Orvosi Hetilap, 1858. február (2. évfolyam, 5-8. szám)
1858-02-07 / 5. szám
[Pest, 1858. s. sz. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. vidéken félév 4 fr 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Honi és külföldi gyógyászat és keitinvárlat közlönye. Dr. Markusovszki L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. fotó - i Február 7. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél ajtér 10-dik szám. és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP: Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: A gyemekágyi láz kóroktana. Dr. Semmelweis tanártól. Folyt. — Oppolzer tanár korodája. II. Brightkór sat Polizer A. — Adalék légcsőmetszés műtételéhez. Pitha tanár értekezése nyomán, közli Dr. Károlyi S. — Lapszemelvények. — Társulatok.— Gyógyszertani közlemények. Az iblany és készítményei. Török J. gyógyszerész Folyt. — Dr. Grósz Frigyes összes hátrahagyott munkái. — Vegyesek. — Pályázat. Tárca : Némely észrevételek az uj szigorlati rend tervezete alkalmával. I. GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA. (Aetiologie des Puerperalfiebers.) SEMMELWEIS egyetemi tanár. Folytatás. A bécsi orvosi gyülekezetnél, hová a világ minden polgárisult államából jöttek orvosok, alkalmam volt a többi szülházak viszonyai iránt is fölvilágosítást nyerhetni, melyből kitűnt, mikép mindazon szülházakban, melyekben a gyermekágyi láz járványosan lép föl, az általam állított ok is, tudniillik az állatszerves rothadt anyagok átvitele is kimutatható, és mindazon szülházakban, hol a gyermekágyiláz járványa nem lép föl, a föntnevezett oknak hiánya mutatható ki. A gyermekágyi láz tehát járványosan nem jön elő azon szülházakban, melyek nem tanintézetek is egyúttal,a pesti szt. Rochus kórház kivételével, melyben a gyermekágyi láz járványilag uralgott, ámbár ezen kórház, nem tanintézet, de a szülészeti elsödorvos (Primararzt) egyúttal sebész elsödorvos és törvényszéki boncoló is volt, miáltal elegendő alkalom nyuttatott a rothadt állatszerves anyagok átvitelére), vagy melyek csupán bábák képeztetési intézetül szolgálnak. Kivételt ismét egyedül a párisi maternité tesz, hol a gyermekágyi láz járványosan lép ugyan föl, de mint tudva van a francia bábák, nagyrészt jó házból való hajadonok, kimerítő szülészeti oktatásban részesülnek a maternitében, a bonctant gyakorlatilag tanulják és különösen hulláni műtétekben is nyernek alapos készültséget. A szülészek képzésére szolgáló kórodán, (Dubois tanár) melyen évenként körülbelül 125 szülés fordul elő, a gyermekágyi láz csaknem folyton dühöng. Ez könnyen megfejthető. A nevezett kóroda az école de raedecine első emeletében van, földszint pedig a bonctani előadások és gyakorlatok tartatnak. Az itt dolgozó növendékek, időnyerés végett, a szülés minden újmozzanatáról jel által értesittetnek, nappal kitűzött zászló, éjjel kiakasztott lámpás által, s akkor a korodára sietve mennek föl a bonctani munkától s közvetlen teszik meg a vizsgálatot. A boroszlói szülházban, mely csak bábák képeztetésére van szervezve, évenkinti 3.000 szülésnél járványos gyermekágyiláz nem mutatkozik. — A Hessen-Casseli nagy hercegségben, Casselben van egy szülház, mely nem tanintézet, és csakugyan a gyermekágyiláztól ment is, holott a marburgi, mely egyúttal szülészeti képezde, a gyermekágyiláz járványos. Strassburgban, akként mint Bécsben, két szülintézet volt két különböző főnök alatt, melyek egyike a bábák másika a szülészek képeztetésére volt szánva és közös előszobával is bírtak. A bábák osztályán nem, de ugyanazon időben a másik osztályon, vagyis az orvosok osztályán a gyermekágyi láz járványszerűen dühöngött. — Miután e két intézet egy főnök alatt egyesült, megszűnt a halálozási különbség, minthogy mindkét osztályon azóta egyenlően nagy a halálozás. A gyermekágyi láz származása fölötti ebbeli véleményemet részint sajátkezűleg itt s számos szülház főnökeihez intézett, — részint az illetők Bécsben levő tanítványai által íratott levelekre a következő választ nyertem : T A R C A. Némely észrevételek az uj szigorlati rend tervezete alkalmával. I. Midőn mi az O. H. L. m. évi 20—ik számában az orvosi tudomány tanulási módszerét pár vonallal vázolva, arra intettük ifjainkat, hogy a puszta könyv és szó utáni scholasticus tanulást elhagyva, közvetlen a tárgyakból iparkodjanak meríteni tudományukat, s az ép és kórbonctan, a vegyészet és physiologia exact és gyakorlati ismeretét tekintsék a gyógyászat legfőbb és nélkülözhetlen segédeszközeinek, akkor azon szellemben szóltunk, melyben az uj szigorlati rend fogamzottnak látszik. A tudomány annyira növekedett, oly számos és dús ágakat hajtott s ezek életrevalóságukat oly meggyőződőleg bizonyították be, hogy a régi formákban, az ó házban többé meg nem férhetnek s az épületet (nem csak az újvilág utcáit értjük) okvetlenül tágítani és jobban világitni kell. Az uj szigorlati rendnek főszemügye megvizsgálni váljon az orvosi jelölt bire a tárgyak valódi ismeretével, s megszerezte-e azon gyakorlati képességet és műtői ügyességet, mely a különféle gyógyeszközök életbeni biztos és sikeres alkalmazására megkívántatik —, holott eddig inkább csak az emlékezetbeli tudás tette nagyában a vizsgálatok tárgyát. A vizsga a célnak megfelelőleg, ahol csak lehet, magukon a tárgyakon történik, és pedig nemcsak az orvosi tudomány gyakorlati ágaiban, a bel- és külgyógyászat, a szemészet és szülészetben, hanem az építás- és kórbonctanban, a szövettan, physiologia és vegyészetben is stb.*) ^Kétséget nem szenved hogy a tanár vizsgáló szelleme,képessége és módszere a leglényegesb és döntő tényező, s hogy ilynemű szigorlat is lehet csalóka s aljasulhat puszta formalitássá, csak hogy akkor nehezebben,ha a vizsga a tudomány helyiségeiben mennyire lehet — a kórodán, múzeumokban, bonctermekben — történik, hol a tárgyak bő-