Orosházi Hírlap, 1973. október-december (18. évfolyam, 113-148. szám)
1973-10-02 / 113. szám
Jó minőség, gyors siker őszi szemle a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat építkezésein Elsősorban az öntözéses gazdálkodásra berendezkedett mezőgazdasági üzemek ismerték meg 1971. év elején a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat nevét. A szolnoki központtal létrehozott vállalatnak Gyulán is alakult egy kirendeltsége, s elsősorban az öntözés megszervezése, kiszolgálása és a belvízelvezetésben való besegítés volt a fő feladat. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatósággal kiválóan együttműködő vállalat ez irányú tevékenységét hamarosan megismerték a Körösök völgyében. Megvolt a bizalom, sorra benyújtották igényüket a mezőgazdasági üzemek az öntözővízre. A másik fő tevékenység, az építés-szerelés jóval később bontakozott ki. Most erről szeretnénk tájékoztatni az olvasót, ezért tartottunk őszi szemlét a kirendeltség szakembereinek társaságában az építkezéseken. A gyulai kirendeltség építési üzeme 1971 nyarán jött létre. Már az első évben négymillió forint értékű, főként mélyépítő munkát végzett. Az elmúlt évben tízmilliót meghaladta az építőipari tevékenység, 1973-ban pedig húszmillió forint feletti termelésre számolnak. Jól képzett szakembergárda, modern géppark alakult ki Gyulán. Amint kísérőink elmondották: a jól dolgozó „öreg” építőipari vállalatokkal csak az vehetik fel a versenyt, ha minőségileg kifogástalan munkát adnak át, ráadásul határidő előtt. Csakis így formálódik róluk jó vélemény, s jelentkeznek a megrendelők egymás után. Nemcsak Békés megyében, de a szomszédos megyék területén is vállaltak munkát. Mindenekelőtt a gyulai központ irodaházának, műhelycsarnokainak megépítése keltette fel a megrendelők figyelmét. Megteremtették a gépjavítás feltételeit is, így a folyamatos munkát biztosítani tudják. Az OVH az építési üzem feladatait az öntöző-ipari és ivóvízellátással, illetve a szennyvízelvezetéssel kacsollatos építmények létrehozásában határozta meg. A fő profilon kívül természetesen rokon szakmában is vállalhatnak munkát, ha a kapacitás engedi. A gyulai építési üzem egyik legjelentősebb munkája pillanatnyilag Békéscsabán a szikvíz. és szeszipari vállalat rekonstrukciója. Mintegy 2300 négyzetméter alapterületen épül az új csarnok, ahol hűsítő italt gyártanak majd. Kunszentmártonban az Európa-hírű Pannónia 5 ’őrmekonfekcióipari Vállalat szennyvíztisztító telepét építik több millió forintos költséggel. Gyulán az új művelődési központ gerendarács alapját, Szabadkígyóson a szakmunkásképző intézet vízellátásának rekonstrukcióját, Kétsopronyban a több milliós beruházást igénylő területi vízrendezést, Sarkadon és másutt rizstelep építését vállalták. Az őszi szemle azt igazolja: a fiatal építési üzem kollektívája valóban kiváló. minőségi munkával szerez jó hírnevet és megbecsülést magának. A határidőket inkább előre hozzák, mint kitolják. Már az 1974. évi munkavállalás foglalkoztatja az építésvezetőket. Jó hírnevük garancia arra, hogy nem maradnak munka nélkül. A. R. Intézkedések, tervek a kiskertek eszközellátásának javítására Évről évre szélesedik a kertészkedők tábora, ám a háztáji gazdaságok, zárt kertek, háza kertek, hétvégi telkek tulajdonosai még gyakran bosszankodnak azon, hogy a boltok kínálata nem tud lépést tartani a fejlődéssel; szegényes a kerti szerszámok és a kis területen jól hasznosítható kisgépek választéka. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő kertészeti szakbizottság nemrégiben vizsgálta az ellátás helyzetét. Többek között megállapította, hogy olyan területeken, ahol ma már tömegével találhatók hétvégi telkek, nincs megfelelő szaküzlethálózat. Nem kielégítő a szaküzletek telepítése a háztáji gyümölcs- és szőlőtermelés szempontjából nagy jelentőséggel bíró területeken. A kiskertek ellátását szolgáló cikkek forgalmazásával napjainkban az AGROTRÖSZT, a VASÉRT és a SZÖVÁRU, valamint az ÁFÉSZ foglalkozik. Nem kevés gondot jelent az árualap biztosítása Számtalan olyan egyszerű kerti szerszám is hiányzik a piacról, mint például a gereblye, a kapa, a különféle szerszámnyelvek. Még nagyobb gond a hagyományostól eltérő korszerű eszközök beszerzése. Jelentős részüket ugyanis a hazai ipar eddig nem gyártotta, sőt számos cikket még ma sem gyárt. Ilyenek a motoros kapák, permetezőgépek, a