Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1868 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1868 / 1. szám

A nemzeti nevelés alapvonalairól. Első vázlat. Testvériség, egyenlőség, szabadság, köznevelési érdekében. A franczia szellemnek a múlt század végén kimondott nagy jelszava : Szabadság, egyenlőség, testvériség! — az önérzetre éb­redt koreszmék nagyszerű röppentyűje, s mint ilyen, föl fölere­getve, járja be azóta a polgáriasult világot, sőt egyes szikráival behatol a kevésbé polgáriasult világ elzárkózott vidékeire is. Röppentyű az, mely vakítva világít, sustorogva szikrákat hány s pattogva veti szerte legbájosabb színű csillagait. Mily megható szó, mily fényes eszme : Szabadság! Álta­lános szabadság, — szabadság mindenki számára, társadalmi, em­beri szabadság! — Oh kit nem gyönyörködtetne ily nagyszerű gondolat, kit nem vakitna el ennyi fény és ragyogás ? S főleg, hogy nem vakitna el a népek alsóbb rétegeit, épen ama milliókat, kik a szabadságot évszázadokon, ezredeken át oly sajnosan nélkü­lözték? S képzelhető-e bármi durva, sújtó és romboló eszköz, me­lyet az elnyomott tömeg megragadni átallana ama kincs kivívá­sára, mely dicsfényben ragyogva a század jelszavává emelkedett! Egyenlőség! Mily bűvös erejű eszme! Nem azt jelenti e ez, hogy megszűnik minden korlát, leroskad minden közfal, mely embert embertől, osztályt osztálytól elválasztott, mely fölsőbbet al­sóbbtól elkülönített ? Nem oly varázserő e ez, mely leront minden rangfokozatot, kiegyenlít minden vagyonkülönbséget ? S hogy ne kapna utána a milliók tömege, azon millióké, melyek gyakran éreztek, sőt igen gyakran, igazságtalan nyomást, gyakran, sanya­­rogtak, s igen gyakran önvétkük nélkül is, az ínség és nyomor borzalmai közt! TANÁRI EGYLET KÖZLÖNYE. 1

Next