Orosházi Hírlap, 1973. október-december (18. évfolyam, 113-148. szám)
1973-12-11 / 142. szám
0fflgWBffls«a®aB®a®a®Bs®e9BSBassBBs®«EfflfflOB0Bafflaoesffl0Qeesao©BfflBaieBssffle!BfflissssB®®fflaDßQaiaBS0S0Qo®®Q Bővül a szakcsoportok nanikája a sarkadi ÁFÉSZ-ben Kora tavasz óta sok minden történt az alapmodell és a vele kapcsolatos szinkronmodellek életében. Mi, a sarkadi ÁFÉSZ zöldségtermelő alapmodellje, sikeresen zártuk le a szakcsoportok által megtermelt primőr zöldség felvásárlását Több mint 50 vagon uborkát, 500 mázsa vöröshagymát 400 mázsa zöldpaprikát vásároltunk fel és értékesítettünk. Ezeket a terményeket termelési szerződéssel termeltettük meg. Ezek az áruk az állami ellátási csatornán át kerültek piacra. Jelentős eseményünk volt a sarkadi zöldségtermelő szakcsoport létrehozása. Ezt a szakcsoportot 1972. december 18-án alakítottuk meg 38 fővel. A szakcsoport tagjaival termelési és értékesítési szerződést kötöttünk, melynek alapján tagonként mintegy 900—1000 forint értékű árat vásároltunk fel. Mind a méhkeréki, mind a sarkadi zöldségtermelő szakcsoportok biztatóan fejlődnek. Az újonnan alakult sarkadi zöldségtermelő szakcsoport közös zödségtermesztő telepet létesít Sarkadon a szakcsoport irányítása mellett. Ettől az új szakcsoporttól több mint egymillió primőr zöldpaprikát várunk. Ezzel egy-, másfél millió forint felvásárlási forgalmat remélünk. A zöldségtermelő alapmodell 1974. évi elképzelései feltétlen fejlődést mutatnak az előző évekhez képest. Az alapmodellfejlesztés keretében vásároltunk egy 55 lóerős Zetor traktort, hozzá ekét és két darab 5 tonnás pótkocsit, továbbá egy 14 lóerős kerti traktort pótkocsival, ekével, nagy teljesítményű permetezőgéppel. Ezenkívül a méhkeréki szakcsoport a meglevőhöz kap egy palántahajtató-házat, míg a sarkadi szakcsoport 2 nevelőházzal bővül. A megvásárolt gépeket elsősorban a szakcsoport tagjai részére hasznosítjuk. A szabad kapacitással vállalunk az ÁFÉSZ tagjaitól szántási és szállítási munkákat. Jelenleg mindkét erőgépünk nagy közmegelégedésre szánt a háztáji kisgazdaságokban, kertekben. Végre megoldódott a szövetkezeti körzet termelőinek szántási, talajművelési és szállítási gondja. Az alapmodell tervbe vette a nagy teljesítményű permetezőgép üzembe helyezésével 1974- ben a körzet növényvédelmének szervezett ellátását is. 1974-ben a zöldségtermelő alapmodell keretében Méhkeréken építünk egy felvásárlási raktárt felszereléssel 500 ezer forint beruházással. A sarkadi felvásárlás részére is 200 ezer forintos költség felhasználásával a felvásárlási raktárt korszerűsítjük. Juhász Károly kereskedelmi főosztályvezető A baroniTi hús és az emberiség hústartalékai Húsz esztendővel ezelőtt 10— 12 hét alatt érte el a csirke a 1,5 kg-os súlyt. Ma a korszerű telepeken ezt — sőt a 2 kg-os súlyt! — 63 nap alatt elérik, igaz, hogy az íz tekintetében sok még a kívánnivaló. Az Egészségügyi Világszervezet egyik legutóbbi jelentése arra tér ki, hogy az ipari robbanás következtében a húsok idegen anyagokkal telítődnek, és ennek következményeit körülbelül csak 15—20 év múlva ismeri meg az emberiség. A cikkíró azokra az esetleges új betegsélgekre gondol, amelyeket a DDT és egyébb növényvédő szerek provokálnak majd ki. Az ember az állatok etetéséhez antibiotikumokat és drogokat is használ, s végső soron ezek is az emberi szervezetbe jutnak, nemcsak a növényvédő