Orosházi Hírlap, 1972. július-szeptember (17. évfolyam, 76-114. szám)
1972-07-04 / 77. szám
*l!i§ proletárjai, egyesüljetek! 1972. JÚLIUS 4„ KEDD Ára: 1,— forint XVII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Az étlap két oldala Drákói szigor jellemzi a belkereskedelmi miniszter legújabb rendeletét, amely 1972. július 1-én lépett életbe, s amely intézkedik a vendéglátó üzletek osztályba sorolásáról. A rendelet részletes ismertetését ezúttal mellőzzük, részben, mert rendkívül bonyolult, részben, mert attól félünk, az olvasó úgy emlékszik, már esztendőkkel ezelőtt olvasta. A rendelet lényege mindenesetre az, hogy csak olyan árakat szabad számítani, amiért a vendég megkapja az ellenértéket. A vendéglátóipar ugyanis esztendők óta igyekszik minél felsőbb osztályba lépni, s erre a legegyszerűbb megoldás, az étlapra ráírják, hogy I. osztály, az árakat is eszerint számolják ki, s ezenkívül minden változatlan. Igaza volt a minisztériumnak; egy tollvonással nem lehet megoldani a fejlesztést. Erre az igazságra azonban már elég régen rájöttek, de ideje lenne érvényesíteni. Talán most sikerül. Akárcsak az a szintén július 1-én életbe lépő intézkedés végrehajtása, amely elrendeli: az elsőosztályú éttermek is kötelesek úgynevezett turista menüt tartani, a másod- és harmadosztályú éttermekben pedig délben és este is kell menüt felszolgálni. A rendelkezés rendkívül finoman fogalmaz. Mert mi a menü? Sokfajta menü van, például egy esküvői vacsorán olyan étrendet állítanak össze, mely fejenként száz forintba is belekerül. Kormányfők tiszteletére adott vacsorákon szintén van menü. Ha viszont a magunkfajta, a köznapi ember köznapi alkalommal menüt eszik, azért teszi mert elviselhető áron akar jóllakni. A menjü tulajdonképpen olcsó ebédet, vacsorát jelent. S hogy a magyar vendéglők nemcsak azt a célt szolgálják, hogy a vendéglátóipari vállalatoknál minél nagyobb legyen a bevételük és a nyereségük, nem új felfedezés. A legutóbbi tíz esztendőben elég sok utasítás látott napvilágot, amely arra kötelezte a vendéglőket, hogy ne csak a vendég böngéssze az étlapnak azt a bizonyos jobboldalát, hanem az üzletvezető is. Vagyis: legyenek olcsó ételek is. Legyen menü. Legyen főzelék feltéttel. Legyen laktató leves. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezeket a rendelkezéseket nem hajtották végre. Szabály az szabály, eltörölni nem lehet. De ki tehet arról, hogy ha a vendéglő üzletvezetője rosszul számolta ki a főznivalót, s már negyed egykor annyian rendeltek menüt, hogy attól kezdve már csak húsz forinton felüli étlap szerinti ételek maradtak? Meg aztán lehet nyáron lencsét adni főzelékként, s olyan zsíros oldalast feltétként, hogy jóllehet a rendelet végrehajtása tökéletes, csak éppen nincs, aki „igényelné” az ilyen ebédet. Álmodozni szabad; azt reméljük, hogy végre ez a rendelet eléri a régi célt, s valahogyan megtalálja az összhangot az étlap „baloldala” és a ,,jobboldala” között, vagyis menüárban is jó ebédet ehet a magyar ember a vendéglőkben. Bizonyára sokan lesznek, akik igyekszenek majd ezt a rendelkezésit is megbuktatni. Úgy tűnik ugyanis, hogy egyelőre még — három és fél év múltán is — gyerekcipőben jár a nyereséges gondolkozás némely körökben. S csak úgy tudják elképzelni a nagyobb hasznot, ha nagyobb hasznuk van egyegy ételen. A „nagy forgalom — nagy haszon” elve kevés helyen érvényesül. Márpedig ez legalább olyan régi és jól bevált módszer, mint a másik. Sajnos, a vendéglátóipari árak esztendőről-esztendőre emelkednek. Ezt sokféleképpen lehet magyarázni, s azt sem szabad elfelejteni, hogy — bárki érti az elszámolási rendszert, közülünk, egyszerű vendégek közül — a vendéglátóipar dotációban részesül. Az is igaz, hogy rendkívül sok a külföldi vendég, aki a világon szokásos áraknál még mindig jóval — mintegy harminc