Ország-Világ, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-01 / 35. szám

558 —■ IRODALOM — Előfizetési felhívás. Becsmérelt szenvedély czímen regényt ad ki Endrei Zalán. A regény díszes kivitelben, képes borítékkal 10 ív körüli terjedelemben szeptember havában jelenik meg. Előfizetési ára 1 forint. Az előfizetési pénzeket 1895. szeptember 5-ig a szerző czímére (Budapest, III., Lajos­ utcza 14.) kell elküldeni. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben czímű nagy hon- és népismertető vállalatból köze­lebb már a 234-ik füzet jelent meg, mely 15. füzete Magyarország IV. kötetének, vagyis a Dunántúl leírá­sára szentelt kötetnek, mely már-már befejezéséhez köze­leg. A jelen 15. füzetben Mosonmegye ismertetésének befejezését és Győrmegye leírásának első részét vesz­­szük, amazt Rodiczky Jenő, emezt Francsics Norbert tollából. Mind a két író nagy gonddal gyűjtötte és állí­totta össze a tárgyára vonatkozó adatokat s érdekes és vonzó képekben állítják az olvasó elé hazánknak e neve­zetes megyéit. A sok új s részben eddig földolgozatlan részleteket magukban foglaló czikkeket díszes rajzok élénkítik, többek közt az oroszvári és féltoronyi kastély, Pannonhalma, a hédervári kastély (gr. Khuen-Héderváry Károly horvát bán törzsbirtoka), Győr város nevezetesb részeinek rajzai, stb. A rajzok Cserna Károly, , Feszty Árpád, Háry Gyula, Jantyik M. és Kimnach L. művé­szeinktől valók. — A vállalat a magyar kir. államnyomda kiadásában s Révai Testvérek bizományában jelenik meg kéthetenkénti füzetekben. E munka minden hazai könyv­­árusnál megrendelhető akár egyes füzetekben, akár köte­tenként, akár előfizetéssel. Egész évi előfizetés (24 füzet) 7 forint 20 krajczár, félévre (12 füzet) 3 forint 60 kraj­­czár, negyedévre (9 füzet) 1 forint 80 krajczár. Szalay-Baróti A Magyar Nemzet Törté­nete czímű füzetes vállalatból most jelent meg a 20-ik füzet, melyben dr. Baróti Lajos az Anjouk korát , Róbert Károly uralkodását tárgyalja, melyet befejezve, Nagy Lajos király dicső uralkodása leírásába fog bele. A füzethez egy igen szép műmelléklet Dezső vitéz föl­áldozza magát királyáért (Molnár J. festménye) van csa­tolva. A szöveg közé nyomott képek a következők: Károly király pecsétjének előlapja (Az Orsz. Levéltárban őrzött eredetiről, mely a király egyik 1323-iki oklevelén függ, Károly Róbert pecsétjének hátlapja, flórenczi arany, Károly Róbert-féle arany forint, Károly Róbert ezüst garasa, XIV. századi magyar lovas főúr), Dörre Tivadar rajza a képes krónika nyomán), Bajor Lajos (München­ben levő síremlékéről.), János cseh király mellszobra, Kázmér lengyel király mellszobra, V. Károly császár mellszobra, Kezdő »L« betű A. Lajos 1365-iki oklevelén. (Az Orsz. Levéltárban őrzött oklevél másolata.) Rózsa Sándor a szabadságharczban. Az 1848— 49-iki magyar Szabadságharcz Története czímű nagy munkának most jelent meg a 42 ik füzete, mely­ben Gracza György rendkívül érdekesen írja le Rózsa Sándor 1848-iki szereplését. Egészen új alakban látjuk a hirhedett betyárt, a­ki száz főnyi lovas csapatával szörnyű pusztítást tett a fellázadt (szászok) ráczok közt. Igen szépek a füzet képei is, különösen érdekes a ma­gyar bankópénz összes maradványainak a bemutatása. A képek a következők: Osztrák hadi lobogó, Honvéd attila, Dunyov, honvédezredes, Vécsey tábornok, tábori látcső, Töltényláda a honvédségnél. Oláh prefektek kardja. — A honvédség fegyverei (Az aradi ereklye-muzeumban őrzött eredeti után.) Bohusné Szögyény Antónia, 1848— 1849- iki magyar bankóprés maradványai, Az aradi vár szükségpénze, Bem arczképe, Petőfi Sándor