Ország-Világ, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-06 / 27. szám
BIDO KOSZtUUZZI ! KEKOVJUT KARÉLIÁBAN — a Szovjetuniónak Finnországgal határos északi területén — jártam mostanában. Hétszázezer ember (karél-finnek és oroszok) lakja ezt a több mint másfél magyarországnyi, 174 000 négyzetkilométernyi nagyságú területet. Petrozávodszk, másfélszázezer lakosú fővárosuk az Onyega-tó partján épült. Eföldrész további jellemzésére legjobb, ha Tobias Guttari itteni költő »A Karéliai Föld« című verséből idézünk: »■Erdő koszorúzza a kék Onyegát, zúg az ősi fenyők koronája a vad vízeséstől reszket a gát. A nyír, a fenyőnek súgja halát, és zümmög a szél szava rája.» Európa második legnagyobb tava, az Onyega uralja a Karél tájat. De még 60 000 kisebb-nagyobb tó víztükre élénkíti a hatalmas erdőségeket. A karél-finnek évszázadok óta együtt élnek itt az oroszokkal. Az itteni népek történetének, életének kiváló ismerői, Mosezezkij akadémikus és Bubrik professzor, a Tudományos Akadémia petrozávodszki intézetében szívesen fogadták a magyar vendéget. Azzal kezdték a beszélgetést, hogy ők is jól ismerik a finn-magyar rokoni kapcsolatokat ismertető elméleteket és irodalmat. Szerintük is a nyelvi bizonyítékok további feltárása mellett szükséges folytatni a történelmi kutatásokat, hogy a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek sok évezreddel ezelőtti szétválásának és elszóródásának titkait felderítsék. Emlegették, hogy Geraszimov szovjet régészprofesszor e tájon két fajta embertípus koponyáját találta a feltárt sírokban: európait és mongolt. Bubrik professzor szerint a Volga és az Ural irányából érkező törzsek orosz földön három irányban váltak el: észak felé a finnek, a karél-finnek, a repszek mentek és Murmanszk környékén élnek ma is a lopaiik. Az észtek nyugaton, a Balti-tenger partján telepedtek le. A magyarok pedig délfelé húzódtak. Az Uralban maradt népcsoportok: komik, udmurtok és más Ázsiában élő néptöredékek nyelvében is lehet rokonvonásokat felfedezni. A petrozávodszki tudósok sok tanulmányt írtak erről. A karél-finnekről már 1137-ben megjelenő novgorodi írások is beszélnek. Mosezezkij akadémikustól Petrozávodszk történetéről megtudtam, hogy I. Péter cár, Szentpétervár (ma Leningrad) alapítója létesítette itt az első hadiüzemeket. A nép »Péter gyárainak« hívta ezeket a kohókat és öntödéket, ahol ágyút meg lövedéket öntöttek az iparos jobbágyok és tulai származású fegyvermesterek. Mindez a XII. Károly svéd király ellen folyó háború céljára kellett. A professzorok elmondották, hogy a gőgös svéd uralkodó így szólt egyszer: »Péter szomszédunk csak építsen városokat, fenntartjuk magunknak a mi- AKADÉMIKUS, MINISZTER ÉS MUNKÁSKÉPVISELŐ NYILATKOZIK AZ ORSZÁG-VILÁGNAK Az Onyega-tó területe 9890 négyzetkilométer. Hossza 248 kilométer, szélessége helyenként a 99 kilométert is eléri. Képünkön: matróz a hajóharangnál 9 (A szerző felvétele) Csehonyint, a traktorgyár Lenin-renddel kitüntetett szakmunkását a június 12-i választásokkor a Legfelső Tanács képviselőjévé választották. Képünkön: Csehonyin képviselő (jobbról a második) a választások után munkatársaival