Orosházi Hírlap, 1974. október-december (19. évfolyam, 114-152. szám)
1974-11-24 / 137. szám
F&ggü cipőpolc A lakás valamelyik eltakart 3 szögletében, kamrában, kerti házban jól elhelyezhető függőpolc erős vászonból készül. Négy g 30x80 centiméteres és három 120x100 centiméteres vászonlapot szabunk hozzá, amelyek mindig egyikének a két rövidebbik szelet varrjuk össze. Polcunkat egy gömbvasból készült polctartóra függesztjük fel 5 (ilyen polctartót házilag is készíthetünk, de a konyhafelszere • léseket árusító szaküzletekben készen kapható), ezért az első ■ vászondar’aboi; — mielőtt még összevarrnánk, a vastartón át • fűzzük. Utána a többit láncszem- szerűen átfűzzük gyenként és összevarrjuk. A két vászonlap közé, a találkozásnál merevítőt 5 iIrtatunk be; egy-egy 20x30 centiméter nagyságú fa-, elekor- , vagy műanyag lemezt,, A cipőtartó polcainak száma lefelé tetszés szerint növelhető, • ha leszereljük a fáiól, harmot •inkaszerűen összehajtva, kis helyen elfér. 5 0 nevelés nem magánügy DEMOGRÁFIAI mutatóink szerint hazánk népességének több mint 5 százaléka — körülbelül 600 ezer gyerek — a serdülő korúak kategóriájába tartozik. Betöltötték 14. évüket, innen vannak viszont a 18 éves koron, tehát a nagyorúságon. Mondhatnánk úgy is: tinédzserek, tizenévesek. Telve a kamaszkor problémáival, a felnőtté érés korszakában élve; egy részük már szakmát tanul, s 17 éves korában megkezdheti a munkáséletet. Másik, nagy részük, még diák. A biológiai akceleráció meggyorsult. A felnőtté váláshoz vezető társadalmi út azonban, e korosztály számára nem követte, tulajdonképpen nem is követhette ezt a tempót. Éppen az ismeretek roppant mérvű gyarapodása, a tanulási időszak megnyúlása eredményezi, hogy a 16—17 éves fiú, lány a családban, de a társadalomban is, tulajdonképpen gyermek, amíg iskolapadot koptat. Hiába van a zsebében már a személyi igazolvány, rászorul a család, az iskola, a társadalom megkülönböztetett gondoskodására. Társadalmi rendszerünk egyik legszebb „fegyverténye”, hogy a felnőtté válók korosztálya roppant széles skálájú törődést és gondoskodást élvez. Kezdjük mindjárt a pályaválasztással, amely évek óta a közös családi és társadalmi együttműködés folyamatában teljesedik ki. Az általános iskolák nyolcadik osztályát „taposó” diák elképzelései javarészt kiforratlanok. Tehetségét, hajlandóságait gonddal kell elemezni, egész sor esetben a képességek pályaalkalmassági vizsgálata siet a szülő és az iskola segítségére. Az állam súlyos százezreket fordít arra, hogy megyei tanácsadó szolgálatokon pedagógus, orvos pszichológus segítse a reális, egészségileg is megfelelő foglalkozás kiválasztását, s a döntés lehetőleg a népgazdasági, társadalmi igényekkel is „szinkronban” legyen. A felnőtté váló fiataloknak semmiféle elhelyezkedési, foglalkozási bizonytalansággal nem kell megküzdeniük, gyakorlatilag egymásra épül a tanulmányi lépcsők sora a munkalehetőségek bőséges választékával. A NEVELÉS folyamata korunkban bonyolultabbá lett, család és társadalom együttes munkáját feltételezi; azt, hogy a serdülőik nemzedéke kellő erkölcsi, érzelmi tartást, okos ismeretanyagot kapjon, nevelést mint leendő anya és apa, leküzdve az áldatlan