Ország-Világ, 1987. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-15 / 28. szám
Úgy látszik, napjainkban előbb válik közismertté egy kétes értékű „csodaszer”, mint a gyógyszeripar bármely valóban sikeres, hatásos terméke. Dr. Kovács Gábor, a Gyógyszerkutató Intézet igazgatója nem is titkolja: haragszik a csodaszerekre. Nem azért, mert „kívülállók” próbálkoznak gyógyszerkészítéssel, hanem mert elterelik a figyelmet az igazán nagy eredményekről, és a csodaszerek feltalálói szinte kivétel nélkül fel akarják rúgni a játékszabályokat, nem tartják magukra nézve kötelezőnek a nemzetközi normákat. Pedig ezek a normák rendkívül szigorúak. A gyógyszer ugyanis éppúgy csúcstechnológiai termék, mint a repülőgép, az autó vagy a mikroelektronika. Egy-egy „eredeti” gyógyszer kidolgozásában rendkívül sok szakember vesz részt: kémikus, biológus, orvos-klinikus, farmakológus, biokémikus, toxikológus és még felsorolni is nehéz, hányféle szakma képviselője működik közre abban, hogy a kémcsőtől a betegágyig juthasson a hatóanyag. — Mennyi időt vesz igénybe ez az út? — Eredeti gyógyszerek esetében akár tíz-tizenkét évet. A költségek pedig elérhetik az ötvenmillió dollárt is. Ennek tudatában talán már érthető, miért a legfejlettebb országok tőkeerős, multinacionális cégei készítik az eredeti gyógyszerek 80-85 százalékát. A maradék 15-20 százalékon osztozhat csak a világ többi gyára. Köztük a Gyógyszerkutató Intézet, mely 1950-ben alakult a Chinoin tőszomszédságában, s kezdetben alig néhány kutatóval dolgozott. Ma viszont csaknem nyolcszáz munkatárs képviseli itt a gyógyszerkutatáshoz szükséges valamennyi szakterületet. — Intézetünk életében 1982 hozott gyökeres változást — mondja az igazgató. — Addig ugyanis a minisztérium egyik kutatóintézeteként működtünk, 1982-től viszont a magyar gyógyszeripar közös vállalata lettünk. Legfőbb felügyeleti hatóságunk az igazgatótanács, amely a hat gyógyszergyár igazgatóiból áll. Az ipar megbízásai alapján dolgozunk. Az utóbbi években egyébként kedvezően alakult az egész gyógyszeripar fejlődése. Központi fejlesztési program segítette az eredeti gyógyszer-, illetve növényvédőszer- és intermedierkutatást. Az eredmény: gyógyszeriparunk termelése ma már eléri az évi 35 milliárd forintot, és tőkés exportja 190 millió dollár. A magyar gyógyszergyárak jelentős sikereket értek el eredeti magyar gyógyszerek bevezetésével a fejlett nyugati országokban is. Ismert a Kőbányai Gyógyszerárugyár japán sikere a Cavintonnal. A Chinoin Deprenylje az Egyesült Államokban, Ipriflavonja (csontritkulás elleni szer) Japánban kerül rövidesen forgalomba. Az EGIS a Grandaxint vezette be Japánban, ezt a molekulát egyébként intézetünk dolgozta ki. — Összesen hány olyan gyógyszer van forgalomban, amelyet az intézet dolgozott ki? — Eddig kilencet törzskönyveztek Magyarországon. Ezek elsősorban rákellenes, illetve a központi idegrendszerre ható és keringési betegségeket gyógyító GYÓGYSZERKUTATÁS - VILÁGSZÍNVONALON A kémcsőtőlSi llCtC|á4JY14| Kísérleti fermentációs üzem (FOTÓ: MTI NAGY Z. LÁSZLÓ) Világszerte jól ismert kutatógárda jó műszerezettséggel végezheti munkáját A gyógyszer idegrendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata patkányon 14 ország-vilÁg