Orosházi Hírlap, 1972. október-december (17. évfolyam, 115-152. szám)
1972-11-14 / 133. szám
IECHNIKfs SzázadunkTudomány Miniszámológép A kézi működtetésű — „tekerős” — számológépek korszaka lassan lejár, de talán rövidesen az elektromechanikus gépeknek is búcsút mondhatunk. A mikrominiatűr elemekre építő elektronika ugyanis egyre újabb területeket hódít meg a technikában, az ipari termelőberendezések vonatkozásában csakúgy, mint a szellemi munka gépesítése vonalán. A neves japán Sanyo cég elektronikus számológépe nem nagyobb egy kisebbfajta könyvnél. Méretét tulajdonképpen a billentyűzet helyszükséglete szabja meg. A kadmium elemekből álló teleppel működtetett kis számológép a négy alapművelet egyenkénti vagy kombinált elvégzésére alkalmas. Maximálisan tizenhat számjegyű eredmények produkálhatók vele, amelyeket két részletben jelez ki: nyolc-nyolc számjegyet a felső eredménykijelző ablak felső, illetve alsó sorába. A kadmium elemek 3—4 órás folyamatos működtetéshez szolgáltatnak energiát. Feltöltésük viszonylag gyorsan, 3—5 óra alatt elvégezhető az elektromos hálózatról. Jéghegyek elvontatása Egy dán hajómentő vállalatnak támadt az az ötlete, hogy az Északi-sark vidékéről elvontassák azokat a repülőgépről felderített jéghegyeket, amelyek az olajfúrások és olajkutatások útjában állnak. Kaliforniai vállalatok is foglalkoznak jéghegyek elvontatásával, de más célból: ők a kaliforniai partok mentén szeretnének édesvizet nyerni a jéghegyekből. Fog — rendőrbotból Kezdetben fogakat vertek ki vele, most majd fogak készülnek belőle! A Scotland Yard által alkalmazott régi angol rendőrbotok anyagának felhasználási módja váratlan fordulatot vett. A londoni Fogsebészeti Intézet kutatói rájöttek, hogy a nyugat-indiai fa, amelyből a bot készült, olyan szilárd, ellenálló természetes anyagot tartalmaz, amely kiválóan alkalmas „beültetett’ műfogak készítésére. Az exkavátorok a technika „góliátjai”, a ma ismert legnagyobb gép-komplexumok. Szerkesztésüknél jóformán csak a szerkezeti anyagszilárdság az egyedüli „ellenfete” a mérnöki fantáziának, méreteik, teljesítményük felső határa ugyanis nincs megszabva: minél nagyobb kapacitásúak, annál gazdaságosabban dolgoznak. Az exkavátorok legismertebb munkaterülete a külszíni bányaművelés, ahol rendszerint az a feladatuk, hogy eltávolítsák a kisebb-nagyobb vastagságú fedőréteget, majd kitermeljék a szenet, ércet, kavicsot stb. Napjainkban nem egy olyan exkavátor dolgozik a világon, amelynek 50—100 ezer tömör köbméter a napi teljesítménye, de már a 200 ezer köbméteres marókerekes kotró tervei is készen állnak. Az exkavátor ,,lelke” a hatalmas forgó marótárcsa, amelynek kemény vágóélű ,,puttonyai” kétirányú mozgást végezve vájnak bele a megmozgatandó rétegbe. Szállítószalagokon, rakodószallagokon, surrantókon vezet tovább a kitermelt anyag útja a tehervagonokig, vagy a lerakodóhelyekig. A legújabb konstrukciók marófejeit már olyan szerkezettel is ellátták, amely esős, téli időben előmozdítja a tapadó anyagok kiürítését. Egy-egy „gótiát” energiaszükséglete egy kisebb település áramellátására is elegendő lenne. Diesel-motoros „erőmű” látja el energiával a hatalmas gép-komplexumokat. A csillagok születése és élete Ambarcumjan akadémikus néhány esztendővel ezelőtt új hipotézist állított fel a csillagok keletkezéséről, születéséről. Abból a feltevésből indult ki, hogy a világűrben valamilyen csillag előtti, szuper sűrűségű anyag létezik. Ezen anyag tömegének átváltozása közönséges állapotúvá , csillag-anyaggá : ez a csillagok keletkezésének „titka”. A folyamat fokozatosan megy végbe, és az „újszülött”, fiatal csillagok anyagának egy része csillag-előtti állapotban marad, e csillagok központi magvában. Ennek egyes darabjai a csillag felszínére kerülhetnek, sőt az azt körülvevő térségbe is. Valószínű, hogy minden ilyen darabka a szupersűrű állapotból spontán megritkult állapotba mehet át Fellobbanó fények A bjurokani obszervatórium kutatásai csak nemrég derítették fel annak a csodálatos jelenségnek a fizikai lényegét, amelyet első ízben 1936-ban figyeltek meg; az Orion-csillagkép egyik csillaga váratlanul sokkal fényesebb lett; 1970-ben a Hattyú-csillagkép egy gyenge csillaga néhány hónap alatt százszorosára növelte fényességét! És ez a százszoros ragyogás ideig-óráig megmarad. Az ilyen csillagokat, amelyek egyszerre rendkívüli fényerőre tettek szert, Ambarcumian akadémikus íuoroknak nevezte el. Véleménye szerint, ,,fellángolásuk” szorosan összefügg a csillag előtti anyag átalakulásával. E csillagokban valamilyen időpontban olyan körülmények alakulnak ki, amelyek elősegítik a csillag előtti anyagnak látható elektromágneses kisugárzássá való átváltozását. Ez a folyamat, amelyet a csillagászok