Polgáriskolai Közlöny, 1921 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1921-02-01 / 1-2. szám

, ma az iskola, mint a család. Aki ismeri az alsóbb néposztályt, az tudja, hogy ott a családi nevelés nem kielégítő ; ott a gyermeki lélek sok esetben mérgezést és nem nevelést nyer. Káromkodás és durvaság, alkohol és szabadszáj­úság , rend, törvény, felsőbbségek iránti tiszteletlenség; a nehéz gazdasági helyzetből folyó elégedet­lenség mindennel; élénk érdeklődés a hamis eget és csalóka álmot mutogató félrevezetések iránt — mételyezik meg sok helyen korán a gyermeki lelket. Ily helyeken maguk a szülők is nevelésre szorulnak, a gyer­mekek pedig egyenesen elvonandók az ily környezetből és az iskola és tanárok nevelő hatása alá helyezendők. Új nemzedék nevelése, az új Magyarország megteremtése el sem képzelhető internátusok vagy legalább intenzív napközi otthonok (tanulóotthonok) nélkül. Sok szülő nem tud, sok nem is akar vagy nem ér rá gyer­mekével foglalkozni, azt ellenőrizni. Az akaraterővel nem bíró tanuló azután a segítő, támogató ellenőrzés hiányában előhala­­dásában meginog, megroppan, elvész. Hány szülő véli tudatlan­ságában, hogy gyermeknevelési kötelességének eleget tett, ha fiát az iskolába beíratta s utána a néhány koronát lefizette. A gyer­mek azután hajlama szerint jár az iskolába vagy kerüli azt tanulgat vagy hazudja el a leckét, használja ki idejét vagy merül el fokozatosan a mellékutcák, zúgok, faluvégek züllött, dologkerülő, mindenre kapható társaságában. Az olyan gyermekek, kik az otthonban vagy nem kívánatos nevelést nyernek, vagy nem is tud, nem is bír elegendő felügyele­tet és vezetést nyújtani nekik az otthon, töltsék idejük legna­gyobb részét az iskolában , ott tanulgassanak, készüljenek más napi feladataikra ; a szükséghez képest kapjanak itt még egyszer magyarázatot, hiszen a tanulók felfogó képessége sem egyforma. Sok veszendőbe menő ember volna így megmenthető és a haza értékes polgárává nevelhető. Szervezzünk, főként a társadalom támogatását igénybevéve, iskoláink mellé legalább tanulóotthonokat!­­ • Ha kérdés intéztetnék a tanfelügyelőségekhez elfoglaltságu­kat illetőleg, a válasz minden bizonnyal az lenne, hogy a munká­ból nem látszanak ki; egészségüket, idegzetüket tönkre kell tenniök, ha meg akarnak csak némileg is felelni a ma különösen és valóban fontos nemzetépítő munkájuknak. S miután az elemi oktatásnál is sok és nagy hivatás vár rájuk, miért terhelni egy más iskolafajjal is őket, mely szintén egész embert kíván? Ezt meg lehetett tenni akkor, mikor egy vármegyében egy, esetleg két polgáriskola volt, némelyikben egy sem. Akkor sem volt helyes, még csak megokolt sem, mert hiszen amint a felsőkereskedelmi iskoláknak tudtak főigazgatóságot csinálni, épúgy lehetett volna a polgáriskoláknak

Next