motoros és kézi fű nyírók, kísérleti öntözőgépek, az importcikkek beszerzését a devizakeretek korlátozzák. A szakbizottság helyeslésével találkozik, hogy egyre több ÁFÉSZ ismeri fel a kiskertek műszaki cikkekkel való ellátásának jelentőségét. Ilyen a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ, amely a MÉSZÖV anyagi támogatásával kertészeti kisáruház létesítéséhez fogott, a balatonmáriai ÁFÉSZ árusítással egybekötött kiállítást rendezett, s kertészeti bolt nyitását tervezi. A kibontakozás felé mutat az állam hatékony támogatása, s az is, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság külön munkabizottságot hozott létre, s megbízta a korszerű kertészeti nagyáruház létesítésére vonatkozó elképzelések kidolgozásával. Állami és OTP- támogatással, előreláthatólag 1975. végére felépül a Hermes ÁFÉSZ-nek a kiskertek anyag- és műszaki ellátását szolgáló telepe, ami enyhíthet a raktárgondokon is. A Hermes egyébként helyi ipari vállalatokkal és szövetkezetekkel tárgyalásokat kezdett különféle szerszámok, eszközök gyártásáról: készül a magyar gyártmányú hordozható motoros permetezőgép prototípusa, s előreláthatólag jövőre forgalomba kerül a hazai gyártású kézi fűnyíró, a „Zengő”. Szó van a szovjet gyártmányú magasnyomású permetezőgépek importjáról, szivattyúkat, oltó- és szemzőkéseket, az NDK-ból, illetve Jugoszláviából terveznek behozni. A kiskert-mozgalom hazánkban több mint kétmillió családot érint, élelmiszergazdasági, szociológiai, és környezetvédelmi jelentősége indokolja a fokozott törődést. (MTI). Magyarul beszélünk, de egyet Kongresszusi küldötteket választottak a békéscsabai szlovákok Alig maradt ar“^ azon a kalnóztválasztó gyűlésen amelyet szeptember 27-én, Békéscsabán, a városi tanács dísztermében rendezett meg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. Az értekezlet célja volt, hogy a szövetség vezetői tájékoztassák Békéscsaba szlovák nyelvű lakóit a négy évvel ezelőtt megtartott negyedik kongresszus óta történt eseményeikről gondokról és megválasszák a november 21—17-én Budapesten megrendezendő ötödik kongresszus városi küldötteit. Érthetően ünnepélyes volt a hangulat, hiszen a nemzetiségiek ilyen jelentős politikai, társadalmi kérdésekben nem minden nap döntenek. Ezután nyitotta meg Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront békéscsabai városi titkára a küldöttválasztó gyűlést. Köszöntötte annak minden résztvevőjét, majd szlovák nyelvre fordítva a szót, felkérte Knyihár János nyugalmazott gimnáziumi igazgatót, a szövetség elnökét, hogy tartsa meg beszédét. — Jó alkalom ez az értekezlet arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, számvetést készítsünk és készüljünk ötödik kongresszusunkra, amelynek számot kell adnia az elmúlt négy év eredményeiről és gondairól. Jó alkalom arra is ez a találkozásunk, hogy tájékoztassuk szövetségünk munkájáról a Békéscsabán élő szlovákokat és megválasszuk azokat a küldötteket, akik méltóképpen képviselik városunk szlovák ajkú állampolgárainak érdekeit soron következő országos tanácskozásunkon. Ezen a kongresszuson meg kell vitatnunk sikereinket, gondjainkat és országunk nemzetiségi politikájából fakadó feladatainkat, önöktől azt várjuk, hogy elmondják gondolataikat, kereseiket — kezdte a szlovák nyelvű ünnepi beszédét a szövetség elnöke, majd így folyt elttel — Ismeretes, hogy a Magyarországon élő nemzetiségiek egyenlő jogokat élveznek minden tekintetben a magyar nyelvű állampolgárokkal. Politikai, gazdasági, kulturális területen nincs megkülönböztetés a nemzetiségiek és a magyar lakosok között. És ez a gyakorlat így felel meg a szocialista nemzetiségi elvnek. Mi szlovák nyelvű magyar állampolgárok, szocializmust építő hazánkban, az alkotmány értelmében teljes jogot élvezünk. Lehetőségünk van anyanyelvünkön tanulni, művelődni és minden fórumon szólni Lehetőségünk van nemzetiségi népi kultúránkat művelni. Azok akik jelen vannak és azok is, akik nincsenek itt, jól tudják, hogy pártunkban, államigazgatásunk területén, a társadalmi és tömegszervezetekben százával és százával vannak vezető emberek, akik a szlovák nyelvet is beszélik. Ezután a szónok visszaemlékezett azokra az évekre, amikor ebben a hazában a nemzetiségiek jogtalanok voltak, majd így folytatta: — Ma már senkinek sem kell szégyellnie szlovák származását anyanyelvét. Városunkban járva az utcán, az üzemekben mindenütt