Ország-Világ, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1903-10-11 / 41. szám
XXIV. évfolyam. Budapest, 1903. október 11._________________41. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Hold-utcza 7. ——---------- szerkesztik----------------~~--------------- « előfizetési ára . Egész évre ie korona, «i*TM 8 korona, ~=== Kiadja az Országos Irodalmi Reszvenytarsasag.~~ y: Dr. VÁRADI ANTAL ! DR. FALK ZSIGMOND díszpéldány előfizetés, ára egész évre so koronas zeretett atyamesterünk, dr. Falk Miksa wS hetvenötödik születésnapját ünnepnepelte. Az a rajongó szeretet, az a mélységes tisztelet, melylyel sajtónk e korszakot alkotó alakját — kit lapunk büszkén soroz munkatársai élére — a közönség s az egész magyar literatúra körülveszi, természetessé teszi azt a minden ünnepélyes alkalommal megújuló s írásban és képben kifejezést nyerő örömünket, melylyel nagy írónk s nagy hazánkfia születése napját kisérjük. A korona magas bizalma s a nemzet mélységes szeretete benne találkoznak, így ő benne tiszteljük azt a gondviselésszerű férfiút, ki mindenkor megszólal, ha nemzetünknek létkérdéseiben tanácsra van szüksége. A magyarok Istene tartsa meg sokáig nagy hazánkfiát, kinek születésnapjára a »Magyar Nemzet« következő szép sorokat szenteli: »Friss erőben és egészségben ünnepli ma Fáik Miksa, a várbeli képviselő, a »Pester Lloyd« felelős szerkesztője születésének 75-ik évfordulóját. A magyar zsurnalisztika e magasan kimagasló alakja üdvözlői sorában kis helyet kérünk mi is és szeretettel köszöntjük azt a férfiút, aki egész életét a haza becsületes és nagysikerű munkálkodásában töltötte. Fálk Miksa hetvenötödik születésnapja nem lehet alkalom, hogy nagy és hervadhatatlan érdemeit itt felsoroljuk. — Annyira közöttünk él, annyira velünk, hogy ismer mindenkit, ismeri mindenki és olyan állandó tisztelettel környékezi, mely az ő nehéz pályáján csak nagyon keveseknek jutott osztályrészül. Egyike azoknak, akiknek jelentékeny részük van Magyarország megizmosodása Dr. Fáik Miksa. — 1828—1903. — ban; állandóan azon fáradozott, hogy hazájának érvényt szerezzen az európai konczertben. De ragyogó tolla sohasem ragadta el és mindenben megtalálta a helyes utat nemcsak nemzete, de királya szivéhez is. Egész fiatal ember volt még, a mikor szavának és írásának súlyt tudott adni és tiszteletet és szeretetet szerezni mindenfelől személyének. Tizenhárom esztendős kora óta saját maga kereste kenyerét és még egész fiatal ember volt, mikor a pesti lapok egynémelyikénél elérte a legnagyobb fizetést, — tíz forintot, ami akkortájt jelentékeny összeg volt. Ámde hirtelen úgy érezte, hogy hazájának nagyobb szolgálatot tehet, ha Bécsben folytatja publicisztikai működését. És azzal a száz forinttal, melyet tíz forintos honoráriumából gyűjtött össze, Bécsbe ment, sőt ott is alapított egy magyar újságot, melynek »Magyar Sajtó« volt a neve. Állandó érintkezésben állott Széchényivel, Eötvössel, Deákkal, Andrássyval. Munkálkodása, melyet a magyar szabadelvűség lobogója alatt teljesített, nem egyszer ellentétbe helyezte az osztrák felfogással, de ő, aki a saját személyét illetőleg soha semmire, a szabadságánál egyébre nem vágyott, mindig győzött felfogásával. Működését el kellett ismerni és mindenki tudja, hogy nem befolyásolhatta még ő felségét sem, aki őt hívta meg, hogy Erzsébet királynét a magyar szóra tanítsa. És hogy e megtisztelő állásában milyen szolgálatokat tett hazájának, ez már a legendával határos. Mikor 1867-ben visszajött Bécsből, hogy a Pester Lloyd-társulat lapjának élére álljon, szerény büszkeséggel mondotta: — Sem babért, sem kincset húsz évi publiczisztikai pályámról nem hoztam magammal. Ámde elhoztam függetlenségemet, melyet a sors minden körülménye között meg tudtam tartani. Egész küzdelmem legszebb diadala a nevem tisztasága, melyet sem a politika, sem az írás nem tudott soha egy pillanatra behomályosítani. És ez lehet büszkesége Fálk Miksának ma is, hetvenötödik születésnapján, amikor ismét egész teljességben nyilvánul meg az a tisztelet és szeretet, melyre, ha valaki, úgy ő bizton rászolgált.« Dr. Falk Miksa íróasztalánál.