Orosházi Hírlap, 1975. január-március (20. évfolyam, 1-37. szám)

1975-01-05 / 1. szám

látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervint íjév­i petárdákkal és bombákkal Petárd­ák sistergése, pezs­­­gőspalackok durrogása, trombi­ták zsivaja köszöntötte világ­­­szerte az új esztendőt, s a heti diplomáciai eseménynaptár a megszokottnál valamivel so­ványabbra sikeredett. Észak­írországban a nyugalom jelen­tette az újságot, betartották a tűzszünetet, lezárult a nicara­­guai gerillák akciója is. Mégis jegyezzük meg, az ünneprontás minden szándéka nélkül, hogy földünk két válsággócában nem játékfegyverek pukkantak — a Közel-Keleten és Indokínában szilveszterkor, újév napján, az esztendő első hetében is való­di bombák emberi életeket ol­tottak ki. Izraeli kommandó osztagok több ízben behatoltak Dél-Liba­­non területére, hogy a palesz­tin akciók „megelőzésére” há­zakat és falvakat romboljanak. Mindez baljóslatú eseménynek hatott, amikor a nyugati sajtó újabban ismét számos célzatos hírt közöl Tel Aviv felkészülé­séről egy esetleges preventív (megelőző) csapásra.­­ Az újévi nyilatkozatokban nem kevés szó esett a Közel-Keletről és „hiánycikk” volt a túlzott de­rűlátás. Waldheim, az ENSZ fő­titkára is döntő jelentőségűnek nevezte a következő hónapokat a háború és béke szempontjá­ból. Ilyen körülmények között megkülönböztetett figyelem kí­sérte Fahmi egyiptomi külü­gy- és Gamazi hadügyminiszter moszkvai tárgyalásait. A megbe­széléseket summázó közös köz­lemény tengelyében a genfi békeértekezlet felújításának szükségessége áll, ez megfelel a Szovjetunió következetesen val­lott álláspontjának, hogy vala­mennyi érdekelt részvételével teremtsék meg az igazi rende­zés alapjait. Hiszen a tapaszta­latok bizonyíthatták, hogy az amerikai ingadiplomácia, a csa­patszétválasztás legfeljebb tü­neti kezelést eredményezett, a feszültség újra jelentősen meg­növekedett. A­ jelek szerint az Egyesült Államok és Izrael változatlanul nem mutat túlságosan nagy ér­dekeltséget a genfi újrakezdés iránt. Fokozott politikai erőfe­szítésekre van tehát szükség, ehhez viszont az arab táborban is rendezni kell néhány függő­ben levő ügyet. Az újév napjá­ra tervezett négyes csúcsot azonban elhalasztoták, s egy­előre külügyminiszteri szinten tárgyal Egyiptom, Szíria, Jor­dánia és a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet. (Kairót leköti heti saját belpolitikája is, a hét derekán a gazdasági nehézségek miatt tüntetések robbantak ki az egyiptomi fővárosban.) Úgy tűnik, a Közel-Keleten erőtel­jes mozgás indult meg s bizo­nyos időre szükség lehet, hogy az álláspontok jobban kialakul­janak. Ezért talán nem volt meglepő, hogy Leonyid Brezs­­nyev eredetileg január közepére tervezett látogató-körútja — az egyiptomi, iraki, szíriai kor­mányzattal való teljes egyetér­tésben — később valósul meg. Ez indokínai félszigeten a száraz évszak beköszöntése nyomán élénkültek meg a harci cselekmények. A Phnom Penh-i Lon Nol rezsim, amely alig tudja víz felett tartani magát, utolsó tartalékait mozgósítja, hogy megerősítse a kambodzsai fővárostól 10—15 kilométernyire húzódó vonalait. Kínossá vált politikai elszigetelődése is, a legutóbbi ENSZ-vitában mind­össze egy szavazattöbbség biz­tosította világszervezeti mandá­tumát. A saigoni csapatok te­rületrabló támadásai következ­tében fellángoltak a harciak Dél-Vietnamiban is, különösen a Kambodzsával határos terü­leteken. A hazafias erők sike­resen visszaverték a rohamokat, sőt ellentámadásokra is sor ke­rült. Thieu és csoportja közben kellemetlen évnyitóban része­sült: a dél-vietnami fővárosban kormányellenes diáktüntetések vetítették előre egy bonyodal­masnak ígérkező esztendő ár­nyékát.