szerek. Egyáltalán van-e még tiszta, tehát szennyező anyagoktól mentes, fogyasztásra alkalmas hús a világon? Igen van. Mongólia lovaiból, a skóciai szarvasokból, Ausztrália kengurucsordáiból elégíti ki vajon a XXI. század embere fehérjeéhségért? Vadriasztó vegyszerek Télen a kiskertek gyümölcsfáinak, fenyőinek éppúgy veszélyes károsítása a vadrágás és hántás, mint a nagyüzemi területek fás növényeinek. Egyrészt életfontosságú szövetrészektől fosztja meg a fát, másrészt a keletkezett seben keresztül gombák támadják meg a törzset, és annak idő előtti pusztulását okozzák A vad ellen mechanikai eszközökkel, például a törzs bekötözésével, műanyaggal történő burkolásával is védekezhetünk. Ez a nyúl- és pocokrágással szemben nyújthat védelmet, de az erős fizikumú, hegyes aganccsal felfegyverzett szarvas és őz ezt a burkolatot szétszaggatja, és a törzshöz férkőzik. A tüskés dróttal, dróthálóval történő burkolás költséges, fáradságos, időrabló munka, amely csak kevés számú fa esetén kifizetődő, és számolni kell a tavasszal szükséges lebontással is. Az említett okok miatt kísérleteznek az utóbbi években a vegyszeres vadkárelhárítással. Hazánkban az osztrák Avenarius vegyigyár készítményeit használják sikerrel. A Cervacol fehér, krémszínű, szemcsés készítmény, a fenyők csúcshajtásának a vad által történő reharapását gátolja meg. Kis műanyag vödörben kerül forgalomba. Még a fagy beállta előtt, képlékeny állapotban, gu*mikesztyűs kézzel kell fegykét, alulról fe felé irányuló mozdulattal a vezérhajtásra vastagon fel kenni. Lombos fafaj törzsére, ágaira széles ecsettel célszerű az aacBzát felkenni. Ezer csemete megvédéséhez körülbelül 2—5 kg szert kell ilyen módon felhasználni, a fenyő fajtájától és méreteitől függően. Az arányos, szép törzsfejlődés érdekében a vezérhajtás után következő oldalhajtások ágörvét is célszerű hasonlóképpen védeni. A bevonat a következő tavaszi rügyfakadást nem akadályozza. Elsőálló, jó tapadóképessége által védelmet nyújt a fák kihajtásáig.A vad azonban a vegetációs időszakban is előszeretettel harapja le a fenyők vezérhajtását, csúcsrügyét. Ennék megakadályozására szolgál a Dendrocol 17 elnevezésű vegyszer. Ez sötétbarna, csaknem fekete színű, karból szagú folyadék. 2—5 atmoszféra nyomású házi permetezőgéppel, függőleges, lefeé irányuló permetfröccsökkel juttatjuk a fenyők csúcshajtására. A permetezés hatásosságát és gazdaságosságát nagymértékben növeli a permetezőgépen a közönséges adagolófér helyett a Dosierventil adagoló használata. Ez az adagoló nem kúpfelületen permetez, hanem pontszerűen koncentrálva, és két, egymás után automatikusan következő löketben juttatja a szert a vezérhajtásra. Figyelembe kell venni, hogy a lepermetezett hajtások megszáradásukig az öltözéket könnyen piszkítják. Ezer — 50—80 cm magasságú — fenyőcsemetére 5—10 kg szert számíthatunk. A kéreghántás eleni védekezés célját szolgálja a Cervidon nevű készítmény. Fenyők és lombos fák megvédésére egyaránt használható. Fekete színű, gyengén kátrány szagú kenőcs. Használat előtt 10—15% vízzel jól össze kell keverni, majd a tőtől lefelé (illetve a megvédeni kívánt törzsrészen, a vad szája által elérhető, körülbelül 2—2,20 cm magasságig, a száraz kéregfeületre ecsettel bőven kell felkenni. A törzsön így fekete, fényes, szemcsés tapintású bevonat keletkezik, amely — megfelelő mennyiség felhordása esetén — több évre védelmet nyújt a vad hántásával szemben. Az egyszer már károsított törzsön is érdemes alkalmazni, mert bizonyos sebvédő hatása is van. 1 A már károsított, hántott törzsek sebkezelő szere a nemrég kikísérletezett Schulwundenmittel nevű vegyszer. A Dendrocol 17-hez hasonló, némileg sötétebb folyadék, körülbelül 2 atmoszféra nyomású házi permetezőgéppel juttatjuk a törzsekre. A szer ott összefolyva és megszáradva sötét, filmszerű bevonatot képez, amely a sebeket lezárja a gomba- és rovarfertőzés elől A kísérletek eddigi tapasztalatai szerint (talán csak közvetett hatásként) jótékonyan serkenti a kalluszképződést is, és gyorsítja a seb hegedését. Ha a hántás nem volt túlságosan erős akkor fenyő esetében 3—4 év múlva csak a kéreg kis egyenetlensége emlékeztet az egykori károsításra. Nem vad, hanem például gép, fogat, szerszám által okozott sebzés esetén is ajánlható a használata. Király Pál Környezetünk bódéiméért mnta valaki először jön a he ®gyekből az Alföldre, rögtön azzal kezdi, hogy kevés a fa, és kevés a madárdal. Ez így igaz. Volt idő, amikor óriási kiterjedésű ligete erdő volt az egész Alföld, az egész Kárpátmedence. Ezüsthársas tölgyesek, gyertyánosok, kőris- és szilerdők váltakoztak lápokkal, ártéri mocsarakkal, rétekkel és nyílt vizekkel. A bátorligeti természetvédelmi terület Alföldünk szinte teljes tájtörténeti keresztmetszetét őrizte meg. Dr. Soó Rezső akadémikus szerint „az Alföld mai erdőszegénységét sem éghajlata, sem talajai nem indokolják.’’ Mai erdőszegénységünket a hosszú évszázadok alatt lassan, de állandóan fejlődő mezőgazdaság, a nagyvonalú és a meggondolatlan erdőirtások, lecsapolások hozták létre. Most egy nagyszerű kultúrtájon élünk, de hiányzik környezetünkből az erdő, az az erdő, amely az „ukrán erdős pusztaöv (Kijev—Voronyezs —Kujbisev—Orenburg) folytatása’. Az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődik mezőgazdasági kultúránk, és a felszabadulás utáni nagyszabású kemizálási program kialakulása a termésátlagok, szinte állandó emelkedését eredményezte. Fejlődik iparunk, nő a környezet szennyezettsége. Mindezzel szorosan összefügg az az előrejelzés, amely a világ minden civilizált vidékéről jön az emberiség környezetének megóvásáért. Engels A természet dialektikája című művében írja, hogy „De azért ne kérkedjünk túlságosan a természeten aratott emberi győzelmeinkkel. A természet minden ilyen győzelemért bosszút áll rajtunk". És ez nem ijesztgetés, hanem hazánkban is egyre inkább érezhető probléma, főként ha nem előzzük meg! Most még nem tudjuk valójában felmérni pl. a vegyszeres védekezés (gyom- és rovarirtás) károsításait, negatívumait a felbolygatott biológiai egyensúlyra, és a táplálkozási lánc utolsó alakjára, az emberre. Környezetünk nagyon sok tényezőből épül fel. Alapvető feladat természeti környezetünk megóvása, illetve lehetőségeink határán belül az eredeti állapotok visszaállítása. Egy területen az ideális erdőmennyiség — erdősültség — az összterület 20—25 százaléka kell, hogy legyen. Megyénkben az 1971. évi statisztika szerint ez nem éri el az 1,5 százalékot sem. Ráadásul ez az erdő is meglehetősen ekcentrikusan helyezkedik el megyénk területén, elsősorban a Békéscsabától keletre terjedő vidéken. Az 1973. évi VII. erdészeti világkongresszus dr. Madas András miniszterhelyettes javaslatára fogadta el, hogy az erdőknek hármas