Ország-Világ, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1907-10-27 / 43. szám
898 t Goll János, Goll János meghalt. A magyar zeneművészetnek és a magyar zenepedagógiának nagy gyásza van: meghalt Goll János, egyik legrégibb harcosa a legbuzgóbb művelője a magyar zenei kultúrának, aki egy emberöltőn keresztül kitartó, céltudatos munkássággal, leküzdve minden előítéletet és áthidalhatatlannak látszó akadályt, vitte előre a magyar dal kultuszát. Hozzánk, az »Ország-Világ«szerkesztőségéhez igen közeli kötelékek fűzték Gáll Jánost. Szeretett, tisztelt munkatársunk és barátunk volt, akinek elvesztét fájdalmas szívvel gyászoljuk. Lapunk olvasói is nem egyszer találkoztak az »Ország-Világ«-ban Gáll János gyönyörű, lelket indító dalaival. Melegen érző szíve volt, fanatikusan szerette a magyar zenét, és ezért áldozott időt, vagyont és egészséget.Gyászos szívvel, őszinte, igaz megilletődéssel és az felhányása miatt az egész zenevilágot ért nagy veszteség tudatában álljuk körül a jó öreg barát koporsóját és mondunk neki a magunk és olvasóink nevében egy utolsó istenhozzádot. Goll János Báttaszéken (Tolna-m.) született 1841. évben. Tanulmányai befejezte után Pest szabad királyi város tanítójává nevezték ki. Pedagógiai tanulmányai mellett a Nemzeti Zenedében a képesítő zenei tanszakot is elvégezte és a legbuzgóbb ambícióval állott a zeneművészet szolgálatába. Rajongó lelkesedéssel csüngött f meg az éneken. Ezen a téren alkotta meg úgy is, mint zeneszerző, úgy is, mint pedagógus örökbecsű műveit. »Énektan«-a már a 12-ik kiadást érte meg. 1885-ben a magyar férfikar-irodalom gyűjteményét, az »Apolló« folyóira mŰVÉSZET. Bartha Miklós síremléke. Két éve annak, hogy a magyar közélet és politika egyik legjelentékenyebb alakja, Bartha Miklós elköltözött az élők világából. Nem volt beteg, úgyszólván az íróasztal mellől ragadta el a zord és kérlelhetetlen végzet körünkből. Kedden, midőn síremlékét leplezték le a kerepesi temetőben, ott állott hantja mellett az egész magyar társadalom, hogy lerójja kegyeletét a nagy költő, a lánglelkű politikus és törhetetlen jellemű férfi iránt. A verőfényes októberi délután, a temető bánatos mélasága és a megjelentek szemében ragyogó könnyek szolgáltattak méltó keretet a lélekemelő szép ünnephez. Elsőnek Holló Lajos mondott gyönyörű beszédet a szoborbizottság nevében. Utána Barabás Béla beszélt a képviselőház nevében és letette a Ház koszorúját. Wesselényi Ferenc báró a függetlenségi párt részéről beszélt, ugyancsak ő tette le a párt koszorúját a sírra. Majd Vaszilievits János polgármester vette át beszéd kíséretében az emlékművet a főváros nevében. Ott volt küldöttségileg Zenta város polgársága is, ennek a kerületnek volt Bartha Miklós követe, mikor elhunyt. Az érdekes emlékművet, melyet Kallós Ede szobrászművész mintázott, képben mutatjuk be. Spányi Béla képeit kollekciós tárlatban mutatta be múlt héten az Eggenberger-műkereskedés megnagyobbított s modernül berendezett kecskeméti utcai szalonjában. Ez a kollekció az ismert Spányi-képekből áll, minden újszerűség, stílusváltoztatás nélkül. A Műcsarnok két év előtti kollekciós tárlatán szerepelt Spányiképek módosított kópiái ezek, azonos hangulatokkal, azonos előnyökkel és hátrányokkal. Eladós képek mindenesetre, mert a közönség szereti az efajtákat: a borongós őszt sárguló levelekkel, az aláhanyatló nap vérvörös színszórását, a csöndes lápot gólyákkal vagy a nélkül, továbbá általában a különféle bánatos poétái hangulatokat. Ezeket Spányi ügyesen, trenirozottan tudja visszaadni s ilyképpen számíthat is anyagi sikerre mostani kollekciója