Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)
1971-05-04 / 50. szám
Sikeresen folytatódnak a washingtoni tüntetések feh A kormány nem állítja meg a háborút, a nép állítja meg a kormányt” — ezzel a jelszóval folytatták hétfőn az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen indított országos tiltakozó mozgalom részvevői a kormányhivatalok megbénítására irányuló akciókat A tervek szerint 12 minisztérium és hivatal, közöttük a Pentagon, valamint több közlekedési csomópont került hétfőin sorra. Az egyes jelentések szerint 30 000 fős tömeg a mozgalmakkal szimpatizáló és a rendőrség számára elvben tiltott területnek számító egyetemeken, egyes templomokban és a fővároson kívül keresett és talált menedéket A rendőrség 150 Potomé- parki táborozót letartóztatott, s ezzel több mint 1500-ra emelkedett a múlt héten letartóztatott háborúellenes tüntetők száma. A hétfőre virradó éjszaka csendjét Washingtonban rendőrautók kitartó szirénázása verte fel A karhatalom állandóan 500 emberét járőröztette. Hivatalosan tízezerre teszik az amerikai főváros közigazgatási határán belül összpontosított fegyveres erők létszámát Több ezer tengerészgyalogost és ejtőernyőst szállítottak a Washington melletti támaszpontokra is. A rendőrség Potomac parki akciójáról szólva a tüntetők egyik szóvivője kijelentette: „Nem egy darabka parkért, a világ egy részéért harcolunk”. A háborúellenes tüntetők egyébként mincsak a háború elen tüntetnek, hanem a politikai különvélemény jogáért, a behívások eltörléséért, az egészségügy és az oktatásügy nagyobb anyagi támogatásáért is. • A washingtoni láncévi emlékműnél vasárnap a tüntetők gúnyosan, a nácikat idéző „Siegheil” kiáltással fogadták az emlékműhöz , «kiszálló” Jerry Wilson washingtoni rendőrfőnököt Legújabb jelentések szerint egy zászlóaljnyi tengerészgyalogost is az amerikai fővárosba rendeltek a hétfőre meghirdetett felvonulás miatt; Dr. Tímár Mátyás hazaérkezett Franciaországból Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hazaérkezett méhánynapos manraországi útjáról. A Ferihegyi repülőtéren Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Marjai József külügyminiszterhelyettes fogadta. Közlemény az NSZEP KB üléséről Berlin Az NSZEP Központi Bizottsága május 3-án tartotta 1«. ülését A napirend 1. pontjával kapcsolatban Walter Ulbricht, a KB első titkára nyilatkozatot tett Kérte a Központi Bizottságot idős korára való tekintettel mentsék fel a NSZEP Központi Bizottsága első titkárának tisztsége alól, hogy e tisztséget fiatalabb személyre ruházhassák. A Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta Walter Ulbricht nyilatkozatát és a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy helyt ad kérésének. Walter Ulbrichtot érdemeinek elismeréséül az NSZEP elnökévé választották és továbbra is az NDK Államtanácsának elnöke marad. A Központi Bizottság az NSZEP Központi Bizottságának első titkárává egyhangúlag Erich Honeckert választotta meg A JKSZ elnökségének fontos határozatai a belpolitikai helyzet rendezésére Belgrád A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Elnöksége április 118—30 között Brioni szigetén kibővített ülésen tárgyalta meg a jugoszláviai politikát és gazdasági helyzetet, valamint a JKSZ- ben kialakult viszonyokat. A JKSZ Elnökségének most megtartott ülését a Jugszláv Kommunisták Szövetsége egyik legjelentősebb tanácskozásának tekintik az utóbbi években. A brioni pléniumon elhatározták, hogy a JKSZ-ben uralkodó helyzet és az eszmed-politikai egység problémáinak teljesebb felmérésére összehívják a JKSZ második konferenciáját. Az elnökségi ülésen Joszip Broz Tito mondott bevezetőt és s zárszót. Kijelentette: „A jelenlegi politikai és gazdasági helyzet rendkívül komoly”, s ez arra kötelezi a kommunisták szövetségét, hogy „ne csak az eredményeket könyvelje el, hanem nézzen szembe a hibákkal, a balsikerekkel, a nyílt problémákkal, s találjon rájuk megoldásokat. A jelenleg politikai és gazdasági problémák fő okait az elnökség többek között a gazdaság szerkezetének zavaraiban, a köztársaságok közötti egyetértésben mutatkozó hiányosságokban, a nacionalizmus és a sovinizmus megerősödésében látja. Romlott a helyzet a kommunisták szövetségében és zökkenők támadtak a JKSZ IX. Kongresszusán I. konferenciáján hozott határozatok végrehajtásában” — állapítja meg az ülésről kiadott közlemény. A következő időszak feladatairól az elnökség részletes határozatot hozott. A JKSZ elnöksége szerint a jelenleg országos vitán levő alkotmánymódosítási javaslat széles körű támogatást kapott Jugoszláviában. A brioni plénumon elhatározták a reform gyorsabb lebonyolítását. „Az elnökség hangsúlyozza, hogy az alkotmányreformnak meg kell erősítenie a munkásosztály vezető szerepét, a Jugoszláviát alkotó népek és nemzetiségek teljes egyenjogúságát, s a köztársaságok és autonóm tartományok önálló fejlődését”. A JKSZ elnöksége harcot hirdet a jugoszláv társadalomban kialakult „bürokrata és technokrata irányzatok” ellen. A plénum többek között szükségesnek tartja, hogy a jövőben a fogyasztás minden formája összhangban legyen az anyagi lehetőségekkel. A határozat kiemeli az alacsony jövedelmű dolgozók életszínvonala megvédésének fontosságát A JKSZ elnöksége fokozottabb harcot hirdet „a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen,a natanaiizmus a kommunista, ellenes erők tömörülésén alapul, s aláaknázzák a jugoszláv népek és nemzetiségek, a JKSZ egységét”. Az elnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a sajtó és a publicisztika egy részében „eszmei-politikai fogyatékosságok, a JKSZ irányvonalával való szembehelyezkedés nyilvánult meg”. Az elnökség értékelése szerint az utóbbi időben megnövekedett a külső ellenséges tevékenység Jugoszláviával szemben, „amely tevékenységében az országban levő ellenségre támaszkodott. A JKSZ elnöksége elfogadta a szövetség kormány értékelését Ez visszautasítja az olyan véleményeket, amelyek szerint a szövetségi szervek, azok szolgálatai és az azokban dolgozók „valamiféle összeesküvésben” vettek volna részt. (A Horvát KSZ KB legutóbbi ülésén hoztak nyilvánosságra ilyen jellegű vádakat.) A plénum határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy „egyes biztonsági szervek munkájában gyengeségek mutatkoztak. A JKSZ elnöksége síkraszáll a jugoszláv biztonsági szolgálat megerősítése mellett. A brioni közlemény szerint a tanácskozás részvevői egységesek voltak Jugoszlávia helyzetének és problémáinak értékelésében. 