rendeltetésük legyen, ill. van: termelési, védelmi és közjóléti. Most csak a harmadikra, az erdők közjóléti szerepére hívom fel a figyelmet. Arra, hogy a pihenni vágyó ember számára a közjóléti erdők biztosítják majd (és sok helyen máris) a parkerdőt — amire Pósteleken már nálunk is van kezdeményezés —, a sétaerdőt, az erdei autós pihenőket, az erdei tábort és kirándulóhelyeket, az üdülőhelyeket és a városok körüli zöldfolyosókat. Zöldfolyosóknak tekinthetők a folyókat, csatornákat kísérő szegélyerdők, bokrosok keskeny sétaúttal, amilyen a Békéscsabáról Veszély felé vezető Köröscsatorna menti barátságos, több évtizedes sétaút, vagy Szarvason a Holt-Körös menti ösvény a Mongolban vagy Bikazug felé. A zöldövezeteknek, az erdei környezetnek óriás szerepe van a kiegyensúlyozott, egészséges emberi közösségek kialakulásában is. Az elkövetkező években az egész országban, folyamatos feladat lesz a közjóléti erdők kialakítása és feltárása. Köztudott, hogy megyénkben kevés a fa, kevés az erdő. Egyegy kertészeti vállalat vagy erdészet önmagában nem tudja megoldani a terveket, hiszen a közjóléti erdők különböző említett fajtáira meghatározott normák vannak, minőségi és esztétikai elvárások. 9V1agyszabású faültetési programot kellene szerveznünk társadalmi összefogással. Gondozott turistautakat lehetne kialakítani egy-egy város körül sétára, kocogásra, kerékpározásra. Békéscsabának és a megyének is sok lehetősége van erre, amit a KISZ-szervezet, Hazafias Népfront, Turistaszövetség összefogásával szervezhetnénk. A Szovjetunióban huszonkét (22) millió önkéntes természetvédő van; erdősávot telepítenek, dísz- és gyümölcsfákat ültetnek, mesterséges madárodúkat készítenek, téli madáretetőket gondoznak... Szeretik és védik a természeti környezetüket és annak minden hasznát és szépségét élvezik. Nálunk is lehetne ilyesvalamit szervezni. Réthy Zsigmond A lakás derűs díszei Hajtassunk jácintot, tulipánt és nárciszt! — Télen ■— tél végén, amikor a szabadban még földben szunnyadnak a virághagymák. Sokan gyönyörködnek a virágüzltek kirakataiban díszelgő, virágzó jácintokban, tulipánokban és nárciszokban. Az áruk elég magas, Kevés fáradsággal és olcsón azonban magunk is hozzájuthatunk ilyen korán nyíló virágokhoz, ha idejében előkészülünk a hajtatásukhoz. Mi szükséges ehhez? Először is egészséges és nagy virághagymák, homokos földdel teli cserép, vagy egy-két üres befőttes üveg. A jácint hagymáit, miután gondosan megtisztítottuk a gyökérroardványoktól és penészedés ellen faszénporba mártottuk, egyesivel tegyük cserépbe vagy üvegbe. Öntözzük be a földjét és tegyük hűvös helyre, hogy meginduljon a gyökérkérdés. Ha üvegben akarjuk hajtatni, a hagymát az üveg szájánál úgy rögzítjük, hogy a gyökérkoszorű félujjnyira legyen a víz felszínétől. 8—10 fokos helyre állítva 8—10 hét múlva, amikor a gyökérzet megfelelően kifejlődött, vigyük a növényeket; 16—20 C fokon helyiségbe, tegyünk rájuk papírból készített sötétítő sapkát. Ez addig marad, jön rajtuk, amíg a növény ki nem növi. Ha azt észleljük, hogy a virágzat már kezd kifejlődni, távolítsuk el a sötétítő sapkát A tulipánt csak cserépben hajtathatjuk. Nárciszból a vízinárcisz alkalmas virágoztatásra. Ha vízben hajtatjuk, annyi vizet öntsünk alá, hogy az éppen blérné a hagymakoszorút. Cserépben hajtatva ne öntözzük túl, mert hajlamos a rothadásra. Szent-Miklóssy Ferenc