külső hatásokat, s azt az álszemérmességet is, ami ennek a folyamatnak a kibontakozását korábban gátolta. Szinte minden társadalmi és tömegszervezet együttes, iskolai nevelőtestületekhez és szülői közösségekhez kötődő munkája érlelődik napjainkban: az iskolákban elkezdődik és két év alatt általánossá lesz a családi életre nevelés. KISZ, Vöröskereszt, népfront; orvosok és pedagógusok adják az ismeretanyagot, szervezett órakeretekben is, de a szülők „oktatását” is magukra vállalva. Igen nagy horderejű nevelési kérdésről, megoldásáról van szó. „Hatásfoka” egyaránt érinti a szakmunkásképzést, a középiskolákat, sőt „alapfokban” az általános iskolák felső tagozatát is. HA TÖRVÉNYERnyeréseik láncolatát vizsgáljuk csupán az utóbbi évek történéseit elemezve, az említetteken kívül is egész sor fontos, magas szintű döntés jelezné: az ifjúság, abban is a tizenéves korosztály felnőtté válásának útja — ennek az útnak gondos megtervezése — olyan társadalmi ügy, amelyre megkülönböztetetten sok energiát és anyagaikat fordít a társadalom. Az anyagiak sorában az ösztöndíjrendszer, középiskolás ma már épp úgy kaphat ösztöndíjat, mint a főiskolás; a szakmunkásképzésben az a megkülönböztetett figyelem, amely a jövendő ifjú munkásgenerációnak jobb tanműhelyeket, korszerűbb kollégiumokat, modern tananyagot és számtalan egészségügyi, tanulmányi, szociális kedvezményt nyújt. A példáik sorát még kötetekre menően lehetne sorolni. AZ ELVI ALAP: az, hogy a serdülő ifjúság gondja, élete, közös gondunk, életének és holnapjának formálása korántsem csak egyedi, családi teendő. Nem „magánügy” a nevelés és nem magánügy a családban biztosított anyagi helyzet. A nevelés és emberformálás mindenfajta terhe megosztható és megosztandó — és minden mozzanata közös ténykedést igényel. Így formálódik napról napra az a nemzedék, amely holnap kereső korba lép. S amelynek emberi tartását, későbbi munkás eveinek alapjait a család és a társadalom alakította, teremtette meg. Várkonyi Margit iunmmniiiiiiiniiiiiiimi»H«fiMniniiimitm«nnMt ítiHíiiííimssjmiWM*«« 11 mJMSákz, 88 ait NOVEMBER 31 5 A téeszekben dolgozó anyák kedvezményei Kérheti-e egy terhes anya fáradékonyságára hivatkozva, hogy termelőszövetkezete helyezze könnyebb munkára? Kötelesek-e orvosi vizsgálatra elengedni a téeszben dolgozó várandós anyát? Milyen kedvezmények illetik meg azokat az alkalmazott és te esz-tag édesanyákat, akik 14 éven aluli gyermekeket nevelnek ? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések nap mint nap felmerülnek. Ezért néhány alapvető rendelkezést az alábbiakban ismertetünk. Nem szabad a termelőszövetkezetben dolgozó nőt a terhessége negyedik hónapjától kezdve a szoptatás hatodik hónapjának végéig olyan munkakörben foglalkoztatni, amely egészségére vagy magzatának fejlődésére káros, nem szabad beosztani megerőltetéssel járó fizikai munkára, éjszakai munkára vagy túlmunkára. Ha a téesznek nincs megfelelő szállítóeszköze, a terhes anya olyan munkahelyre sem osztható be, amely lakásától három kilométernél nagyobb távolságra van. Ha a szülész-nőgyógyász szakorvos azt írásban javasolja, akkor a téeszben dolgozó nő részére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell