Orosházi Hírlap, 1974. október-december (19. évfolyam, 114-152. szám)

1974-11-24 / 137. szám

F&ggü cipőpolc A lakás valamelyik eltakart 3 szögletében, kamrában, kerti­­ házban jól elhelyezhető függő­­polc erős vászonból készül. Négy g 30x80 centi­méteres és három 1­20x100 centiméteres vászonlapot­­ szabunk hozzá, amelyek mindi­g egyikének a két rövidebbik sze­­­­let varrjuk össze. Polcunkat egy gömbvasból ké­­­­szült polctartóra függesztjük fel 5 (ilyen polctartót házilag is ké­­­­szíthetünk, de a konyhafelszere­ • léseket árusító szaküzletekben­­ készen kapható), ezért az első ■ vászondar’aboi; — mielőtt még­­ összevarrnánk, a vas­tartón át­ • fűzzük. Utána a többit láncszem-­­ szerűen átfűzzük gyenként és­­ összevarrjuk. A két vászonlap­­ közé, a találkozásnál merevítőt 5 iIrtatunk be; egy-egy 20x30 cen­­­­timéter nagyságú fa-, elekor- , vagy műanyag lemezt,, A cipőtartó polcainak száma­­ lefelé tetszés szerint növelhető, • ha leszereljük a fái­ól, harmo­­t •inkaszerűen összehajtva, kis he­­­­lyen elfér. 5 0 nevelés nem magánügy DEMOGRÁFIAI mutatóink szerint hazánk népességének­ több mint 5 százaléka — körül­belül 600 ezer gyerek — a ser­dülő korúak kategóriájába tarto­zik. Betöltötték 14. évüket, innen vannak viszont a 18 éves koron, tehát a nagyorúságon. Mondhat­nánk úgy is: tinédzserek, tizen­évesek. Telve a kamaszkor prob­lémáival, a felnőtté érés korsza­kában élve; egy részük már szak­mát tanul, s 17 éves korában megkezdheti a munkáséletet. Másik, nagy részük, még diák. A biológiai akceleráció meggyor­sult. A felnőtté váláshoz vezető társadalmi út azonban, e kor­osztály számára nem követte, tu­lajdonképpen nem is követhet­te ezt a tempót. Éppen az isme­retek roppant mérvű gyarapodá­sa, a tanulási időszak megnyúlá­sa eredményezi, hogy a 16—17 éves fiú, lány a családban, de a társadalomban is, tulajdonkép­pen gyermek, amíg iskolapadot koptat. Hiába van a zsebében már a személyi igazolvány, rá­szorul a család, az iskola, a társadalom megkülönböztetett gondoskodására. Társadalmi rendszerünk egyik legszebb „fegyverténye”, hogy a felnőtté válók korosztálya rop­pant széles skálájú törődést és gondoskodást élvez. Kezdjük mindjárt a pályaválasztással, amely évek óta a közös családi és társadalmi együttműködés fo­lyamatában teljesedik ki. Az ál­talános iskolák nyolcadik osztá­lyát „taposó” diák elképzelései javarészt kiforratlanok. Tehetsé­gét, hajlandóságait gonddal kell elemezni, egész sor esetben a képességek pályaalkalmassági vizsgálata siet a szülő és az is­kola segítségére. Az állam sú­lyos százezreket fordít arra, hogy megyei tanácsadó szolgála­tokon pedagógus, orvos pszicho­lógus segítse a reális, egészségi­leg is megfelelő foglalkozás kivá­lasztását, s a döntés lehetőleg a népgazdasági, társadalmi igé­nyekkel is „szinkronban” legyen. A felnőtté váló fiataloknak sem­miféle elhelyezkedési, foglalko­zási bizonytalansággal nem kell megküzdeniük, gyakorlatilag egymásra épül a tanulmányi lép­csők sora a munkalehetőségek bőséges választékával. A NEVELÉS folyamata ko­runkban bonyolultabbá lett, csa­lád és társadalom együttes mun­káját feltételezi; azt, hogy a ser­dülőik nemzedéke kellő erköl­csi, érzelmi tartást, okos ismeret­­anyagot kapjon, nevelést mint le­endő anya és apa, leküzdve az áldatlan külső hatásokat, s