Ország-Világ, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-53. szám)

1975-09-10 / 37. szám

ÖTLETEKET ADUNK. Nagyon erős perionzsinór van­ ebben a peremfutás rendszerű műanyagdobozban, amely a ru­haszántást szolgálja kis lakások­ban. A dobozt a falba vert szög­re függesztjük, s a kihúzott zsi­nórt a szemben levő fal kampós­­szögébe akasztjuk. A dobozos szárítókötél útra, nyaralásra is praktikus. A háziasszonyok, festés vagy tapétázás után, bosszankodva né­zik az egyre szaporodó foltocs­kákat a villanykapcsolók körül. Ezért célszerű, ha sötétebb, a bútorral vagy a huzattal harmo­nizáló színű olajfestékkel von­juk be a falat a kapcsoló körül. Ha a fal tapétázott, ragasszunk rá lemosható tapétából kivágott kör alakú darabot. Praktikus apróságok A nagyméretű olló, amelynek egyik fogója ferde, nemcsak sza­­bászati, hanem tálalási segédesz­közként is használható. Segítsé­gével a főtt vagy sült csirkét, csontos húsokat lehet szeletel­ni. Nem kell minduntalan elő­szedni a kést és a vágódeszkát , s a kezet is jobban védi a sé­rüléstől. Régi, megunt, esetleg a hőtől deformálódott lámpaernyőnk modernizálásához adunk ötletet. Kemény kartonlapból, vagy vas­tagabb selyemből huzatot sza­bunk, s azt apró öltésekkel rá­varrjuk a vázra. A huzatra elütő színű horgolást készítünk. Ehhez a bútor színével harmonizáló, egyszínű (zöld, kék, sárga stb.) vagy több színű fonalat használ­junk. A horgolt lámpaernyő ke­vés munkával, maradék fonalból nagyon gyorsan elkészül. A praktikus apróságokra — mint már annyiszor — ezúttal is az ipar (és a külkereskedők) figyelmét hívjuk fel. Szeretnénk ezekkel mielőbb találkozni — az üzletekben. .. EGÉSZSÉGÜGY A viszketegség és — a fehérnemű Bőrvi­szketegséggel járó kellemetlen közérzetről számolt be levelében egyik vidéki olvasónk, aki arra is kitért, hogy sok ismerőse is szenved a néha elviselhe­­tetlenségig fokozódó — a bőr felületén jelentkező apró kiütések okozta — visz­ketéstől. Hadd tegyük hozzá, hogy nem­csak a felnőttek, hanem még a csecsemők is szenvednek a bőrkiütésektől. A fellépő bőrelváltozások többnyire a fokozott ve­rejtékezésre vezethetők vissza. Talán káros az izzadás? Szó sincs róla, hiszen a párolgó verejték lehűti a bőrt, ilyenformán megvédi a túlmelegedéstől. A baj többnyire olyankor kezdődik, amikor valamilyen körülmény gátolja a verejték elpárolgását, s emiatt fellazul a bőr fel­színét borító szaruréteg. Ezért kell külö­nös gonddal ápolni a bőrt a hajlatok tá­ján. Az egymással érintkező bőrfelülete­ken ugyanis a test nem képes megfele­lően szellőzni, s így a verejték sem kel­lően párolog. A bőr gyulladását az is fo­kozza, hogy járás, mozgás közben a bőr ledörzsölődik, s az így keletkező nedves­ség a bőrön amúgy is megtalálható bakté­riumokat és gombákat szaporítja, így a gyulladás helyén még felületi fertőzés is lehetséges. Védekezni rendszeres tisztál­kodással, napi kétszeri mosakodással és rendszeres gyógykezeléssel lehet. Ha a hajlatokat hintőporral