százalékkal — kevesebbet fizet. Az is kétségtelen azonban, hogy a magyar éttermek elsősorban a magyar vendég pénztárcájának megfelelő árakkal dolgozhatnak csak. S ki kell elégíteniük a legmagasabb igényeket is, de azokat is ki kell szolgálniuk, akik egyszerűen étkezni akarnak, jól akarnak lakni. A nyereség rendkívül fontos dolog, de legalább ennyire fontos az éttermek szerepe az ellátásban. Indokolt hát a drákói szigorral fogalmazott rendelkezés, s még indokoltabb, hogy annyi elődjéhez hasonlóan ez ne jusson a feledés sorsára. Pintér István Véradónapot tartottak az üveggyárban, 46 liter vér gyűlt össze lgy jól sikerült június 30- án, pénteken az üveggyári véradónap, melyet a gyár Vöröskereszt alapszervezete a szakszervezettel együtt rendezett. Városunk legnagyobb ipari üzemében minden évben két alkalommal kerül sor véradásra, s évről évre többen kapcsolódnak be ebbe a nemes, önkéntes mozgalomba. Ezúttal, a pénteki véradáson 162-en jelentek meg a gyár dolgozói közül s együttesen negyvenhat liter vért adtak. A példásan sikerült véradónapért elismerés illeti a szervezőket és minden egyes véradót. A közelmúltban egyébként ünnepség keretében megjutalmazták a gyár többszörös véradóit és kiváló aktíváit. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár Bajcsy-Zsilinszky úti üzemében bővítik az öntödét, ■•aiaaaaiaaaaaaaaaaaaaa>a»Haaaaaata»iaaaaaaa»iaaaaaaaaaaaaaaaiiuaaIaaIaaaaaiaai —— *V\ /V\ javult . az ifjúságvédelmi tevékenység Az utóbbi egy esztendőben jelentősen javult az ifjúsági védelmi tevékenység. Tavaly a rendőrség 16 fiatalkorút vont felelősségre, az idei esztendő első felében pedig mind* jössze négyet. A gyermekbűnözés területén még kedvezőbb a helyzet, csupán egy bejelentés érkezett. Csökkent az iskolákban is a bűntettek száma, s egy eset volt, amikor bírságot kellett kiszabni. A társadalmi összefogásnak tulajdonítható, hogy kevesebb a veszélyeztetett gyermekek száma is, s együttes erővel a továbbiakban is csökkenteni lehet az arányt. Mire fordítják a múlt évi pénzmaradványt Ágazatonként osztották fel az összeget A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta a múlt évi pénzmaradvány felosztását. A múlt évről maradt összeg nyolcmillió 800 ezer forint, amely elszámolást a felsőbb szervek is jóváhagyták. Az összeget a gazdálkodó egységek rendelkezésére bocsátották. A gazdasági ágazaton belül az idei működési kiadások kiegészítésére 2,4 millió jutalmazásra 29 ezer forintot, valamint a felújítási maradványból 450 ezer forintot biztosítottak. Ebből fedezik az utak, hidak költséghely 664 ezer forintos felújítási előirányzatát, 200 ezer forinból pedig a tanácstagi bejelentések alapján elvégzendő munkákat finanszírozzák. A parkfenntartási költséghelyen a folyamatban levő Csillag Áruház előtti, valamint az Árpád kerti parképítés befejezésére csaknem másfél millió forintot szánnak. A felújítási maradványból rendelkezésre álló 250 ezer forintból akarják felújítani a város területén levő olyan közkutakat, amelyek rosszak, s azon a területen a közeljövőben nem várható új vízvezetéképítés. A szociális és egészségügyi ágazat idei működési kiadásának kiegészítésére 116 ezer, jutalmazásra 237 ezer, felújításra egymillió forintot terveztek. Ebből az összegből finanszírozzák a kórház részére beszerzendő két altatógépet. A kulturális ágazat működési kiadásainak kiegészítésére 183 ezer forintot, felújításra 750 ezer forintot fordítanak. Felújították a Móricz Zsigmond utcai óvoda padozatát, Rákóczitelepen az Alkotmány utcai iskola udvarán levő kutat, valamint a Mikszáth utcai iskola padozatát. uiMiiiiiimmuiiiiiKiiMiMiuiiiimiiiimimiiiiiiiiiHuiiiuiiiiiHiiiiimHumiiiiiiiiiiiimiii aaaaaaaaaaai Hét vége Gyopároson Tegnap ugyan hűvösre fordult az idő, a hét végén azonban a nyári meleg ezreket csalt ki Gyopárosra. (Fotó: Somogyi)