azt az álszemérmességet is, ami ennek a folyamatnak a kibontakozá­sát korábban gátolta. Szinte min­den társadalmi és tömegszerve­zet együttes, iskolai nevelőtes­tületekhez és szülői közösségek­hez kötődő munkája érlelődik napjainkban: az iskolákban el­kezdődik és két év alatt általá­nossá lesz a családi életre neve­lés. KISZ, Vöröskereszt, nép­front; orvosok és pedagógusok adják az ismeretanyagot, szer­vezett órakeretekben is, de a szülők „oktatását” is magukra vállalva. Igen nagy horderejű nevelési kérdésről, megoldásáról van szó. „Hatásfoka” egyaránt érinti a szakmunkásképzést, a középiskolákat, sőt „alapfok­ban” az általános iskolák­ felső tagozatát is. HA TÖRVÉNYER­­nyeréseik láncolatát vizsgáljuk csupán az utóbbi évek történése­it elemezve, az említetteken kí­vül is egész sor fontos, magas szintű döntés jelezné: az ifjúság, abban is a tizenéves korosztály felnőtté válásának útja — ennek az útnak gondos megtervezése — olyan társadalmi ügy, amely­re megkülönböztetetten sok energiát és anyagaikat fordít a társadalom. Az anyagiak sorá­ban az ösztöndíjrendszer, közép­­iskolás ma már épp úgy kaphat ösztöndíjat, mint a főiskolás; a szakmunkásképzésben az a meg­különböztetett figyelem, amely a jövendő ifjú munkásgeneráció­nak jobb tanműhelyeket, korsze­rűbb kollégiumokat, modern tan­anyagot és számtalan egészség­­ügyi, tanulmányi, szociális ked­vezményt nyújt. A példáik sorát még kötetekre menően lehetne sorolni. AZ ELVI ALAP: az, hogy a serdülő ifjúság gondja, élete­­, közös gondunk, életének és hol­napjának formálása korántsem csak egyedi, családi teendő. Nem „magánügy” a nevelés és nem magánügy a családban biztosí­tott anyagi helyzet. A nevelés és emberformálás mindenfajta ter­he megosztható és megosztandó — és minden mozzanata közös ténykedést igényel. Így formáló­dik napról napra az a nemzedék, amely holnap kereső korba lép. S amelynek emberi tartását, ké­sőbbi munkás eveinek alapjait a család és a társadalom alakí­totta, teremtette meg. Várkonyi Margit iunmmniiiiiiiniiiiiiimi»H«fiMniniiimitm«nnMt ítiHíiiííimssjmiWM*«« 11 mJMSákz, 88 ait NOVEMBER 31 5 A téeszekben dolgozó anyák kedvezményei Kérheti-e egy terhes anya fá­radékonyságára hivatkozva, hogy termelőszövetkezete he­lyezze könnyebb munkára? Kö­telesek-e orvosi vizsgálatra el­engedni a téeszben dolgozó vár­­andós anyát? Milyen kedvez­mények illetik meg azokat az alkalmazott és te esz-tag édes­anyákat, akik 14 éven aluli gyermekeket nevelnek ? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések nap mint nap felmerülnek. Ezért néhány alapvető rendelkezést az alábbiakban ismertetünk. Nem szabad a termelőszövet­kezetben dolgozó nőt a terhes­sége negyedik hónapjától kezd­ve a szoptatás hatodik hónap­jának végéig olyan munkakör­ben foglalkoztatni, amely egész­ségére vagy magzatának fejlő­désére káros, nem­ szabad be­osztani megerőltetéssel járó fi­zikai munkára, éjszakai munká­ra vagy túlmunkára. Ha a té­­esznek nincs megfelelő szállító­­eszköze, a terhes anya olyan munkahelyre sem osztható be, amely lakásától három kilomé­ternél nagyobb távolságra van. Ha a szülész-nőgyógyász szakor­vos azt írásban javasolja, ak­kor a téeszben­ dolgozó nő ré­szére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell bizto­sítani. A fentieknek megfelelő­en foglalkoztatott