2 békés 1971. MÁJUS 1 Fulbright, Kína és az Egyesült Államok kapcsolatairól Washington William Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke egy televíziós program keretében kijelentette, helyesli a Nixon-kormányzat legutóbbi intézkedéseit, amelyek az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak megjavítására irányulnak. A szenátor óva intett azonban a túlzott derűlátástól Mint mondotta ő maga és a külügyi bizottság más tagjai is szívesen ellátogatnának Kínába. Fulbright hangsúlyozta, hogy a „nacionalista Kína”, azaz a Csang Kaj-sek klikk és az Egyesült Államok kapcsolatai rendkívül fontos problémát jelentenek a jelenlegi szakaszban. Fulbright szenátor egyebek között foglalkozott a vietnami háború befejezésének kérdésével is. Ismételten, hangsúlyozta, hogy az elnöknek a lehető legrövidebb időn belül meg kell adnia az amerikai csapatok végleges kivonásának végső időpontját. A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása mellett foglalt állást az amerikai szenátus egy másik jól ismert tagja Jacob Javets szenátor is, bár kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak” „két Kína-politikát” kell folytatnia w A munka kongresszusa három és félmillió szervezett *■*- dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a fővárosépítők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácskozást látott nagytermében a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és tanácstagválasztások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása is mutatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ki akarja tágítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Már a kongresszus előtt a dolgozóknak módjuk nyílt arra, hogy ennek a fontos dokumentumnak az ismeretében lássák el újabb megbízatásokkal képviselőiket 17vekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesen megosztottabb, korlátozottabb a felelőssége is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk demokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok felülvizsgálását; intézkedést javasol a vállalati nyereség hajszolásából eredő áremelések ellen éppúgy, mint a szociális intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen; javasolja a gyermekintézmények hálózatának bővítését, új munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését, stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növekedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segítője, szervezője legyen az építőmunkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kulturális nevelésének. Kezdeményeznie, támogatnia kell minden olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve eredményesebbé teszi az építőmunkát és megteremti az alapot a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításához. TVagyszerű eredményekről -is számolhat be a kongresszus: a szocialista brigádmozgalomban több mint egymillió kétszázezer dolgozó vesz részt, ők a kezdeményezői a jobb munkának, ők az elsők, ha áldozatot kell vállalni, példamutatóan vesznek részt a közügyek intézésében. Munkájukkal, magatartásukkal erősítik társadalmunk szocialista jellegét, gyarapítják az új típusú emberi, közösségi kapcsolatokat kifejező vonásokat. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészítő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában. Feladat a szakszervezeteken belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig legalább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és félmillió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. sizeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi résztvevőjét — köztük — a külföldi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kívánunk felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez. Vita és tárgyalás India és Pakisztán között Új-Delhi Mind, India, mind Pakisztán légitérsértéssel vádolta meg a másikat vasárnap este. Először Pakisztán jelentette be, hogy indiai harci repülőgépek 13 kilométeres mélységben kétszer is berepültek a Kelet-Pakisztán északi részén fekvő Rangpur felé. Az indiai hadügyminisztérium közölte, hogy nem tud ilyen esetről. Ezután az indiaiak közölték, hogy a pakisztáni légierő gépei vasárnap két légitérnértést hajtottak végre Nyugat-Bengália állam Cooc Behar térségében, Calcuttától 400 kilométernyire északnyugatra. A hírről beszámoló United News Of India hírügynökség azt is írta, hogy vasárnap, immár a második , egymást követő napon, pakisztáni szárazföldi egységeik aknavetőkkel lőtték Radhikapur indiai helység vasútállomását, továbbá, hogy pakisztáni szárazföldi alakulatok megrohanták Nyugat-Bengália Malda megyéjében Sahalpur falut és több házat felgyújtottak. A másik indiai hírügynökség, a PTI, arról tájékoztat, hogy vasárnap Quasha kelet-pakisztáni város közelében a „Bangla Desh” erői érzékeny veszteséget mértek a nyugat-pakisztáni hadseregre. Közben folytatódnak a tárgyalások Pakisztán és India között a calcuttai, illetve a daccai missziók személyzetének hazatelepítéséről. Pakisztáni felkérte Iránit: küldjön repülőgépet calcuttai diplomatáinak Karachiba történő elszállítására.