Orvosi Hetilap, 1857. szeptember (1. évfolyam, 14-17. szám)
1857-09-03 / 14. szám
% 217 - folyadék 30 grammeja 30 centigramme olvadékony szárazon számított anyagot tartalmazott, mely rögtön egy házinyúl torkolatvérelébe a fönemlített módon és vigyázattal beföcskendezett. Ismételt töményebb (1 gramme tápanyag 30 gr. vízzel) folyadékkal történt beföcskendések, a vizelet s a folyadék átszúrása és lepárolása által nyert anyagok mérték általi összhasonlítása — mindig ugyanazon eredményt szolgáltatták; a kémszerek, melyek a folyadékban csapadékot adtak volt, erenykettedhalyag (bichlorure de platine) kénsavas timereg (sulfate d‘ alumine), timsó (alun) légsav (acide nitrique)és emésztény(pepsine),meg sem zavarák a hugyot; felül, hogy az anyag fölszivatott, s C. nézete szerint tápszerré változott,és pedig tisztán főzés által fehérnyéből készült új, eddig nem ismert tápszerré, mely nemcsak a természetes v. mesterséges emésztés által a fehérnyéből készülő tápanyagtól,az albuminosetól — vegyileg is az által különbözik, hogy kette mérenyhalvag és halvány (bichlorure de platine et chlore) által nem csapatik, hanem a természetes fehérnyétől is, mert meleg által meg nem alszik; a sajtanytól, mert az ecetsav nem zavarja, a pepsine meg nem altatja,a kocsonanytól, mert hideg miatt össze nem fut; ecetsavas ólom által csapatik és kénsavas timereg (sulfate d’ alumine) által nem zavartatik sat. — Legnagyobb hasonlatossága van a Mulderféle szinte főzés által nyert ösnyeharmadéleggel(tritoxyde protéine), csakhogy réz-sóval csapadékot nem ad,és légsavval sárgaösnyesavat (acid, xantho-proteique) nem képez. Megfejthetni ezekből, honnan van, hogy némely életbúvárok már régente a gyomortól az egyedüli emésztő tehetséget megtagadták s azt a belekre is átruházták; mert tisztán légzési eledelnél csakugyan semmi dolga, légény tartalmunknál pedig hozzájárulása nélkül szinte némileg föntartathatik az élet, mint azt Dieffenbach vastag bélbe lövelt tápszerekkel megkisérté, mert mint láttuk, a fehérnyének egy része már főzés által egyenesen fölszívódható tápanyaggá átalakulhat. 4. A fehérnye szokásos készítésmódjainak vizsgálata után, élelmi és táplálkozási szempontból, C. áttér azon módosítványok tanulmányozására, melyeket az emésztő hatányok a nyers, főtt és fölforralás által megaludt fehérnyében előidéznek, s hogy meghatároztathassék: mennyi része van ezen változásokban az emésztés egyes tényezőinek a melegnek, a gyomor mozgásai által eszközlött szétőrlésnek s az emészténynek, a kísérleteket mindenkor összehasonlitólag teszi: 1. Élő ember gyomrában. 2. Élő állatok gyomrában, melyek az emésztés alatt megöletnek. . 3. Állandó nyilassal ellátott állatok gyomrában. 4. Kautschuk tömlőkben, melyek étellel megtöltetvén, élő állatok gyomrába helyeztetnek, hol ennélfogva az emésztés a lakhártya s annak választéka hozzájárulása nélkül, de igen is az állati meleg s gyomormozgás segítségével történik. 5. Edényekben, a gyomron kívül, tisztán a kellő hévmérsék és emésztény által. 6. Növény- és húsevő állatokból nyert, hig és poralakú, emészténnyel. Valamennyi kísérlet által bebizonyul, hogy, hol rövidebb hol hosszabb idő alatt az emésztésnek kedvező és összevágó feltétek arányában, de mindenkor egyforma és ugyanazon physikai, vegyi és élettani tulajdonokkal bíró tápszer nyeretik, kellő eret és mennyiségű emésztény által: a) Bár milyen legyen az emésztény készítés módja s annak physikai állapota, szedessék az mint kiszivárog a gyomor benső falából, vagy készítessék annak fakhártyájából fémlegek által hig vagy poralakban. b. Bár milyen legyen az emésztény eredete, jöjjön az hús- vagy növényevő állatokból. c) Bármely helyen működtessük az emésztényt az étkekre kellő hévmérsék mellett. A nyers és megaludt fehérnye mindennemű emésztés alatti physikai, vegyi és élettani változásainak és tulajdonainak összehasonlítása nyomán, nemcsak a felebbi tételek valósága tűnik ki, hanem egyszersmind megcáfoltatik Miabe*) azon állítása, melynél fogva minden fehérnyenemű