terhes anya munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári év­ben elért átlag­ részesedése, (át­lagkeresete) volt. A terhes nő terhességi orvosi vizsgálaton va­ló részvételét — amennyiben a terhességi szakrendelés munka­időivel egybeesik — a terme­lőszövetkezetek a munka­idő-beosztás módosításával, vagy egyéb módon, más lehe­tőség hiányában — átlagrésze­­sedés (átlagkereset) térítése mellett, munkaidőiben * köte­les biztosítani. A szövetkezetben alkalma­zottként dolgozó, tehát munka­viszonyban álló anyák ez év január 1­4*51 a renden ,szabadsá­gukon felül minden 14 éven aluli gyermekük után fizetett szabadnapra jogosultak Egy gyermek után két, hat gyermek után öt, három vagy ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnapra jogosultak. Tehát a munkav­iszonyban álló anya részére — függetlenül attól, hogy vállalatnál, intézményben vagy szövetkezetben dolgozik — a 14 éven aluli gyermek után fize­tett szabadnap jár. A rendelke­zés ugyaníg­­ érvényes a terme­lőszövetkezet tagjaként dolgozó édesanyákra, ha az előző évben — vagyis 1973-ban — legalább 250 tízórás munkanapot dol­goztak. E rendelkezés alapján járó fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembe­vételével egyben vagy részle­tekben­ kell kiadni. A szabad­napokra való jogosultság utol­jára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a 14. élet­évét betöltötte. Ez a rendelke­zés ez év július 25-én jelent­­ meg, azonban a termelőszövet­­­kezeteknek 1974. január 1. nap­jától kell alkalmazniuk. A fent ism­­ertetett rendelkezés értelmé­ben nemcsak a munkaviszony­ban levő, hanem a tagként dolgozó anyákat is megilletik a fizetett szabadnapok, ha az el­múlt évben a 250 tízórás mun­kanapot ledolgozták, és legalább egi­ 14 éven aluli gyermekük van. Kocsis Éva Tizenévesek kozmetikája A FIATALSÁG MÁR egyma­ga is szépség, de lehetnek hibái, ezeket igyekezni kell megszün­tetni, sőt megelőzni. Mindkét szempontból sokat jelent a meg­felelő, rendszeres tisztálkodás. A tizenéveseknél ennek azért van­ különös fontossága, mert ilyen­­ torban a bőr általában zsíro­sabb, de fokozott a verejtékezés­re való hajlam is. Aki nem tisz­tálkodik megfelelően, nemcsak rossz szagú a bomló verejtéktől, hanem bakteriális és gombás fertőzésre is fogékonyabbá vá­lik. Mivel tisztálkodjunk? Szap­pannal, langyos vízzel, köröm­kefével. Lehetőleg este, hogy éj­szaka szabadon „lélegezzék” a bőr. Különös gonddal kell a haj­latok bőrét és a lábat szappa­nozni, leöblíteni. Meleg fürdőre nincs gyakran szükség, a meleg, majd fokozatosan hidegre vál­tott zuhanyozás nemcsak tisztít, hanem a megfázással szemben megedzi a szervezetet. A KELLŐ TISZTÁLKODÁS alapvető fontosságú a pattaná­sos bőr kezeléséhez is. A patta­nás ugyanis velejárója a fokozott faggyútermelésnek, a zsíros arc­bőrnek. A megváltozott összeté­telű bőrfaggyú ingerli a fokozott elszarusodásra a szőrtüszőt bé­lelő hámréteget. A szarugöb elzárja a faggyú kivezető útját, a betokolt, ös­­­szesűrűsödő faggyúban elszapo­rodó baktériumok hatására gyul­ladás, majd gennyes pattanás alakul ki. Nem minden fiatal bő­re pattanásos, örökölt hajlam is szükséges hozzá. Bizonyos, hogy a nemi hormonok elsőrendű fon­ fontosságú van a tünetek létre­jöttében, erre mutat az is, hogy serdülőkor után fordul elő leg­gyakrabban. Rontja a pattanásos kor álla­potát az emésztési zavar, a fel­­puffadás, a székrekedés. Előse­gíti a kellemetlen tün­etek kiala­kulását a rendszertelen, egyol­dalú étkezés.