beszórjuk, nemcsak befedjük, hűsítjük, szárítjuk az érzékeny bőrt, hanem a síkos hintőporral a kidörzsöléstől is megvédjük. Antiszepti­­kus hintőporral — neve is jelzi, hogy fertőtlenítő hatású — a baktériumok sza­porodását is meggátoljuk. De minden újabb hintőporhasználat előtt az előző­nek a nyomait tisztítsuk le. Fontos a fe­hérnemű helyes megválasztása is. A leg­kevésbé praktikus, sőt azt mondhatjuk, hogy egészségtelen, a tiszta műszálas fe­hérnemű — kombiné, nadrág alsó trikó és alsónadrág — használata. A test ha­mar befülled alattuk. A nyirkos bőr, a fellazult szaruréteg elsősorban a gombák szaporodásának ked­vez. A leggyakoribb a lábujjak közötti gombásodás. A fokozott izzadás úgy meg­gyorsíthatja a lábgombák szaporodását, hogy még a talpon, lábszáron, lábfejen is f­ szétszórt, mélyen ülő, erősen viszkető Q gombák lephetik el a bőrt. Ez a fájdalo­M más, kellemetlen tünettel járó bőrbaj­oa megelőzhető, illetve terjedése meggátol- E ható Fungifen oldattal, mellyel a bőrrel- E színt naponta 1—2 alkalommal bedör­­­­zsöljük, majd Mikofen védőhintőporral­­ behintjük. ft) ■■ Az Ország-Világ étrendjavaslata HÉTFŐ: Köménymagleves, fóliában sült sertésérme burgonyával, salátával (recept), gyümölcs KEDD: Töltött gomba tejfölös mártással, daramorzsa gyümölcsízzel SZERDA: Brassói káposzta (recept), túrós palacsinta CSÜTÖRTÖK: Sült oldalas rizzsel, kukorica PÉNTEK: Májpüréleves, zöldbabfőzelék párizsival, szőlő SZOMBAT: Fejtett bableves, húsos palacsinta, alma VASÁRNAP: Zöldségleves, töltött felsálszelet savanyúsággal, rizs­felfújt csokoládéöntettel RECEPTEK Fóliában sült sertésérme. Négyszögletesre vágott alufóliát vékonyan bekenünk zsírral, rá­teszünk 2 db (egyenként kb. 4—5 dkg-os) jól kivert, sózott, borso­­zott sertéshús szeletkét — és be­borítjuk vékony burgonyakari­kákkal. Ezt is megsózzuk. A fó­lia szemben levő széleit dupla ráhajtással összefogjuk és így a csomagot lezárjuk. Vigyázzunk, hogy a fólia ne tapadjon szoro­san a benne levő ételanyagra, mert a sütés közben képződő gőz a csomagot szétfeszítheti. A cso­magokat a húsos oldallal lefelé fordítva tegyük előmelegített sü­tőbe, a rácsra, 12—15 percig süs­sük, majd átfordítva is kb. 5 per­cig hagyjuk a forró sütőben. A rács alá tegyünk tepsit, vagy sü­tőlapot, hogy az esetleg kifolyó húslé és zsír arra csepegjen. A fóliacsomagokat előre elkészít­hetjük, felhasználásig a hűtő­ben tartsuk. Ízesítésül a húsra tehetünk egy-egy sonkaszeletet, vagy vékonyra vágott hagymát, esetleg gombaszeleteket is. Brassói káposzta. A fejes ká­posztát legyaluljuk, vagy apróra vágjuk és 2—3 darabba vágott sertéshússal, sóval, köménymag­gal annyi vízben, amennyi jól ellepi, puhára főzzük. Füstölt szalonna szeletekből „kakasta­réjt” sütünk. A jól megfőtt húst a káposztából kivesszük és fel­szeleteljük, a káposztához pedig hozzáadjuk a kevés liszttel és a szalonna zsírjával elkevert tej­fölt, s felforraljuk­ a felszeletelt húst és sült szalonnát a tetejére téve, forrón tálaljuk.

Next