Orosházi Hírlap, 1969. július-szeptember (14. évfolyam, 74-112. szám)

1969-07-22 / 83. szám

fgSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sikeresen startolt a Holdról a „Sas­” Az első jelentés Washington Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: „A Nyugalom Támaszpont je­lenti : a Sas leszállt”. Ezzel a mon­dattal jelentkezett Neil Arm­strong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, s 1969. július 20-án, magyarországi­­ időszámítás szerint este 21 óra 17­­ perc 40 másodperckor. Embert­ szállító jármű, az Apollo—11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrhajós­sal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A Holdra szállás, majd az azt követő első holdséta volt az ed­­­­digi csúcspontja az Apollo-kísér­­­­letnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. Az űr­­hajó szombaton érkezett meg a Hold térségébe, ahol orbitális pá­­­­lyára állt. Vasárnap előbb az űr­kabin és a holdkomp szétválasz­tására került sor, majd a hold­komp megkezdte leszállását az­ égitest felszínére. A példa nélkül álló és bonyo­­­­lult manőver teljesen az előirány­zott tervnek megfelelően ment végbe. Az űrhajó előbb mintegy­­­15 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét, majd innen a ter­vezett leszállóhely felé ereszke­dett, a fékező rakéta működése eredményeként egyre csökkenő­­ sebességgel. Az űrhajósok csak a legutolsó szakaszban követhették­­ szabad szemmel a leszállást, ad­­­­dig ugyanis a holdkomp olyan helyzetben volt, hogy nem láthat­tak ki az ablakon és radarral tá­jékozódtak. Ekkor szinte közvetle­nül a talaj felett lebegve, Armstrong­­ kézi irányítással manőverezett. A manőverezésre szükség is volt, mert az a hely, ahova a ,,Sas” ér­kezett. Armstrong közlése sze­rint „egy kráter futballpálya nagyságú belseje”, igen sziklás volt, s ezért az űrpilóta kissé tá­volabb manőverezett a holdkomp­pal. Végül a „Sas simán ért talajt” csak­nem teljesen függőleges helyzet­ben, úgy, hogy ajtaja nyugatra nézett. Ekkor az űrhajónak már csak mintegy negyven másodpercre elegendő üzemanyagtartaléka volt. A leszállás a manőverezés miatt negyven másodperccel a tervezett időpont után követke­zett be. Landolás a Nyugalom Tengerében A NASA közlése szerint csak­nem teljesen a megadott körzet, a Nyugalom Tengere egy részé­nek középpontjában értek Hol­dat, az amerikai geológiai fel­ügyelet­­ illetékes részlege szerint ettől távolabb. Az űrhajósok a kiszállásig vizuális megfigyeléssel nem tudták meghatározni helyze­tüket. Röviddel a leszállás után Arm­strong és Aldrin már közölte első megfigyeléseit a leszállás színhe­lyéről. Elmondották például, lát­ják, hogy az égitest felülete ha­muszürke színű, tele van kiseb­b­­nagyobb kráterekkel és kisebb, legfeljebb egy méter átmérőjű szikladarabokkal, amelyeknek szí­ne a megfigyelés helyétől füg­gően változónak tűnt. Ott, ahol a hajtómű lángsugara felsértette a talajt, sötétszürke színű anyag lát­szott. Tekintettel a sima leszállásra, a földi irányító központ javasolta Armstrongnak és Aldrinnak, hogy az alapvető ellenőrzési műveletek elvégzése után fogyas­­­szák el vacsorájukat és haladék­talanul kezdjenek a kiszállás elő­készítéséhez, órákkal a tervezett időpont előtt. A program az ét­kezés után mintegy négyórás pi­henőt irányzott elő, az űrhajósok azonban maguk javasolták, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Neil