Orosházi Hírlap, 1973. április-június (18. évfolyam, 38-73. szám)

1973-06-10 / 65. szám

im­­itáros vas­árnap Araz 1,30 fenni XnW. ÉVFOLYAM,­­5. SZÁM a­ki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind századokon át el­maradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótol­juk, amit törökvészen, s a band­­dúláson, úri dőzsölésen és fél­gyarmati szolgaságunkon elvesz­tettünk. Kossuth „félkarú óri­­ás’'-nak nevezte az ipar nélküli magyarságot. Berzsenyi a pa­raszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell sze­reznünk, melyek iránytűül szor­zatnak az események hulláma között..A KM »-ben már a tegszervezet­­ünb erő, a magyar munkásosz­tály világnézete, egyesített párt­jának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép el­keseredése, szabadságvágya, fel­­emelked­ési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkás­­rwztal messzemenő cél­­jai feje­ződtek ki. Az 1919-es­­ forrada­lom magában foglalta, mert tör­ténelmileg el­kerülhe­tetlenül rr­agában keltett togtsztnia. Az egész nép századok alatt fel­gyűl megoldatlan gondját-ba­­jást. A Ta«Scí#Sizt&rsasaC keverése start az ellenforradalom sötét éjszakája borúit az országra. De a munkásosztály soha nem ta­gadta meg 1919 emlékét, esz­méit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holdtaprcfl. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus ár­nyéka egyre nyomasztóbb mér­tékben vetődött a magyar poli­­tkcd égbolltozatra is, a két mun­káspárt, a­ Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együtt­működési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök sír­emlékének megkoszorúzása 1­941. novem­ber 1-én, a Népszava hí­ressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi-szobor­nál 1942. március 15-én rende­zett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés. „So­ha nem fogjuk elfelejteni — ír­ta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és párt­­szervezetekben, a szocialista if­júsági mozgalom vezetésén ke­resztül, sőt, a Népszava hasáb­jain is szólhattunk mi, kommu­nisták, népünkhöz. Ha volt va­lami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a földalatti agitáció és illegális ropiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szoro­sabb együttműködésének is kö­szönhetjük...'’ Ismernünk kell a magyar mun­­kásmozgalomnak ezt a korsza­kát, mert csak így érthetjük meg a harcot amelynek ered­ményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kom­munistákra és baloldali szoci­áldemokratákra — az a feladat várt, hogy szervezetileg és poli­tikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a törté­nelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egysé­ges pártja volt képes. Ismer­nünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyed száza­da egyesült két nagy munkás­párt évtizedek harcában ková­­csolódott, merítve a Tanácsköz­társaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasce­­mus elleni éles és súlyos osz­tályküzdelem, majd a felszaba­dulást követő politikai ütköze­tek tanulságaiból. M­ire tank az elmúlt negyed­század tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesü­lés alapelve, a marxizmus-leni­­nizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen arz­i egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egész történe­te intő példa rá: erőtlenné vá­lik a munkásosztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frak­ciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk. Pártunk, az MSZMP komo­lyan vette a történelmi tapaszta­latot, helyreállította az elvi po­litikát, a pártegységet, eredmé­nyesen munkálkodik nagy cél­jaink valóra váltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus-leninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgo­zó tömegek cselekvő támogatá­sát. Miközben az MSZMP meg­tisztította politikáját minden­fajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály tel­jes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége. M­ég nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillan­tunk a megtett útra. Talpra állt a lerongyolódott, kifosztott ma­gyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Sors­fordulón esett át mezőgazdasá­gunk is. Ma hatszor annyi mér­nök kerül ki az egyetemekről, mint a kapitalizmus idején. Ha­zánkban, ahol egykor minden­fajta népbetegség tizedelte az embereket, ma több orvos jut egy lakosra, mint­ az Egyesült Államokban. Az eredményekben oroszlán­része van a magyar munkásosz­tálynak, amelynek osztagai min­dig a munka frontjának az él­vonalában voltak, amikor áldo­zatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket­ megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1972. novem­beri határozatából is, amely is­mételten megerősítette: az or­szágot formáló harc legelső so­raiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A m­unkásosztály tettek­kel felelt osztályhű partja ha­tározatára. A szocializmus azonban nem­csak több bért, nagyobb darab kenyeret, ifi lakást, hűtőszek­rényt­, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenek­előtt új társadalmi viszonyokat­­az egyén és a közösség új, har­monikus