hallunk szlovák szót És ez természetes. A dolgozó, alkotó embernek ugyanis mindegy,hogy milyen nyelven beszél, nem ez határozza meg az értékét Hanem az, amit csinál, ahogyan dolgozik. És ebben, függetlenül anyanyelvünkre, egyek vagyunk. Magyarul és szlovákul beszélünk, de egyet akarunk. Munkálkodunk szocialista hazánk jövőjén, közös erővel igyekszünk azon hogy életünk mind szebb és boldogabb legyen . Pártunk és kormányunk biztosítja, hogy az óvodától a főiskoláig anyanyelvünkön tanulhassunk — folytatta az előadó —, de sajnos nem élünk kellően ezzel a lehetőséggel. Mint ahogyan azzal sem, hogy az anyanyelven megjelenő sajtótermékeket olvassuk. Kultúránk megőrzését is biztosítják országunk törvényei. Népi együtteseket tart fenn az állam és ezek száma napról napra emelkedik — állapította meg a szövetség elnöke, majd arról szólt, megnyugtató a tudat, hogy a nemzetiségek gondjaiban országunk minden fórumán segítenek. Méltatta annak jelentőségét, hogy négyévenként lehetősége van a magyarországi nemzetiségeknek összehívni kongresszusaikat. Beszédének végén kérte a gyűlés résztvevőit, hogy olyan küldötteket válasszanak, akik jó szószólói lesznek a békéscsabaiaknak. felszólalók kövitaban zaí Mekis Márton, a VII. kerületi kultúrház igazgatója arról beszélt, hogy a békéscsabai szlovákság nem használja ki azt a lehetőséget, hogy anyanyelvén olvasson, pedig soha nem jelent meg olyan nagy mennyiségű szlovák nyelvű irodalom hazánkban, mint az utóbbi években. A nemzetiségi politikát méltatva pedig elmondta, hogy a magyar nyelvű iskolákban is tanítják a szlovák nyelvet országunkban és Békéscsabán is . Vannak közöttünk, akik nosztalgiával tekintenek a távoli múltba. Ez lehet. De az ilyen visszatekintés nem vezet el a célhoz, ugyanis a jövőt kell építeni — mondta többek között. Zahorán Mátyás békéscsabai és szi kisiparos szlovák nyelven mondta el hozzászólását. Megköszönte a Hazafias Népfront városi bizottságának, a város vezetőinek, hogy a kongresszusi küldöttválasztó gyűlést a városi tanács reprezentatív dísztermében rendezték meg. — Igaz, hogy mindenütt vannak barátaink, akik segítenek bennünket, köszönjük nekik és államunknak, hogy mindent megtesznek a szlovák nyelven beszélő magyarok érdekében — mondta többek közt és arra kérte a megválasztandó kongresszusi küldötteket, képviseljék a csabai szlovákok érdekeit, mondják el az országos tanácskozáson, hogy életük szép és mindinkább szebb lesz. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára, Majnek Attila felszólalásában köszöntötte a küldöttválasztó értekezletet, tolmácsolta a szövetség jókívánságait, majd arról beszélt hogy „ marxi—lenini nemzetiségi politika Magyarországon hiánytalanul megvalósul, a nemzetiségek együttélésének jó példáját mutatja. Ezután Kovács Pál országgyűlési képviselő, a szövetség alelnöke javaslatot tett a küldöttek személyére. Még mielőtt szavazásra került volna sor, a gyűlés résztvevői tapssal fejezték ki egyetértésüket a békéscsabai küldöttség összeállításával. S amikor a gyűlés elnöke szavazásra bocsátotta a jelölteket, a gyűlés résztvevői egyemberként megválasztották és jóváhagyták a szövetség negyedik kongresszusa által az országos választmány tagjainak; dr. Rusznák Jánosnak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága osztályvezetőjének, Knyi~hár Jánosnak, a szövetség elnökének, Gécs Jenő nyugdíjasnak, Mekis Márton kultúrház-igazgatónak és Kovács Pálnak, a szövetség alelnökének kongresszusra való küldését. Elfogadták Áruló György építőmunkásnak, Chlebniczki János iskolaigazgatónak, dr. Haraszti János városi tanácselnöknek, Gyebnár Mihály nyugdíjasnak, Gyulavári Pálnak, az MSZMP békéscsabai városi Bizottsága első titkárának Kendra János vállalatigazgatónak, Mázán Mátyásnak, a Hazafias Népfront városi titkárának, Petrovszki Pálnénak, a Kötöttárugyár dolgozójának, ifjú Pribojszki János tsz-tagnak, Vrankó Andrásné tsz-tagnak kongresszusi küldetését A megválasztott szusi küldötteket Csicsely János arra kérte, hogy miután visszatérnek küldetésükből, találkozzanak Békéscsaba szlovák nyelvű lakosaival és mondják el, mit végeztek. A gyűlés bizalmát a küldöttek nevében Chlebniczki János köszönte megígérve, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy feladatukat becsülettel teljesítsék. Botyánszki János Knyihár János ünnepi beszédét mondja A gyűlés résztvevőinek egy csoportja