­­ Az újév körüli rendcsinálás, mármint az elintézetlen ügyek lehetőség szerinti lezárása, nem­csak az egyszerű halandókra jellemző. Soares portugál kül­ügyminiszter moszkvai látogatá­sát megelőzően Indiában járt s a két ország ismét felvette a 13 esztendővel korábban megsza­kadt diplomáciai kapcsolatokat. (Annak idején Lisszabon azért szakított, mert India egyesítet­te az anyaországgal Goét, Diut és Damaót, a területén fekvő portugál gyarmatokat.) Rendezz­­e viszonyát Kuba és Venezuela is. Kettőjük kapcsolata ugyan­csak 1961-ben szakadt meg. (Sőt Caracas volt a formális kezdeményezője az AÁSZ Ku­bát elítélő blokád határozatá­nak is.) Venezuela mostani lé­pése mutatja a latin-amerikai változásokat, Kuba tekintélyé­nek és­ nemzetközi súlyának to­­­­váb­bi­ növekedését. Havannában egyébként­­ éppen újév napján ünnepelték a szabadságharc győzelmének 16. évfordulóját, igazi karib­tengeri „télben”, 24 fokos melegben... Etiópiában a hét a ban­kok államosítását hozta, Bang­­ladesben a rendkívüli álla­­m­pot kihirdetését. Ez utóbbit az­ országiban elharapódzó me­­­­rényletek s a szélsőséges cso­­­portok banditizm­usa tette Inder I­keim. Ecevit volt török mi­­­niszterelnök, aki szívesen fog­­­lalná el újból ezt a helyet, Cip­­­­rusra utazott, de látogatása­ nem hozott változásokat Cal­­­laghan brit külügyminiszter Am_­e­rikában tartózkodik. Érdeklő­­­­dést keltett, hogy találkozott a« fekete-afrikai vezetőkkel, több« nemzeti felszabadítási mozga­­­lom képviselőjével s eszmecsene­rét folytatott Vorster dél-afrikai­­ kormányfővel is. Végül megszü­­­­letett a verdikt a Watergate-­­ ügyben is: súlyos büntetések­ várhatnak az amerikai politika­ korábbi hatalmasságaira. Csak­ ■ hogy a legutóbbi CIA-botrányo­­­kat máris kapcsolják a Water­­­­gate-tárgyaláshoz, ütésekről, ■ visszaütésekről s övön aluli üté­­­sekről tudósítanak az amerikai ■ sajtójelentések. Lehet, hogy a ■ Watergate-ügy és kapcsolt ré­­­szei úgy­ zárulnak, mintha kez­­­dődnének... ? Ceausescu fogadta a portugál külügyminisztert Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román köztársasági elnök szombaton fogadta Ma­rio Soares portugál külügy­minisztert, a Portugál­­ Szo­cialista Párt főtitkárát, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Romániában. A szívélyes, baráti légkörű találkozói) Mario Soares átadta Ceauses­­cunak Costa Gomes portugál államfő üdvözletét. Ez Országos lovag- ás árhivatal közle­m­énye az 1995. január S-án életbe lépő fogyasztói árváltozásokról Január 1-én a kormány hatá­rozatának megfelelően néhány, a nagymértékű világpiaci ár­emelkedéssel leginkább érintett ágazatban felemelték a terme­lői árakat.­­ A termelői áremelést kiváltó okok miatt szükséges módosíta­ni egyes területeken a fogyasz­tói árakat is. Erre 1975. január 6-án kerül sor, a termelői árak­nál lényegesen szűkebb körben és kisebb mértékben — hang­súlyozza többek között a közle­mény. Az egyes területeken a jelen­tősebb árváltozások a követke­zők: * A kohászati termékek köré­ben a hengerelt és húzott ter­mékek (különféle lemezek, hu­zalok, szalagok, csövek) ára átlagosan kb. 10 százalékkal emelkedik. A vas- és műszaki cikkek közül a háztartási villamos hű­tőszekrények, mosógépek, cent­rifugák, porszívók, forróvíztá­rolók, motorkerékpárok, sze­mélygépkocsik, híradástechnikai termékek, zománcozott és alu­mínium edények stb. fogyasztói ára változatlan marad. A sodronyfonatok, lakatok, evő- és tálalóeszközök, háztar­tási vágóeszközök, motorkerék­pár-alkatrészek ára részben emelkedik, részben csökken. 