Ország-Világ, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-19 / 16. szám
ÍACODÁLY 5£oltán Keskenyarcú, kemény arcélű, bársonyos tekintetű idős bácsi kereste fel otthonában Kodály Zoltánt. Kezében madzaggal átkötött, maga gyártotta facimbalmot szorongatott. Vékony Buri Rudolf hetvenhét esztendős cimbalmos Miskolcról jött fel, hogy bemutatkozzon a magyar zene legnagyobb élő mesterének. Víg Rudolf, fiatal zenetudós akadt rá népdalgyűjtő körútján, egy kis ivóban, a miskolci pályaudvar mellett. Rudi bácsi hatvanöt éve játszik nyilvánosság előtt, hiszen tizenkét éves korában már az egyik miskolci kávéházban cimbalmosa volt ugyanannak a cigánybandának, melynek édesapja volt a brácsása. Iskolát nem sokat végzett, csupán négy elemit. »Nem tellett engem taníttatni« — mondja, s a kottát sem ismeri, noha abszolút hallása van. »»Nem volt rá alkalmam, hogy megtanuljam.« Rudi bácsi hosszú évtizedek alatt hírneves cigányok zenekarában aratta nagy sikereit, ismertük országszerte, sőt külföldön is sok helyütt vendégszerepelt, ötven évvel ezelőtt fellépett a Vígözvegy mulatós jelenetében, a miskolci színházban játszott, ugyanott, ahol most a Hajnali tűzben a zenekarral csárdásokat ad elő. S a facimbalom? *»•Fiatalkoromban egy amerikás cimbalmosnál láttam ehhez hasonlót. Azóta sok ilyet faragtam magam is. Fenyőfa-seprűnyélből csináltam a hangzórudakat, alájuk zsúpszalmát helyeztem, hogy jobban szóljanak.« Ez a hangszer a xilophonhoz hasonlít inkább, de a hangok nem skálarendben sorakoznak rajta, hanem úgy rendeződnek el, mint a cimbalmon. Nem könnyű rajta jól játszani, mert a vastag fadarabok miatt nagyok a távolságok a hangok között. (Ez olyasmi, mintha a hegedűsnek nagybőgőime kellene.) A facimbalom hangszíne olyan, mint a klarinété, de ha hozzá nem értő játszik rajta, érdes, hasító. Ttutl bácsit, most, hogy Budait pestre látogatott, a rádió is szerepeltette, a Tudományos Akadémián pedig magnetofonra vették fel játékát. Kodály Zoltánnak (aki tudvalevőn a népzenekutató csoport vezetője) az volt a kívánsága, hogy a népies műdalirodalom gyűjteményében az ő játékát is rögzítsék le. (Megérdemelné, hogy Miskolcon is jobban megbecsüljék, s ne csak egy kis betérőben cimbalmozzon ...) A kérdés most az, hogy mi az, ami Rudi bácsi cimbalmozásában megragadta Kodály Zoltánt? Igaz, hogy Rudi bácsi ízléssel és mértéktartással játszik, s noha az a szavajárása, hogy ►»megmódosítja a dalokat«, sosem vetemedik szirupos érzelgősségre. Az 1910-es évek előadás stílusánál maradt meg, leghíresebb száma, a Repülj fecském. Igen ám, de mi tetszett ezen Kodály Zoltánnak? Rudi bácsi régifajta cigányzenész, s eddig úgy tudtuk, hogy Kodály Zoltán a magyar népzenekutatással s a népzene terjesztésével éppen a cigánymuzsikálásnak a magyar népdalokat eltorzító stílusa ellen is küzdött. Ezt kérdezgetem most Kodálytól, mert erről a témáról még nemigen szólt a nyilvánosság színe előtt. — Nagy tévedés azt hinni — válaszolja Kodály Zoltán — hogy mi a cigányoknak elvi ellenségei vagyunk. A cigányok között éppúgy, mint mások között, akadnak jó és rossz zenészek. S köztük a legjobbak, például Magyari meg Banda Márton, mindig ízléssel és kitűnő technikával játszottak. Amikor Brahms Budapesten járt, igen nagy tetszéssel hallgatta a cipőnyolc plasztikus előadásmódját, kimetszett frázisait. S amikor szimfóniáit dirigálta nálunk, baráti körben oly módon nyilvánított elégedetlenséget a zenekarral szemben, hogy a cigányokat dicsérte és a Filharmonikusok zenészeiről azt mondta: »Warum spielen die Kerle nicht so...? (Miért nem