biztosítani. A fentieknek megfelelően foglalkoztatott terhes anya munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért átlag részesedése, (átlagkeresete) volt. A terhes nő terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét — amennyiben a terhességi szakrendelés munkaidőivel egybeesik — a termelőszövetkezetek a munkaidő-beosztás módosításával, vagy egyéb módon, más lehetőség hiányában — átlagrészesedés (átlagkereset) térítése mellett, munkaidőiben * köteles biztosítani. A szövetkezetben alkalmazottként dolgozó, tehát munkaviszonyban álló anyák ez év január 14*51 a renden ,szabadságukon felül minden 14 éven aluli gyermekük után fizetett szabadnapra jogosultak Egy gyermek után két, hat gyermek után öt, három vagy ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnapra jogosultak. Tehát a munkaviszonyban álló anya részére — függetlenül attól, hogy vállalatnál, intézményben vagy szövetkezetben dolgozik — a 14 éven aluli gyermek után fizetett szabadnap jár. A rendelkezés ugyaníg érvényes a termelőszövetkezet tagjaként dolgozó édesanyákra, ha az előző évben — vagyis 1973-ban — legalább 250 tízórás munkanapot dolgoztak. E rendelkezés alapján járó fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a 14. életévét betöltötte. Ez a rendelkezés ez év július 25-én jelent meg, azonban a termelőszövetkezeteknek 1974. január 1. napjától kell alkalmazniuk. A fent ismertetett rendelkezés értelmében nemcsak a munkaviszonyban levő, hanem a tagként dolgozó anyákat is megilletik a fizetett szabadnapok, ha az elmúlt évben a 250 tízórás munkanapot ledolgozták, és legalább egi 14 éven aluli gyermekük van. Kocsis Éva Tizenévesek kozmetikája A FIATALSÁG MÁR egymaga is szépség, de lehetnek hibái, ezeket igyekezni kell megszüntetni, sőt megelőzni. Mindkét szempontból sokat jelent a megfelelő, rendszeres tisztálkodás. A tizenéveseknél ennek azért van különös fontossága, mert ilyen torban a bőr általában zsírosabb, de fokozott a verejtékezésre való hajlam is. Aki nem tisztálkodik megfelelően, nemcsak rossz szagú a bomló verejtéktől, hanem bakteriális és gombás fertőzésre is fogékonyabbá válik. Mivel tisztálkodjunk? Szappannal, langyos vízzel, körömkefével. Lehetőleg este, hogy éjszaka szabadon „lélegezzék” a bőr. Különös gonddal kell a hajlatok bőrét és a lábat szappanozni, leöblíteni. Meleg fürdőre nincs gyakran szükség, a meleg, majd fokozatosan hidegre váltott zuhanyozás nemcsak tisztít, hanem a megfázással szemben megedzi a szervezetet. A KELLŐ TISZTÁLKODÁS alapvető fontosságú a pattanásos bőr kezeléséhez is. A pattanás ugyanis velejárója a fokozott faggyútermelésnek, a zsíros arcbőrnek. A megváltozott összetételű bőrfaggyú ingerli a fokozott elszarusodásra a szőrtüszőt bélelő hámréteget. A szarugöb elzárja a faggyú kivezető útját, a betokolt, összesűrűsödő faggyúban elszaporodó baktériumok hatására gyulladás, majd gennyes pattanás alakul ki. Nem minden fiatal bőre pattanásos, örökölt hajlam is szükséges hozzá. Bizonyos, hogy a nemi hormonok elsőrendű fon fontosságú van a tünetek létrejöttében, erre mutat az is, hogy serdülőkor után fordul elő leggyakrabban. Rontja a pattanásos kor állapotát az emésztési