5—8 százalékkal emelkedik a kéziszerszámok, vízszerelvények, csaptelepek, épületvasalások, zárak, szegek, általános szer­áruk, valamint átlagosan 21 százalékkal a mezőgazdasági szerszámok ára. A fürdőszoba­­felszerelési cikkek közül a für­dőkád ára 12 százalékkal emel­kedik. A tüzelőberendezéseknél általában 5—6 százalékos az ár­növekedés, a kerékpárok ára 5 százalékkal, az alkatrészeké 3 százalékkal drágul. Egyes elekt­romos háztartási kisgépek ár­emelkedése átlagosan 5 száza­lék. A szárazelemek ára kb. 40 százalékkal emelkedik. A vegyipari termékek közül a mosó- és mosogatószerek, a szappanok, a fogkrém és a cse­csemőápolási cikkek fogyasztási ára nem emelkedik. A világító petróleum ára viszont a jelen­legi 4 forintról 6,20 Ft-ra nö­vekszik. Emelkedik egyes ház­tartási tisztítószerek fogyasztói ára is, más tisztítószereknél (egyes bútorfényező, szőnyeg­­tisztító szerek) az árak csök­kennek. A kozmetikai cikkek közül az arc-, ajak-, hajápoló- és bo­rotválkozószerek ára 8 százalék­kal, a kéz- és lábápoló szereké 15 százalékkal, a borotvakréme­ké 23 százalékkal, a kölniké, parfümöké 31 százalékkal emel­kedik. A gumiipari termékek köré­ben egyaránt lesznek árcsök­kenések és áremelkedések. Így a kerékpárköpenyek ára 11 szá­zalékkal csökken, míg a sze­mélygépkocsi abroncsköpenyek ára 12 százalékkal, a motorke­rékpár-köpenyeké 16 százalék­kal, a motorkerékpár-tömlők ára 18 százalékkal növekszik. A műanyagipari termékeknél is lesznek áremelkedések és ár­csökkenések. Az árváltozások átlagos mértéke a közhasznú háztartási műanyag cikkeknél plusz 1 százalék, az építési cé­lú műanyagoknál pedig plusza százalék. A fotócikkek közül a filmek ára 12­­ százalékkal, a fotópapí­roké pedig 36 százalékkal nö­vekszik. A bútorok fogyasztói ára át­lagosan 3,2 százalékkal emelke­dik. A fényezett és a festett bútorok fogyasztói árszintemel­kedése 0,5—0,6 százalékos lesz, a kárpitozott bútoroké pedig át­lagosan 7,0—7,5 százalék. A konyhabútorok átlagos áremel­kedése nem éri el az 1 száza­lékot. A kizárólag fából készült gyermekbútorok (gyermekjáró­ka, festett és színes gyermek­ágy, apróbútorok, gyermekszek­rény és szekrényfalak) fogyasz­tói ára nem emelkedik. Drágul­nak viszont a kárpitozott gyer­mekbútorok. A ruházati termékek árszín­vonala összességében kismérték­ben csökken. Az árváltozásra általában az jellemző, hogy a hagyományos anyagok (tiszta ,gyapjú, tiszta , pamut, valódi bőr) felhasználásával készült termékek fogyasztói ára emel­kedik, míg a kizárólag vagy túlnyomórészt műanyagokból, szintetikus anyagokból készül­teké csökken. A bőr felsőrésszel és bőr talppal készült férfi- és női ci­pők ára emelkedik. A nem bőr talpú cipők csoportjában ki­sebb mértékű áremelkedés, il­letve árcsökkenés lesz. A gyer­mek bőrcipők ára általában nem emelkedik; a bébicipők, vala­mint az ún. „stabilizált” áras gyermekcipők ára változatlan. A méteráruk közül a tiszta pamutból készült szövetek ára átlagosan 3 százalékkal emelke­dik, a szintetikus szállal kevert pamutszöveteknél hasonló nagy­ságrendű az árcsökkenés. A tiszta gyapjú felhasználásával előállított szövetek ára mint­egy 18 százalékkal emelkedik, a gyapjú-szintetikus szál keverésű szövetek ára — a keverési aránytól függően — 3—4 száza­lékkal nő. A műszál felhaszná­lásával előállított gyapjú típusú szövetek ára mintegy 10 szá­zalékkal csökken. A szőnyegeknél átlagban 15 százalékos az áremelkedés.­ A konfekcionált ágyneműk ár­színvonala változatlan marad. A gyapjútakarók ára 24 száza­lékkal, a szintetikus keverésűe­­ké 5 százalékkal, a műszál típu­­súaké 10—12 százalékkal, a paplanoké pedig 20—24 száza­lékkal emelkedik. A konfekcionált felsőruházati termékek árváltozása a méter­árakban bekövetkezett áremel­kedéseket és árcsökkenéseket követi. Csökken a szintetikus anyag­ból készült felnőtt és gyermek felső kötöttáruk ára. A kártolt gyapjúból kötött felsőruházati termékek ára emelkedik. A fé­sűs tisztagyapjú szövetből ké­szült férfiöltönyök 10—21 szá­zalékkal lesznek drágábbak, míg a gyapjú-szintetikus szál­ból készült szövetnél az áremel­kedés 4—10 százalék. A gyer­mek