Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)
1971-04-08 / 41. szám
világ proletárjai, egyes OIJotek I -4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fiLlér XVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Dolgozó népünk támogatását kérjük politikánk valóra váltásához Fock Jenő bejelentése: 1971 június 1-től 10—20 százalékkal emelik a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és a fegyveres erők hivatásos állománybeli tagjainak fizetését Fock Jenő, a kormány elnöke, Komárom, megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán reggel Tatabányára látogatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában üdvözölte Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács vb-elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népi frontbizottság titkára. A délutáni programban az ünnepi díszbe öltözött Népházban választási nagygyűlést rendeztek, ahol Fock Jenő mondott beszédet. Fock elvtárs beszédét kivonatosan az alábbiakban közöljük. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya- Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet. Ecsetelte a nagymúltú város forradalmi voltát. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre. S azokra a feladatokra is, amelyeket a IV. ötéves tervben kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A következő öt—tíz esztendő várható fejlődéséről szólva, a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése, majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Ezt követően a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdéséről beszélt. Rámuatott: A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő irányát és rendjét, így például a következő öt esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23— 25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű, olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek. Az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatósángot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszaka(Folytatás a 2. oldalon) Vitazárás Nem marad a város tisztasági fürdő nélkül „Mi legyen a Dianával, hol fejlesszünk fürdőt?” címmel február 14-én jelent meg az Orosházi Hírlapban a vitaindító cikk. A város lakossága nagy aktivitásról tett tanúbizonyságot Mintegy ötven levél érkezett a városi tanácshoz és a szerkesztőséghez s csaknem húsz olvasó véleménye, javaslata jelent meg a lapban. Az ötven levélíró közül harmincegy a Diana mellett foglalt állást több meggondolásból: a fürdő környékén lakik, megszokta azt, körülményesnek tartja a Gyopárosra való kijárást, az idősek és a gyerekek érdekeit nézi. Tizenkét olvasó általában a tisztasági fürdő szükségessége mellett foglalt állást, függetlenül attól, hogy Dianának hívják-e azt, a Fürdő vagy a Török Ignácz utcában van-e. Együttesen tehát negyvenhárom levélíró tette le a voksot a tisztasági fürdő szükségessége mellett. Hét levélíró Gyopáros fejlesztését javasolta több meggondolásból: ki kell aknázni a kedvező természeti adottságokat, idegenforgalmi nevezetességgé kell tenni, a közlekedj javításával pedig mindenki számára hozzáférhetővé. A levelek egy része nem mentes a túlzásoktól. Például: „Gyopáros az luxus, ne csak azokra gondoljanak, akiknek autójuk van, hanem a közre is’ Vagy: „Minek ez a vitacirkusz, mikor úgyis eldöntötték, hogy nem lesz Diana.” Általában azonban a vélemények, javaslatok jó szándékkal születtek, felkeltették a lakosság érdeklődését s érezték azt, hogy a fürdőfejlesztés az ő érdekükben történik s éppen ezért kell erről nekik is véleményt mondani. Az említett levelek mellett számos személyes beszélgetés ií ezeket tanúsítja. A levelek, személyes vélemények azt tükrözték, hogy a tisztasági fürdő létét nem az anyagi lehetőségektől függetlenül ítélik meg. Megítélésem szerint is ez a lényeg. Szükséges a fürdő — legyen, lesz is. De a szükséget, azt, hogy mikor, mekkora, azt a város anyagi helyzete határozza meg. Az anyagi forrás tekintetében is több javaslat volt. Általában azt tanácsolták, hogy forduljunk az üzemekhez segítségért. Ezt meg is tesszük. De az üzemektől kérünk óvodára, bölcsődére, egyéb városfejlesztési célra. Azt sem lehet kívánni, hogy az üzem dolgozójának saját részesedése terhére fejlesszük a fürdőt. (Akkor, amikor saját üzemében sem kielégítő a szociális ellátottság.) A körülményeket mérlegelve a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a meglevő közegészségügyi hibák miatt április 1-től a Diana-fürdőt bezárja és intézkedést tesz (és már tet) a tisztasági fürdő további üzemelésének biztosítására. Arra kell számolni, hogy akár felújítás, akár újjáépítés mellett döntünk, huzamosabb időre lesz szükség a munkák elvégzéséhez. Ez év őszétől biztosítva lesz a kádfürdő meleg vízzel való ellátása — az üzemelni fog. Az egész fürdő rekonstrukciója több lehetőségtől függ, ezért erről most a közvéleményt tájékoztatni nem tudom. A tárgyalások, megállapodások megtörténte után a lakosságot tájékoztatni fogjuk. Addig is kérem a lakosság türelmét. Mihály András vb-elnök A parlamentben a nép érdekeit kell képviselni• Választási nagygyűlés Orosházán Április 6-án, kedden délután Orosházán Darvas József, a város országgyűlési képviselőjelöltje nagygyűlésen találkozott a választókkal. A Petőfi Művelődési Központ színháztermében tartott rendezvényen jelen volt: Gonda József, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára, Mihály András, a városi tanács vb-elnöke, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, a társadalmi és tömegszervezetek több képviselője, Keller József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte ce előadói és a nagygyűlés több száz résztvevőjét, majd átadta a szót Darvas Józsefnek. Darvas József beszéde Bevezetőben megemlékezett hazánk felszabadulásának 26. évfordulójáról, majd a parlament munkájáról beszélt. Az utóbbi 15 évben egy realistább, igazabb, népibb politika jegyében tevékenykedik az országgyűlés — mondotta. — Ha az elmúlt négy évet vizsgáljuk, szembetűnő, hogy termékenyebb volt az előző ciklusnál. S mert a parlamentnek elsődleges feladata a törvényesség védelme, formálása, leginkább azon mérhető le munkája, hogy milyen fontos törvényeket alkotott ebben az időszakban. A legutóbbi ciklusban 16 ülésszak volt, 62 üléssel, s 16 törvényt fogadott el a parlament. Az ország, a nép életét meghatározó törvényeket, mint például az új munkatörvénykönyv, a paraszti élet fejlődését figyelemmel kísérő, ala(Folytatás a 3. oldalon) Darvas József beszél a választási nagygyűlésen. Mellette Gonda József, a városi pártbizottság elsőitkára.