ételnek emésztés alatt közvetítő állapoton kellene átmennie, (mi a rostanyra nézve csakugyan áll)minekelőtte tápszerré, az u.n. albuminosszá átalakulna. A főzés által nyert oldhatlan fehérnye eltávolításával t. i. a hátra maradt részből emésztés által közvetlenül előáll az albuminose mint valóságos tápszer, következő vegyi tulajdonokkal: vizben könnyen oldik, lángban épen nem ; vizes oldata meleg által nem csapatik, sem égvények, sem savak, sem pepsin által. Csapatik ellenben sok fémsó által, milyenek az ólom, higany és ezüstsók , úgyszinte halvány (chlor) és csereny (tannin) által még akár is, ha bizonyos mennyiségű légsav (acid, nitricum) adatott hozzá; de ismét nem csapatik kettedhalúsavas erenytől (bichlorure de platine), jellemző tulajdon, melyet Miathe meg nem említett. A feltételeket illetőleg,melyek alatt a fehérnye emésztése történik. tapasztalta, 1. hogy az sokkal sebesebben halad a gyomorban, vagy üregébe helyzett kautschuk tömlőkben (4 óra alatt), mint azonkívüli edényekben (10—12 óra). 2., hogy legjobb süker akor következik, ha egy rész emészteny 2 rész természetes tojásfehérre, és 6 rész vízre vezetik, és 24 óra folytáig 40°C. melegnél tartatik.** *) Az arányra nézve, melyben a fehérnye emésztés által képes tápszerré változni, bebizonyult, hogy semminemű körülmények közt egészen át nem alakul, hanem körülbelül csak V, az makacsul ellentáll s emésztetlen marad, habár több pepsinnel is hozatik érintésbe. Azon tény, hogy a fehérnye érvényes lévén, a savanyu pepsint csakhamar telíti s ez által további hatását megakasztja, a tünemény megfejtésére nem elegendő.***) *) Miathe szerint a fehérnyés anyagok emésztés által az átalakulások egész sorozatán átmennek, melyek nevei 1. l’albuminoide, 2. albumine casciforme ou chyme, 3- albuminose ; valamint a légzési étkeknél: 1. amidon, 2. dextrine, 3. glucose. **) Az élettan az emésztény vízzeli hígítását eddig ártalmasnak tartotta, de a népszokás tojásra vizet ajánlott. ***) Az, hogy miért emészt meg némely ember tojást könnyen, másik nehezen, s miért nem lehet oly mennyiségű tojást enni mint húst, emésztési bántalom nélkül, innen talán magyarázható. szüléket kapnak, hogy a törzs megszokott ferde tartása ellensúlyoztassék. Ezen erőműves eszközöket Berend mellőzhetleneknek tartja, habár a javulásra közvetlen behatást nem gyakorolnak is. Azonban erősen nyújtó ágyat vagy gépet nem használ, legfölebb gyöngéd rögzítését engedi meg a törzsnek, vízirányos fekvésben, tömött szőrvánkosok, pelották segélyével. Az orthopaedia lényeges titka Berend szerint, nem ez vagy ama rugóban rejlik hanem a bántalom helyes kórjeli fölfogásában, azonkívül a jó gyógyelvek következetes kivitelében s a fáradhatlan kitartásban áll. Az elferdülési kórok eleménél, a villamdelejtés fényes sükert nem igen nyújt. A gyógytestgyakorlati cselekvő- és szenvedőleges mozgások, az egyéniséghez alkalmazva, szorosan bonc-élettani elvekre építvék. A hátgerinc ezen oldali elferdülésével, naponkint vízirányos hasfekvésben töltenek néhány órát a betegek, a midőn élesztő, szeszes bedörzsölések is használtatnak Pihenés ideje alatt, némely beteg lejtősíkon nyugszik, mely többféleképen módosított rögzítő készülékkel bír a fej, hónalj és medence helybentartására, azonban minden erőszakos nyújtás nélkül. Ezen készülék hoszirányban gyengén rágalmazó tollakkal van ellátva. Az érintett gyógybehatások képesek egyenlő kitartás mellett, több hónap, rosz esetben pár év alatt gyógyulást, vagy ha a baj nagyfokú, lényeges javulást eredményezni. A gerinc csontszúról (spondylarthrocace) igen érdekes kór és gyógytani tapasztalatok közöltettek velünk, tanulságos kórbonctani készítmények előmutatása mellett. Ezen készítmények gyermek- és meglett hullákból nyerettek, melyeken látható volt, hogy a gerinc-púp (hyphosis) náluk részint a gerinc-testek szuvas, részint gümös elroncsolásából származott legyen. De legérdekesebbnek bizonyult a készítményeken ama tapasztalati körülmény, hogy az elferdülés terjedelme ko- - 218 -