rajzolta, Pénznyugtat­vány. Vidéki Költők Albuma czím alatt Kovács Zsigmond és Sárosi Árpád vidéken élő Írók s írónők műveiből egy kötet verset adnak ki. Vállalatuknak kettős intencziója van : egyik az, hogy a vidék azon íróinak, a kik elszigetelt voltuknál fogva úgyszólván hírből is alig ismerik egymást, ez úton adjanak szellemi találko­zót. Másik pedig az, hogy életjelt adva magukról, bebi­zonyítsák, miként a főváros nagy fejlettséggel biró iro­dalma mellett ma már a vidék irodalma is számottevő. Kötetükbe kizárólag vidékeken élő írók művei vannak fölvéve. Tekintve a kötet terjedelmét s díszes kiállítá­sát, annak árát 2 forint 50 krajczárra szabták. Dísz­kötésben a mű 3 forint 50 krajczárért lesz kapható. Az előfizetők szíveskedjenek az előfizetési pénzeket Kovács Zsigmond, mint a vállalat egyik szerkesztője nevére (Kassa, városház) czímezve, ez év október 15-ikéig kül­deni meg. Azontúl a mű csak 50 krajczárral magasabb bolti áron lesz kapható. Békésmegye monográfiája. Békés vár­megye törvényhatósági bizottsága, hazánk ezredéves fenn­állásának ünnepére, dr. Karácsonyi János jeles történet­tudósunk által megiratta a vármegye történetét s azt a milleniumra kiadni szándékozik. A mű czíme Békés vár­megye története és három kötetből fog állani. Az első kötet a vármegye általános történetét fogja tárgyalni. A második kötet a vármegye területén most létező és egy­koron létezett városok, községek történetét tartalmazza. A harmadik kötet pedig az 1848-ik évig itt élt és a köz­élet terén szerepet játszott nemes családokról fog szólani. A három kötetben, 90 nyomtatott íven, finom papiroson, mintegy 80—100 díszes illusztráczióval megjelenő munka előfizetési ára 6 forint. Az előfizetések dr. Fábry Sán­dorhoz Békés vármegye alispánjához Gyulára, a folyó­évi szeptember hava végéig küldendők be. — A mű az 1896 - ik év tavaszán fog megjelenni. iiiiiiiiiiiiii in 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111 nini min­iiiiii min ■ ni minii ORSZÁG-VIL­ÁG színház, művészet Az operaház uj idénye. A m. kir. opera­ház idei szezonját vasárnap, szeptember elsején nyitják meg. Ezen az estén a Cremonai hegedűs és a Csárdás kerül színre. Ma Elbert Imre Tumora czímű operájából megvolt az első karpróba. Hangverseny a Margitszigeten. A mar­gitszigeti fiatalság minap a felső vendéglő termében hang­versenyt rögtönzött. A műsort Kabos Ede nyitotta meg, a­ki Hermann Ottónénak Tavasz virág nélkül czímű hangulatos novelláját olvasta fel. Utána Dolecskó Marcsa egy Godard-féle mazurkát játszott el ügyesen. Majd Salamon Katinka, aki mint drámai színésznő e télen nagy sikerrel állotta meg helyét a kolozsvári színházban, mutatkozott be a közönségnek, ezúttal mint énekesnő. Káldy Gyula Csalogány cz. dalát adta elő rendkívül bájosan, viharos tetszés mellett, s utánna még egy olasz románczőt énekelt el. Sándor Ákosné úrhölgy kísérte zongorán. Majd Hutiray Gizella játszotta el id. Ábrányi Kornél egyik ábrándját igen csinosan. Az estét dr. Vasziljevits Emil zongorajátéka fejezte be. Hangverseny után közös vacsora és táncz volt. Nemzeti színház. Jászai Mari asszony kedden, e hónap 27-én lépett föl először szabadság­­ideje után Shakspeare Macbethjében. Szombaton 31-én, Moliére Misantrop­ba­ került szinre Alcest szerepében Somlóval. Celimenét Helvey Laura játszotta. Toldy István Új emberek czímű vígjátékát szeptember 7-én adják elő egészen új szereposztással : Csipkéit — Víz­vári, Metellát — K. Hegyesi Mari játsza. Ezzel egy este kerül szinre Musset az Ajtó zárva vagy zárva legyen czímű egy felvonásos vígjátéka, a két főszerepben Ná­­dayval és Lánczy