kapcsolatát. A kommu­nista szombatok, az egyre tere­bélyesedő szocialista brigád­mozgalom, az üzemek, a műhe­lyek, termelőszövetkezetek bel­ső demokráciája, s közéletünk más, ma­ még kibontakozóban levő megannyi szocialista vív­mánya nemcsak a termelést, ha­nem a kulturálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formáló­dását is szolgálja. K­i tudja hányan álmodoz­tak a magyar munkás­­osztály soraiban mindar­ról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya? So­kan közülünk nem érhették meg ezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát. Fájt, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gon­­dolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost ne­velt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örö­kösei, folytatói vagyunk. Pár­tunk szervezetei és tagjai, a ma­gyar kommunisták abban a szi­lárd meggyőződésben emlékez­nek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben to­vább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus tel­jes felépítése, a kommunizmus útján E­gységben „Két nap az iskoláért” társadalmi munkamozgalom Tótkomlóson Fontos közérdekű témákat tárgyalt június 8-i, pénteki ülé­sén Tótkomlós nagyközségi Ta­­nácsa. Napirendre került a tes­­­­tületi ülésen , melyen részt­­ vett Hars Györgyné, a megyei­­ tanács művelődésügyi osztályá­nak, valamint dr. Nagy Péterné, az orosházi járási hivatal pénz­ügyi osztályának a képviselője is — a nagyközségi tanács négy­éves fejlesztési programja, az állami oktatás helyzete közsé­gi szinten, valamint a községi költségvetés múlt évi zárszám­adása, az idei első félévi bevé­telek és kiadások alakulása, s végül pedig a tanács és szervei szervezeti és működési szabály­zatának kiegészítése és módosí­tása. A beszámolókat, a módosított tanácsrendeletet és a fejleszté­si programot a testület tagjai elfogadták. Ez utóbbi, tehát a ciklusprogram tartalmazza 1973—76 évekre szóló feladato­kat, melyek megvalósítása nyo­mán szépül, gazdagodik Tót­komlós. A tanácsi költségvetési és fejlesztési alapból 1973-ban megvalósuló célkitűzések a kö­vetkezők: felújítják a Balogh Ádám út, a Kisfaludi út és az Újtemető sornak a temető bejá­ratáig terjedő szakaszán az utat,­­ 96 ezer forintot költenek a költ­­s­­égvetési alapból járdaépítésre.­­ felújítják a Bajza, a Tass és a Borsziget utcai hidakat, ugyan­csak felújítják a Rózsa fürdő­ben a fűtési rendszert, átalakít­ják a központi orvosi rendelő fűtését­, és fejlesztik a pak­sokat a Széchenyi, a Kossuth és a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A községfejlesztési alapból való­sul meg az idén többek között százezer forint értékű járdaépí­tés, az idén befejezik az épülő központi szennyvízrendszer épí­tését, fejlesztik a vízhálózatot az Új vásártér területén és a Békéssámsoni úton. A sportpá­lyán új öltöző épül, és bővítik a kiszolgáló-helyiséget, továbbá óvodai tantermet alakítanak ki és két óvodai termet felújíta­nak. A Diófa utcai anya- és gyermekvédelmi szolgálat épü­letében gyermekszakorvosi ren­delő létesül. Jelentős beruhá­zás a községben az új hattan­termes iskola, melynek építése ebben az évben kezdődik. A kitűzött célok megvalósí­tásához nélkülözhetetlen a köz­ségben a társadalmi összefogás. Ennek szellemében a pénteki tanácsülésen fogadta el a tes­tület a „Két nap az iskoláért” társadalmi munkamozgalom el­indítását, meghirdetését. Emel­lett a parkfejlesztéshez, sport­­létesítményhez, és egyéb kisebb beruházásokhoz is szükség lesz az idén társadalmi munka szer­vezésére. A társadalmi munká­ban élen járó személyek, kol­lektívák elismerésére, jutalma­zására emlékplakett, jelvények, oklevelek adományozását hatá­rozta el a k­özségi tanács. A cik­lusprogram évenkénti tagolás­ban tartalmazza az 1974—75 és 76-os évben megvalósítandó cé­lokat, feladatokat, valamint a nem tanácsi gazdálkodási szer­vek fejlesztési programját is. (faith) Szakmai továbbképzések­­ kisiparosoknak Különféle szakmai előadáso­­­­kat, továbbképzéseket tart min­den évben a KIOSZ, melynek­­ célja a kisiparosok szakisme­­r­reteinek bővítése. Az elmúlt félévben a­z orosházi körzeti csoport villanyszerelő, női szabó és szobafestő-tapétázó szakmák­ban szervezett előadásokat. Sze­geden órás, fényképész és fod­rász, Budapesten női szabó és fodrász tanfolyamokat szer­­­­veztek a kisiparosság részvételé­vel. A tagság sokoldalú tájékozó­dását segítette a TIT-sorozat, amely tíz előadásból állt. Emel­lett szervezett a körzeti csoport két propaganda-előadást és egy tanulóankétot, amelyen a mes­terek, a tanulók szülei vala­mint az iskola képviselője vett részt. Eredményesen tevékeny­kedik a szervezet nőt­izottsága. A szervezeten belül működik a tanuló-, a kölcsönigénylő, a szociális, a szolgáltatásfejlesz­tési, valamint a munkaszervező bizottság. A kontárellenőri há­lózatot, amely 24 tagú, az el­múlt évben hoztak létre, tevé­kenysége azonban nem felelt meg a várakozásnak. ­.■cusBBaassnssaBftsHssasBBBMsisasacssssanasseeeiRBasBCsnssiisasaBi Palackozzák a hűsítőt A megnövekedett kereslet kielégítésére a szikvízüzemben a s­óriavíz mellett üdítő italt is Palackoznak, naponta több ever

Next