zavar, a felpuffadás, a székrekedés. Elősegíti a kellemetlen tünetek kialakulását a rendszertelen, egyoldalú étkezés. A pattanást ne nyomkodjuk, ne piszkáljuk. Okosabb 2—3 napra kerek ragtapaszdarabkával leragasztani. Mire ezt levesszük, a pattanás megnyílik, a genny és a faggyú könnyedén kipréselhető. Félő azonban, hogy helyén apró heg marad hátra. Ezért törekednünk kell a pattanás megelőzésére. Ennek érdekében használjunk a tisztálkodáshoz zsíroldó hatású szereket, melegebb vizet és lúgosabb szappant, sőt a zsíros bőrt naponta többször is áttörölhetjük hígított alkoholos arcvízzel. Törülközéskor enyhén nyomogassuk a bőrt, hogy a bentrekedő faggyút kipréseljük. NE FELEDJÜK EL, hogy a bor kitisztítását nemcsak az arcon kell elvégezni, hanem mindenütt, ahol mitesszer vagy pattanás jelentkezik, így a háton és a vállakon is. Ha valóban meg akarjuk előzni a pattanások keletkezését, akkor a tisztítást rendszeresen 2—4 hetenként meg kell ismételni. Ügyeljünk azonban arra, hogy ha már gyulladás jelentkezik, akkor ne nyomkodjuk a mitesszert, mert mélyebbre préseljük a fertőzést, és így a pattanásból, mi magunk hozunk létre kelést. Rendszeres tisztálkodás, naponkénti harisnyaváltás az alapja a fiatal korban gyakori fokozott lábizzadás keletkezésének is. Ajánlatos a lábmosóvízhez egy evőkanálnyi konyhai ecetet adni, vagy a lábmosás után ilyen hígított oldattal a láb bőrét beecsetelni. Az izzadás csökkentésére gyakran formalinos oldatot ajánlanak. Hátránya, hogy többszöri használata ekcémát okoz. Helyette inkább alulimmunflorid tartalmú ecseteteket’ válasszunk. Ilyen a gyógyszertárakban kapható, izzadás elleni oldat Szappanos vizes lábmosás után hurkapálcára csavart vattacsomóval naponta többször ecseteljük az izzadó bőrfelületeket. Hasznosan egészíti ki az ecsetelést az izzadás elleni hintőpor. A lábujjakra vászoncsíkot vagy gézlapot húzzunk a párolgás elősegítésére. Ha a lábujjak közt már berepedés vagy hólyagocskák jelentkeznek — ami gombás fertőzés jele — gombaölőszerre is szükség van. Akinek izzadásra hajlamos a lába, ne viseljen műanyag- vagy gumitalpú cipőt, gumicsizmát, sárcipőt. Ha oka van rá, hordjon lúdtalpbetétet. Jó időben járjon szélle» cipőben vagy szandálban. A FOKOZOTT kézizzadást csökkenti a naponkénti áztatás igen meleg vízben. Ezután ecseteljük be a bőrt a fentebb említett alumíniumos oldattal. Enyhe nyugtatók folyamatos szedése is sokat segít, hiszen a kéz. és lábizzadás idegizgalom hatására fokozódik. Dr. Kovács László »um» »•H» M*--Trf l'rl B tfTTril i ■ rg ■ ■ ifÉnÉ llTWTHIT Ilii All I II III a. ....--— . , „ , ______ Tűzvédelmi teszt 6. ■ A létesítményekben és a lakóházakban a fűtést 5 S és a fűtőberendezés feletti felügyeletet kire szabad • bízni? j 1 = Tetszés szerinti személyre. 2 — Működést ismerő, kioktatott, cselekvőképes személyre. 3. Csak felnőtt korú személyre. Szilárd tüzelőanyaggal fixemelő tüzelőberendezés : Ide mivel svabad begyújtani? mmmm 1 . Tűzveszélyes-, folyadékkal nem szabad. 2 . Bármilyen könnyen gyúló anyaggal. 3 . Csak szilárd vagy engedélyezett benyújtó 9 m : anyaggal * ri±3g|^gaa»aMaMirr‘Tl>'iYri«ii.i.B»ffjyTO!rw»i^^»awunyi^‘"-^TnvKrTr.T c,iy«.r-^T7.»-.a., ....... 7