a maximális fényesség időszakának neveznek , valószínűleg több száz évig tart. Vannak azonban másféle folyamatok is, amelyek — Ambarcumjan akadémikus véleménye szerint — szintén a csillag előtti anyag átalakulásával függnek össze. A Napnál kisebb tömegű csillagok — a törpe csillagok — között akadnak úgynevezett fellobbanó csillagok. Fellobbanásufc — amely váratlan és egy pereiig vagy néhány másodpercig tart — együtt jár a fényesség több tízszeresére, sőt olykor többszázszorosára való növekedésével. Ezután a csillag megőrzi fokozott ragyogását, de fél óra vagy egy óra múlva fényereje a szokásosra csökken. A csillag visszatér normális állapotába. Mivel a Napunk, természete folytán, hasonlít a fellobbanó csillagokhoz, elméletileg a Nap ilyen fellobbanása is elképzelhető. Az embereknek azonban aligha sikerül „gyönyörködniük” az efféle látványban, illetve átélniük a napenergia ilyen roppant megnövekedését, mégha az csupán néhány pillanatig tart is. Reméljük, efféle fellobbanások nem következnek be... 700 csillag félrobbanó csillagokat találtak a fiatal csillaghalmazok és csoportok között. 1967-ig a Fiastyúk ismert halmazában hatvan fellobbanó csillagra bukkantak. De hány lehet összesen, hányat nem fedeztek még fel? Ezt senki sem tudta. Ambareuimjan vezetésével, Bjurökantoan módszert dolgozták ki a Fiartyúk valamennyi i’elrobbanó csillagának értékelésére. Váratlanul kiderült, hogy legalább 700 ilyen van... ha nem több. Ez az eredmény hiteles statisztáként számítási módszerek alapján született. Ennek során figyelembe vették azt is, hogy a fellobbanások időszakossága véletlen lehet, és kétszer fellobbanó csillagok is létezhetnek. Számuk tehát 700. De összesen hány csillag van a Fiastjaikban? Megszámlálásuk azokon az adatokon alapult, amelyekkel a csillagászat rendelkezett: az e halmazt alkotó csillagok összesített tömege nem több 500 Nap-tömegnél. Az eredmény így hangzott: a Fiastjükban nem lehet 1000-nél sokkal több csillag. Ennélfogva, többségük — fellobbanó. De mindössze hatvanat fedeztek fel! — Amikor erre az elméleti következtetésre jutottunk — meséli Ambareumjan akadémikus —s igen érdekfeszítő megfigyelések kezdődtek: a csillagok fellobbanásaiit „lestük”. E fellobbanások észlelése azonban igen nehéz, bonyolult feladat, és ebben a munkában „szövetkezésre" kértük fel a magyarországi Konkoly-Thege Milliós csillagvizsgálóban, valamint egy olasz, és egy mexikói obszervatóriumban tevékenykedő kollegáinkat. Az együttes megfigyelések négy éven át folytak, és végülis nagyszerű eredményt hoztak. Jelenleg már több mint 250 fellobbanó csillagot ismerünk a Fiastyúkban. És ez a szám szüntelenül növekszik. A gyakorlat tehát — négy jelentős obszervatórium egységes program szerint végzett csillagászati megfigyelései — teljesen igazolták az elméleti számításokat. • Öreg csillag: a Nap A felrobbanás meghatározott szakasz a csillag életében. A számítások kimutatták, hogy a csillagok fejlődésének ez a szakasza legalább többszáz millió évig tart . Idővel a fellobbanások csökkennek, a viszonylag kisebb mértékűek azonban sokáig megmaradnak. Példa erre egy olyan öreg csillag, mint a mi Napunk. (Vajon nem hangzik szokatlanul, sőt szomorúan, hogy a Nap öreg csillag!?) A tejútrendszer méreteihez képest jelentéktelen fellobbanásai nemcsak égitestünk életében, hanem az emberiség életében is fontos szerepet játszanak. A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a naptevékenység befolyásolja az emberek testi és lelki állapotát, a bioszférát a Föld bolygón lejátszódó, számos folyamatot. A fiatal csillagok fellobbanásai során akkora energia szabadul fel, amely több száz millió, sőt milliárd hidrogénbomba robbanásával egyenértékű. Ez a „felrobbanási tevékenység" óriási szerepet játszik a csillagok evolúciójában, különösen fejlődésük kezdeti szakaszában. Ezt a rendkívül fontos tényezőt azonban egészen a közelmúltig nem ismerték. Egyetlen, manapság létező csillag-evolúciós elmélet sem veszi figyelembe a fejlődés fellobbanásos fázisát. Ámbárcumjan akadémikus művei világosan bebizonyították e felfogás helytelenségét. Irina Lunacsarszkaja Meteorológiai radar Az időjárás jelzésében, vihar-esőfrontok bemérésében a radar-technika egyre nagyobb szerepet játszik. A francia „Laboratoire Central de Télécommunication” mérnökei nemrégiben fejezték be egy új típusú meteorológiai radarberendezés fejlesztését. A meteorológiai radar 8 mm-es hullámhosszon dolgozik és panoráma ernyőjén 40 kilométer hatósugáron belül leolvashatók a felhőképződések. Rövidebb távolságra és rövidebb időre megbízható előrejelzést lehet segítségével adni. A francia rakétaközpont jól tudja használni ezt a típust a rakéták indításánál. j Hints mms* lim, NOVEMBER 14.