Ilkával. Sudermann Pillangócsata Czimű új vígjátékát szeptember 20-ára tűzte ki az igaz­gatóság. Szeptember folyamán szinre kerül még Shakspeare Hamletot is. Hamletet - Mihályit, a királyt — Szacsvay, a szellemet — Bercsényi, Polóniust — Szigeti Imre, a színészkirályt — Bakó, a királynét — Jászai, Ophéliát pedig P. Márkus Emilia játsza. Jutalomjáték. A városligeti színkörben minap Gyöngyi Izsónak a jutalomjátéka volt az Uj honpolgár­ban Gyöngyi már évek óta kedvelt komikus, az Uj honpolgár pedig kedvelt nyári darabja lett a közönségnek. A Goldstein Számi belépőjét, a­mely kü­lönben Konti szerzeménye, városszerte dalolják és fütyölik. A jutalmazott persze most is viharos hatást ért el vele. Előre kell bocsátanunk, hogy a színkör zsúfolva volt és hogy sokan jegy nélkül voltak kénytelennek tá­vozni. Gyöngyi a töméntelen tapson felül vörös szala­gos babérkoszorút kapott barátaitól, egy másik koszorút tisztelőitől, egy virágkosarat 12 üveg pezsgővel, stb. Előadás után társasvacsora volt. Bayreuthi készülődések. Bayreuthben a jövő évi színjátékokhoz befejezték a technikai előmun­kálatokat. Wagner Kozima asszony maga ügyelt föl e munkákra és ezért lakását a Wahnfried-villából a szín­ház királyszalonjába tette át. A szereptanulás végett ott időző művészek már elutaztak Bayreuthból. Az utóbbi hetekben ott volt Van Dyk is. Baross Gábor szobra. Széchy Ferencz Lendvay­ utczai műtermében elkészült a Baross-szobor vázlatával. A miniszter egy fatörzsök formához támasz­kodik ; bal keze csípőjén nyugszik. A talapzaton, úgy elől, mint hátul, reliefek láthatók, a­melyek a zóna­tarifát és vasutat, a hajózást és a Vaskaput jelképezik. A szobor jobboldalán a kereskedelem, baloldalán pedig az ipar alakja áll. Most mintázza Széchy Árpád szob­rát is, a­mely két és fél méter magasságú lesz és az új országház északi részét fogja ékesíteni. Ennek a szobornak is lesznek mellékalakjai: jobbról és balról egy-egy apród. Dumas új darabját, a La route de Thébes­et, a­mely már annyi idő óta késik, most végleg dec­em­­ber végére vagy január elejére helyezik kilátásba a Comédie Françaiseben. A két főszerepet nők és pedig Bantet és Blanche Pierson fogják játszani. Moliére há­zának egyik legelső újdonsága lesz ez idén Bernier Henrik Le fils d’Aretin czímű történeti darabja, a­mely­­­nek színhelye többek közt a Velencze melletti Chioggia. Jules Clarette, e színház igazgatója, összekötötte a kel­lemest a hasznossal és nyári utazása közben Chioggiá­­ban tanulmányozta a helyi viseletét. A­­napokban tehát onnan egy egész csomó festői öltözék érkezett Párisba; ezeket a ruhákat ismeri minden olasz kéjutazó. Fölveszi pedig e jelmezeket Reichenberg kisasszony, a Comédie naivája. Clarette különben néhány napig Münchenben is tartózkodott, meghallgatva a Wagner-ciklusból néhány előadást. Népszínház. Két érdekes estéje volt a múlt héten a népszínháznak. A Vereshagottban Folli­­nuszné Csigaházi Etel, a győri színház tagja, vendég­szerepeit, Sajgónét játszotta. Értelmes színésznő, a­kinek van ízlése is és a­ki nem siránkozik annyit, mint más anyaszínésznő. A városligeti színkörből, a­melynek egy szezonon át tagja volt, mint kellemes vígjátéki anyát ismerjük; a népszínháznak mind a két genréban szol­gálatot tehetne. Ligeti Mária asszony, a czímszerep ábrázolója, énekben, játékban keveset nyújtott. Szirmai, Tollagi és Csatai Zsófi viszont a lehető legjobb ízűek voltak;­övék is lett az est sikere. — A Hoffmann meséi­­nek előadására hazajött az egyik primadonna, Komá­romi Mariska, az operától pedig eljött Arányi Dezső. Mind a kettőt kitörő lelkesedés fogadta. Tenoristánknak — hogy a vendéggel kezdjük — pompásan csengett a hangja és egyébként is kitűnő estéje volt. A balladát, a románctot, a c­anzonettát mind csupa hévvel énekelte. A közönség örömmel tapsolta nyílt színen és felvoná­sok után. Hasonló ováczióban részesült Komáromi Mariska is, a­ki kristálytisztaságban és teljes fényben hozta vissza hangját. Persze virágok közt tartotta bevo­nulását. Vidorról, Kiss Mihályról, Kassairól, Mihályiról, valamint Bokor karmesterről hasonlókép teljes elisme­réssel szólhatunk. A miniszterelnök mellszobra. Róna Jó­zsef szobrásznak néhány nap óta Bánffy Dezső minisz­terelnök modellt­ ült egy szoborhoz. A szobor, a­melyet Róna márványba farag, az ezredéves kiállítás képző­­művészeti osztályában lesz látható. Az orsz. magyar zeneakadémián a beira­tások szeptember 2-án kezdődnek és 8-káig tartanak. Beiratkozni lehet minden nap d. u. 3—5 óra közt az igazgatóság irodájában (Andrássy­ út 67., II. eva.). A fölvételi vizsgákat szeptember 9-én kezdik meg. Az első félévi tandíjat a már fölvett, tehát régi növendékek a beíráskor, vagyis előre kötelesek lefizetni, de a tandíj­­mentesek, illetőleg azért folyamodók kivételt képeznek. A régi, valamint az új jelentkezők is kötelesek születési bizonyítványukat bemutatni. Bővebb felvilágosítást a zeneakadémia igazgatósága ad. A Hauptmann-család, Hauptmann Ger­hard családjában az alsó néprétegek boldogítása, úgy tetszik, családi­­ hajlam. Most Hauptmann Károly, a Takácsok szerzőjének testvére, irt egy négyfelvonásos színművet, a­melynek c.zíme Az erdő népe: Waldleute. Tárgya a sziléziai parasztéletből van merítve. Bemuta­tója a bécsi Raimund-színházban lesz. Hangverseny Tátrafüreden. Ney Dávid az operához művésze és Lie­dl Ferencz hegedűs Tátra­füreden hangversenyt rendeztek. A közönség soraiban volt számos lengyel notabilitás is, a­kik elragadatással hallgatták a magyar dalokat. Kéry Gyulának Túl a Dunán, Baranyában kezdetű nótáját le is kótáztatták Ney Dáviddal nem kevesebb, mint tizenöt példányban. ZEj^E ^ Milléniumi zeneművek. Id. Ábrányi Kornél, a kitűnő magyar zeneszerző Milléniumi magyar zene­műveire hirdet előfizetést. A terjedelmes s a zenei mű­formák többféle válfaját felölelő kiadvány tartalmát a következő művek fogják képezni : 1. Milléniumi magyar Szonáta. Három tételben, zongorára, két kézre. 2. Mille­niumi magyar műdal. Énekhangra, zongorakisérlettel. (Eredeti szövegét irta : Makai Emil.) 3. A magyar roman­tikából. Két zenekép, zongorára, két kézre. a) A magyar Alföld költészete, b) A­mit a várromok regélnek. 4._ Egy magyar király-hymnusz Jókai Mór szövegére. Ének­­hangra, orgona-, harmonium és zongorakisérlettel s férfi- és vegyeskarra átírva. 5. Két magyar népdal. Énekhangra, zongorakisérlettel. Mind e művek összesen egy vaskos kötetben még ez október havában fognak megjelenni s a t. ez. előfizetők vagy megrendelőknek azonnal posta útján megküldetni úgy helyben, mint vidéken. Előfizetési vagy utánvételes megrendelési ár csak 3 frt (hat korona), oly ár, mint a hazai kiadványoknál még nem fordult elő. A bolti ár meg fogja haladni ennek a kétszeresét. A kiadvány teljes megjelenése után az egyes művek külön is kaphatók lesznek. A kiadvány díszes kiállítá­sát, valamint annak pontos szétküldését a Bárd Ferencz és testvére zeneműárusi c­ég (Kossuth Lajos­ utcza 8.) végzi, a­hová minden erre vonatkozó megkeresés is intézendő. Minden öt előfizető vagy megrendelő után egy tiszteletpéldány jár. Előfizetni vagy megrendelni lehet minden zenemű- és könyvárusnál, valamint a szerző­kiadónál (Kalap­ utcza 22.) E jeles munkát mi is igen ajánljuk. 1895

Next