fésűsszövet öltönyök ára változatlan marad. A harisnya, harisnyanadrág fogyasztói árszínvonala nem vál­tozik. A szintetikus szálból ké­szült felnőtt- és gyermekzok­niknál 5—10 százalék közötti árcsökkenés lesz. Számottevően, átlagosan mint­egy 10 százalékkal csökken a rövidárutermékek árszínvona­la. (MTI) iiiMiiiiiiHiiiniMmMiniMNHmaB Téli utazás Amerika szabad földjén Egy darab terepszínű Hogyan élnek az embereik Ku­bában? Egészen természetes, hogy ezt mindenki megkérdezi. A válasz nem egyszerű, nem könnyű. A magam tapasztalta igazság: Elégedett, vidám és boldog nép él Kubában, olyan emberek, akik mérhetetlenül szeretik a hazájukat, akiknél ter­mészetes életforma, hogy elsőbb a közösség érdeke, csak utána jöhet az egyéni érdek. Mindez az én összegezésem. De ha rákér­deznek, hogy ez az elégedettség hány kiló hús vagy gyümölcs fogyasztásából, milyen divat­­­ cikkek viseléséből, a magángép­ S kocsi és a hétvégi telkek milyen­­ elterjedtségéből tevődik össze — S zavarba jövök. Ahhoz Kubában­­ kell élni egy kicsit, akklimatizá­­lj lódni (vagy a mi negyedszázad 8 előtti életünk bizonyos hősi vo­­­­násainak felidézése is elég?),­­ hogy ilyennek, lássuk — és higy­­­­gyük is el — a kubaiak életét. * * * ; Kedves emlékként őrzök egy ■ darab terepszínű ejtőernyősely­­­­met. Havannai újságíró bará­­­­tomtól kaptam. Harcban szerez­ se’yern - te. Ismert, hogy 1961. április 1­­én amerikai bombázók támadást intézte­k Havanna és Santiago ellen. Két nap múlva az USA- ban kiképzett CIA-ügynökök, el­lenforradalmi banditák szálltak partra Playa Gironnál. A népi erők megsemmisítő vereséget mértek rájuk, Ő is ott harcolt. Ennek , emlékére kaptam a se­lyemdarabkát. A történetet pedig Dupant egykori birodalmában, volt ten­gerparti villájában ebédelve hallgattam meg. A tengerpart, ahol a kis birodalom „meghúzó­dik”, egyike a legszebbeknek a világon. Ezt minden túlzás nél­kül lehet mondani. Maguk az amerikaiak is állítják, hogy szebb, mint a közeli Florida. Hadd hívjam segítségül Heming­­wayt, aki itt szeretett élni ezen a vidékein, itt épült háza volt a legkedvesebb tartózkodási he­lye: „A ház az­ öböl és a nyílt tenger közt elnyúló keskeny földnyelv legmagasabb pontján épült, mint egy hajó. Passzátszél­től megdőlt szálas kókuszpálmák árnyékolták, s az óceán felől az ember kisétálhatott az ajtaján, le a szirten, át a fehér homokon, bele a Golf-áramba. Az áramlat vize általában sötétkék volt, ha az ember a szárazföldről nézte, és ha nem fújt a szél. De ha az ember belegázolt, a lisztfehér homok fölött csak a víz világos­zöldje­­ csillogott, s az ember a nagy hal árnyékát már jóval az­előtt észrevette, hogy az odaért volna a part közelébe...” Itt, ebben a földi paradicsom­ban, Varaderóban kerítette el magának a legszebb darabot az amerikai multimilliomos. Tehet­te, hisz az övéké volt Kuba gaz­daságának nagy része, ahogyan élet és halál ura volt az ameri­kai monopoltőke egész Latin- Amerikában. A varaderói birto­kon, ahol saját rendőrsége, ma­gánrepülőtere, flottája és kilátó­ja volt, évenként 2—3 hónapot töltött Dupont úr. Nemcsak ennek a paradicso­mi szép üdülővidéknak, de Ha­vannának, egész Kubának ilyen szerepe volt a múltban. Az USA gazdagjainak szórakozóhelye, nyilvánosháza volt. Egész város­negyed van Havannában, ahol a legrafináltabb luxussal és ké­nyelemmel rendezkedtek be — arra, hogy „átugorhassanak” né­hány napra. Az ilyen negyedek­be a színes bőrűek még mint szolgák sem léphettek be. „Ben­nünket nemcsak kizsákmányol­tak, nemcsak természeti kincse­inket vitték el, hanem legmé­lyebb emberi érzéseinkben is megaláztak. Szolgának termett népként kezeltek bennünket, lá­nyainkat meg fillérekért megvá­sárolható ágyasnak...” Így fogal­maznak ma a kubaiak­, így ért­hető a Playa Giron jelképe.. Ók

Next