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOO A gondoskodás szép példája Az Orosházi Üveggyár szocialista brigádjai nemegyszer hívták már fel magukra a figyelmet az emberi gondoskodás szép példáival. Legutóbb a C-műszak szocialista brigádjai Tótkomlósról állami gondozott gyerekeket láttak vendégül, amit a karácsonyi ajándékozással kötöttek egybe. A C-műszak színjátszó csoportja hangulatos műsorral szórakoztatta a mintegy száz résztvevőt. A színjátszó csoport előadásának egyik humoros jelenete. A meghívottak egy csoportja az ajándékcsomagokkal. Fotó: Gye

Next