­­ A pattanást ne nyomkodjuk, ne piszkáljuk. Okosabb 2—3 nap­ra kerek ragtapaszdarabkával le­ragasztani. Mire ezt levesszük, a pattanás megnyílik, a genny és a faggyú könnyedén kipréselhe­tő. Félő azonban, hogy helyén apró heg marad hátra. Ezért tö­rekednünk kell a pattanás meg­előzésére. Ennek érdekében használjunk a tisztálkodáshoz zsíroldó hatású szereket, mele­gebb vizet és lúgosabb szappant, sőt a zsíros bőrt naponta több­ször is áttörölhetjük hígított al­koholos arcvízzel. Törülközéskor enyhén nyomogassuk a bőrt, hogy a bentrekedő faggyút ki­préseljük. NE FELEDJÜK EL, hogy a bor kitisztítását nemcsak az arcon kell elvégezni, hanem minde­nütt, ahol mitesszer vagy patta­nás jelentkezik, így a háton és a vállakon is. Ha valóban meg akarjuk előzni a pattanások ke­letkezését, akkor a tisztítást rendszeresen 2—4 hetenként meg kell ismételni. Ügyeljünk azon­ban arra, hogy ha már gyulla­dás jelentkezik, akkor ne nyom­kodjuk a mitesszert, mert mé­lyebbre préseljük a fertőzést, és így a pattanásból, mi magunk hozunk létre kelést. Rendszeres tisztálkodás, na­ponkénti harisnya­váltás az alap­ja a fiatal korban gyakori foko­zott lábizzadás keletkezésének is. Ajánlatos a lábmosóvízhez egy evőkanálnyi konyhai ecetet ad­ni, vagy a lábmosás után ilyen hígított oldattal a láb bőrét be­ecsetelni. Az izzadás csökkenté­sére gyakran formalinos oldatot ajánlanak. Hátránya, hogy többszöri használata ekcémát okoz. Helyette inkább alulimm­­unflorid tartalmú ecseteteket’ válasszunk. Ilyen a gyógyszer­tárakban kapható, izzadás elle­ni oldat Szappanos vizes láb­mosás után hurkapálcára csa­vart vattacsomóval naponta többször ecseteljük az izzadó bőrfelületeket. Hasznosan egészí­ti ki az ecsetelést az izzadás el­leni hintőpor. A láb­ujjakra vászoncsíkot vagy géz­lapot húzzunk a párolgás előse­gítésére. Ha a lábujjak közt már berepedés vagy hólyagocskák jelentkeznek — ami gombás fer­tőzés jele — gombaölőszerre is szükség van. Akinek izzadásra hajlamos a lába, ne viseljen mű­anyag- vagy gumitalpú cipőt, gumicsizmát, sárcipőt. Ha oka van rá, hordjon lúdtalpbetétet. Jó időben járjon szélle» cipőben vagy szandálban. A FOKOZOTT kézizzadást csökkenti a naponkénti áztatás igen meleg vízben. Ezután ecse­teljük be a bőrt a fentebb em­lített alumíniumos oldattal. Enyhe nyugtatók folyamatos szedése is sokat segít, hiszen a kéz. és lábizzadás idegizgalom­ hatására fokozódik. Dr. Kovács László »um» »•H» M*--Trf l'rl B tfTTr­il i ■ rg ■ ■ ifÉnÉ llTWTHIT Ilii All I II III a. ....--— . , „ , ______ Tűzvédelmi teszt 6. ■ A létesítményekben és a lakóházakban a fűtést 5 S és a fűtőberendezés feletti felügyeletet kire szabad •­­ bízni? j 1 = Tetszés szerinti személyre. 2 — Működést ismerő, kioktatott, cselekvőképe­­­­s személyre. 3. Csak felnőtt korú személyre. Szilárd tüzelőanyaggal fixemelő tüzelőberendezés­ : I­de mivel svabad begyújtani? m­m­m­m 1 . Tűzveszélyes-, folyadékkal nem szabad. 2 . Bármilyen könnyen gyúló any­aggal. 3 . Csak szilárd vagy engedélyezett benyújtó 9 m : anyaggal * ri±3g|^gaa»aMaMirr‘Tl>'iYri«ii.i.B»ffjyTO!rw»i^^»awunyi^‘"-^TnvKrTr.T c,iy«.r-^T7.»-.a., ....... 7

Next