alkalmából. A megnagyobbult s megszépült Eggenberger-féle »Új Szalon« most már számottevő műkereskedéssé küzdötte föl magát, amelynek váltakozó s nívós kiállításait érdemes figyelemmel kisérni. A kiállítás ingyen tekinthető meg. (b.) A Kossuth-szobor, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter leiratban fölhívta a fővárost, tudassa vele, minő stádiumban van a Kossuth-mauzóleum, a Kossuth-szobor és a Szabadságharc-szobor dolga. A polgármester most válaszolt a kereskedelmi miniszternek. Válaszában elmondta, hogy a Kossuth-mauzóleum külső építkezésével elkészültek, még csak Hungária nagy kőalakja hiányzik. A mauzóleum belsejében megkezdték a színes mozaik lakását. A polgármester bízik benne, hogy a jövő évben befejezik a mauzóleum építését s jövő évi november elsején felavathatják. A Szabadságharcszobor építésére most kötik meg a szerződést s már fölhívták a kivitellel megbízott művészeket, hogy a részletes munkatervet dolgozzák ki. A Kossuthszoborra hirdetett pályázat 1908. február huszonhatodikén jár le. A megtréfált zeneszerző, Leoncavallo egy ízben Genuában időzött és az Operában legsikerültebb szerzeményét, a »Bajazzók«-at adták. Inkognitóban akarta végighallgatni az előadást és megváltotta a jegyét. Az előadás alatt egy hölgy ült mellette, aki feszült figyelemmel hallgatta az előadást, úgy, hogy Leoncavallo elhatározta, hogy megtréfálja szomszédnőjét. Megszólította s megkérdezte, hogy tetszik neki Li darab. A hölgy szinte magánkívül magasztalta az »isteni áriákat« és a zseniális szerzőt. Leoncavallo azonban lecsepüzte a darabját a sárga földig. Elmondta, hogy igazán sajnálja a pénzét, amelyért lopott muzsikát, lehetetlen hangszerelést, csupa zenei ellentéteket kellett hallania. Nagyott nézett azonban, mikor másnap az egyik lapban betűről-betűre végig gyönyörködött a saját maga fölött mondott kritikájában, amely »Leoncavallo bírálata önmagáról« címmel művészi szenzációja volt a lapnak. Az illető hölgy ugyanis az operai kritikusa volt a lapjának, aki látásból jól ismerte Leoncavallot és a mester kritikáját sietett kinyomatni. Leleplezték okt. 22-én. Bartha miklós síremléke a Kerepesi temetőben. Kallós Ede műve. OR57ne-UILR- tot indította meg, mely 22 évfolyamában már 461 eredeti magyar férfikart közölt. Az »Apolló «-val sikerült a magyar férfikart nem remélt művészi nívóra emelnie. Körülbelül 100 férfikart, több vegyes kart, nagyon sok magándalt és misét szerzett, melyek mind a magyar zeneirodalom értékes gyöngyei. A zeneművészet minden terén szerzett érdemei elismeréséül az Országos Magyar Daláregyesület az idén választotta éppen tiszteletbeli tagjává. Gáll János azonban nemcsak a zeneművészet tágas mezején tűnt ki és szerzett érdemeket, hanem társadalmi téren is, így a Budapesti Torna Klub egyik megalapítója, később alelnöke volt. Élénk részt vett a fővárosi önkéntes tűzoltó-egyesület megalakításában is. A székesfőváros szolgálatában teljes 40 esztendőn keresztül állott, mely időből 20 évnél többet töltött el mint tanár a Nagymező utcai polgári és felső kereskedelmi iskolánál. Elhunyta tisztelőinek és tanítványainak körében mély fájdalmat keltett. Kedden délután temették óriási részvét mellett. 1907 Kút az Erzsébettéri. Egy művészekből és műbarátokból álló társaság gyűjtést indított arra a célra, hogy az Erzsébet-tér közepére, a Nemzeti Szalon épülete elé művészi kutat állítsanak. A kúton szimbolikusan egy-egy alak képviselné a három képzőművészetet: a festészetet, szobrászatot és építészetet. Az emléken rajta lesz három kiváló élő művészünk, Szinnyei- Merse Pál, Lechner Ödön és Donáth Gyula szobra.