játszanak olyan jól ezek a fickók?) Mármint azok a cigány zenészek, akiket hallott. Buri Rudolf is nagyszerű előadó, legfőbb erénye, hogy a cimbalmon szólót játszik, akár régi elődei, még zongorakíséretre sem szorítkozik, hangszerén egymaga teljes harmóniát produkál. — Hogyan vélekedik tanár úr Buri Rudolf parádés műsorszámáról, a Repülj fecskémről, s általában a népies műzenéről? Erről sem beszélt eddig ... — A Repülj fecském ősi, jó dallam, magam is alkalmaztam a Molnár Anna énekkari feldolgozásában. Ugyanez a dallam másképpen hangzott, amikor Reményi játszotta, s másképpen most, Buri Rudolf cimbalmán. Nem betű szerint, hanem ad libitum játsszák. Ami pedig a népies műdalokat illeti, a Tudományos Akadémia népzenekutató csoportja legközelebb külön kiadásban jelenteti meg XIX. századbeli termékeit. A népies műdal is szerves része a magyar zenetörténetnek. Szentirmay, Simonffy és Egressy igen tehetséges dalszerzők voltak, ennek a stílusnak a dekadenciája csak a legvégső szakaszán, a XX. században következett be. A népies műdaloknak, kivált a csárdásoknak a cigányok voltak a legjobb előadói, azonban az igazi népdalokkal csak újabban kezdenek megismerkedni. Ugyanis a magyar népdalok ötfokúsága nekik teljességgel idegen. Még a Gyöngyösbokréta idején az egyes falusi csoportok magukkal hozott eredeti dalait is a cigány szégyenszemre kottából volt kénytelen játszani, s gyakran oda nem illő kísérettel. A cigányzenekarok sablonos harmóniái a dúr-moll rendszerben fogant műdalhoz még illeszkednek valahogy, de a népdalokhoz sehogy. Nem ritkán a dallamot is kikezdi a harmónia, ezért nagy probléma a népdal kísérete ... GÁCH MARIANNE A facimbalom az asztalon. Buri Rudolf a maga gyártotta hangszert bemutatja Kodály Zoltánnak és feleségének A betegségéből felgyógyult Kodály Zoltán otthonában Buri Rudolf cimbalmozását hallgatja ... »... a xilophonhoz hasonlít, de a hangszíne, mint a klarinété ...« (Kertész Gyula felvételei) klubraptár A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG KLUBJÁNAK (BUDAPEST, VII., GORKIJ FASOR «.) PROGRAMJA 10, csütörtök, du. C. Megemlékezés Lenin születésének 91. évfordulójáról. Bemutatásra kerül a Lenin Októbere című feliratos szovjet film. a, péntek, du. A. Orosz nyelvtanfolyamok klubdélutánja haladó hallgatók részére. tt, szombat, du. 5. A Hernád utcai általános iskola tanulóinak hangversenye. (Meghívó igényelhető az iskolában). a, vasárnap, de. 10. Ifjúsági filmvetítés. Távolban egy fehér vitorla — feliratos szovjet film. Du. 5. Solohov Új barázdát szánt az eke című regényének orosznyelvű filmváltozata I—n. rész. a, kedd, du. 1. Az MSZBT központi műszaki szakosztályának klubdélutánja. Boromisza Gyula, Kossuth-díjas mérnök, a Műszeripari Kutató Intézet osztályvezetője beszámolót tart a szovjet automatizálás helyzetéről. ORSZAG-VILAG, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetilapja. Főszerkesztő: Alpári Pál. Szerkesztő: Pető Miklós. — Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. Tel.: 923—9*7. — Felelős kiadó: Sala Sándor, a Lapkiadó Vállalat igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VII. Lenin körút 9-11. Tel.: 221—285. — 61.1455 Athenaeum Nyomda, Budapest. (F. v. Soproni Béla.) — Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a keruten) kézbesítő hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra nyolc forint. Külföldön terjeszti: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, vagy a Kultúra külföldi képviseletei. — Kéziratokat nem.»ersünk meg és nem küldünk vissza. Készült 2 színű mélynyomással