Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1904-1905 (38. évfolyam, 1-37. szám)

1905-02-12 / 19. szám

452 Az elbeszélés legyen egyszerű — mondja Frick ; nem: legyen gaz­dag. Az elbeszélés legyen világos; — nem : legyen magas, rejtelmes, sejtelmesen felemelő. Az elbeszélés legyen élesen tagolt; — talán inkább a tagokat csak sejtető. Az elbeszélés ossza a cselekvényt kezdetre, középre és végre; — nem áll-­e evvel szemben a sok nagyszerű epikus alkotás, mely­en médiás rés ragadja az olvasót ? stb. A szerző szellemes fejtegetései gondolatkeltők arra is, aki talán az iskola szempontjából nem becsüli annyira, mint ő, a szóbeli előadás művészi elemeit stílusban és külső előadásban (mimika, gestus stb.) és aki nem szeret az iskolában különbséget tenni tanító s egyéb előadás között. e. Beiträge zur Geschichte der Erziehung und des Unterrichts in Bayern. Herausgegeben von der Gruppe Bayern. Erstes Heft Eugen Brand über Vorbildung und Prüfung der Lehrer an den bayerischen Mittelschulen seit 1773. Joseph Gebele Ausbildung der Aufsicht über die Volksschule an Bayern im Übergänge vom 18 zum 19 Jahrhundert Berlin I. Harrvitz Nachfolger, (Texte und Forschungen zur Geschichte der Erziehung und des Unterrichts in den Ländern deutscher Zungen. Im Aufträge der Gesellschaft für deutsche Erzie­­hungs- und Schulgeschichte. Herausgegeben von Karl Kehrbach.) E füzet első része tárgyalja a bajor középiskolai tanárok előkép­zettségét és képesítését 1773. év óta a mai napig. Az egész munka hat fejezetből áll, melyek közül mindegyik a bajor középiskolai taná­rok képesítése történetének egyik fő mozzanatát vázolja. Az első fejezet az 1773-tól 1809-ig terjedő időre vonatkozik és mindenekelőtt a jezsuita­ rend eltörlése után szükségesekké vált intézkedéseket tárgyalja. Az 1799. év korszakalkotó volt a bajor középiskolák történetében, mert ez évben adta ki Miksa József választó fejedelem híres rendeletét, melynek értelmében a liceumok és gimná­ziumokban való tanításra csak erre képesített egyének vannak jogosítva. A második fejezet vázolja az 1809—1829. években a tanár­képesítésre vonatkozó kibocsátott rendeleteket,a­melyekből kiemeljük a bajor kormánynak azt az intézkedését, hogy a tanárok kiképeztetése a központi kormány székhelyén történjék, továbbá hogy a tanárok végleges alkalmazása előtt egy próba­évet töltsenek. A harmadik fejezet (1829—1859) a tanárok kiképeztetését már a különböző intézetek tanárai szerint adja elő. Szerzőnk itt tárgyalja 1. a gimnáziumokban, 2. az ipari és technikai iskolákon, 3. a líceumokon működő tanárok képesítését, mindegyiknél a követelményeket is részletezi, valamint minden egyes tanulmányi év tantárgy beosztását is közli. Miután a szerző a IV., V. és VI. fejezetekben az 1854—1895. évek történetét adja elő, áttér az 1895-ben kiadott és a bajor

Next