Armstrong, aki először lépett a Holdra. Armstrong kiszállását követően mintegy húsz perc múlva tár­sa, Edwin Aldrin is a Holdra lépett. A képen Aldrin a Hol­don történő mozgást gyakorolja. FÁK, VIRÁGOK Aki a Békés megyei Gépjavító Vállalat orosházi állomásának ka­puján belép, egyszeriben csodála­tos világba kerül. A pom­pás íz­léssel kialakított parkjában nyír­fák, szelídgesztenyefák, diszszilva­­fák, szomorúfűzek, különféle cser­jék vonják magukra a látogató figyelmét. Rózsák, tavasszal a Hollandiából származó tulipánkü­lönlegességek és más virágok va­rázslatos látványt nyújtanak. A vízmedencében tavirózsa nyílik. Csizmadia Margit orosházi szár­mazású keramikusművész három alkotása jól illeszkedik bele a környezetbe. Vajon megéri-e, hogy az állo­más vezetői ilyen nagy gondot fordítanak az üzem parkosításá­ra, az esztétikai hatásra? Szárma­zik-e belőle annyi haszon, min amennyi a ráfordítás? Nem két­séges, hogy igen. Ha egy üzletfél érkezik az üzembe, már a tár­gyalás megkezdése előtt levon magában bizonyos következteté­seket, ami teljesen­­ érthető. És nagy hatást gyakorol az ilyen kör­nyezet a dolgozókra is, akik az életük egy részét itt töltik. For­málja, rendre, tisztaságra, igénye­sebb munkára készteti őket. Von­zóvá válik számukra az üzem. A gépjavító állomástól érdemes lenne példát venni más üze­meknek, tsz-eknek is. Bizonyára gyorsan visszatérülna a befekte­­­tés és a fáradság, amit a környe­­­­zet megszépítésére fordítanának. Ma már ez egyre inkább köve­telmény, érdemes tehát elkezde­ni. És minél hamarabb. fl Bajnok utcai telepen fejlesztik tovább a faipari vállalatot Az Orosházi Faipari Vállalat a hagyományos kárpitozott Béke garnitúra, a festett Erzsébet háló és a jászárokszállási konyhabúto­ron kívül további bútortípusok gyártását kezdte meg az idén. Ilyen a Gyopáros kárpitozott gar­nitúra, ami átmenetet képez a hagyományos és a modern búto­rok között. Új termék a Regina rekamié fényezett vázzal, habszi­vacs-kárpitozással. Több kivi­telben készül dohányzó- és tv­­asztal, virágállvány. A vállalat gyártmányösszetétele egyre inkább a bútorgyártás fe­lé tolódik el, amellyel a kiske­reskedelmi igényeknek töreked­nek eleget tenni. Emellett fatö­megcikkek is készülnek. A termékek bővítése fejlesztési igénnyel is jár. Tavaly új gép­csarnok épült, az idén mintegy 500 000 forint költséggel olyan gé­peket vásárolt a vállalat, amelyek lehetővé teszik az új termékek gyártását. A seprűgyártás men­­­nyisége a tavalyi felére csök­kent, s ezért csak egy műszakban folyik a termelés. A továbbiakban a munka- és a szociális körülmények javítása a fő célkitűzés, amelynek a megva­lósítására a megyei tanács egy­millió forintot biztosít. Hosszú huzavona után eldőlt, hogy a vállalatot a Bajnok utcai telepen vonják majd össze, a fejlesztésre tehát itt kerül sor. Kevés a férfimunkaerő Nem megoldott a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása A járási tanács szakigazgatási szervéhez a vállalatok, üzemek, intézmények a II. negyedévben 59 férfi- és 67 női munkaerőre je­lentettek be igényt. Munkára azonban csak 44 férfi jelentke­zett, míg a nők közül 209-en ke­restek elhelyezkedési lehetőséget. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának növekedésére a háziipari szövetkezeteknél alig volt lehetőség. Mindössze 6 férfi és 8 nő elhelyezkedését lehetett megoldani, a jelentkezők száma azonban ennek ötszöröse volt.

Next