Orvosi Hetilap, 1859. május (3. évfolyam, 18-22. szám)
1859-05-08 / 19. szám
Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL. Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász, évfolyam. Tartalom : A bőr kórisméje. (Vége.) Dr. Poor Imrétől. — Skoda tanár kórodája. A szív physikalis vizsgálatáról (Vége.) — Közli Fürst Lajos. — Könyvismertetés: Dr. Horn. Lehrbuch der Geburtshilfe für Hebammen. VI. Aufl. von Dr. Fr. Bartsch. Ismerteti Dr. Maizner János. — Gyógyszertani közlemények. Tárcza : Don Carlos spanyol herczeg. Dr. Ditrich után közli Dr. Lynokovics J. — Le Docteur Noir. — Vegyesek. — 19. SZ. Fest, 1859. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illeti közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 uj kvért. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél ájtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. A BOB KÓRISMÉJE (Diagnosis morborum cutis). Dr. Poor Imrétől. (Vége.) Második osztály. A hígtermékű borbajok (morbi cutis secernentes.) 1) A bőr csupa savót választ el (productum secretionis est serum). Köles-apró hólyagcsák csoportokban elhelyezve, — magánosan soha; — a hólyagcsák alapja vörös, tartalma eleinte tiszta, átlátszó, aztán csakhamar zavaros savó, mely néhány nap alatt kiszáradván, a hólyagcsák csoportját kérgec csoporttá változtatja , a beteg a hólyag csoportok helyein égető és szúró fájdalmat érez; kifejlődése többnyire heveny mintegy szakszerű (typica), sokszor lázas . tömör (herpes). Huzamosan izzadó bőrrészeken köles-apró részint magányos, részint összefutó hólyagcsák alapvörösség nélkül, enyhén viszketnek ..... . . . teli köteg (miliaria symptomatica). Ugyanez megelőző lázas és szakszerű kifejlődéssel s heveny küteget jellegző rohamszerű lefolyással. Olaszországban otthonos ...... . . . Önszenvi köteg (miliaria substantiva). A törzs és végtagok hajlító izmainak oldalán s az ujjak felszinének belsején stb. mákszemnyi hólyagcsák egyéb jellegeikkel, melyeket a 6 szám alatt sorolunk elő . Hólyagcsás rüh (scabies vesiculosa). Köles — egész lencsényi, különálló hólyagcsák; később a hólyagcsák helyén a bőr pontozott vörös és duzzadt, belőle ruhaszennyező savó szivárog ki tetemes mennyiségben ; viszkető égetést külöl szzag (ekzema). Borsó-, mogyoró- vagy ökölnagyságú több hólyag támad a bőrön; e hólyagképződés időközönként ismétlődik; a bőrhólyagok savótartalma eleinte tiszta, később megzavarodik (genyed); ezen a szervezetben mélyen rejlő átalános bajnak későbbi és veszélyes szakához szenvedő jellegű láz társul Bubor (pemphigus, pompholix). 2) A bőr genyes savót választ el (productumsecretionis est serum purulentum). Az izzag hólyagcsái közé genytüszök vannak hintegetve ; az izzaghólyagcsák túlnyomó mennyiségűek Fakadékos izzag (ektema impetiginodes). 3) A bőr csupa genyt választ el (productum secretionis est pus). A heves láz támadásának negyedik napján gyomorcsorva légcsőhurut és súlyos gégebántalom kíséretében megdagad a beteg bőre előbb az arczon, törzsön , aztán a test egyéb részein ; a dagadás helyein csakhamar rózsacs-alakú vörös foltok tünedeznek elő, melyekből a bőrszövezetben mélyen ülő s a felszínre nyesett kúpalakban emelkedő göcsök válnak, a göcsök tetején előbb hólyagcsák, a küteg kitörés hatodik napján pedig horpadtcsúcsú genytüszök fejlődnek ki ; a genytüszök sűrűen helyezvék, csaknem egymást érik , sokhelyütt összefolynak , alapjuk mély , beszűrődött , keményded; — a genyfölszívódás közben a kütegnek eddigi láza rázóhideggel párosul; a pörkképződés idején a kütegkérgecsek alatt a bőr sokszor fekélyedésnek indul , s ha hegedés jó létre, kivájott rát hegek maradnak vissza; e mindig heveny kütegnek szakszerű (typica) lefolyása van; mintegy négy hétig húzódik Himlő (variola). A mérsékelt láz támadásának negyedik napján szintén mérsékelt gégebántalom kíséretében csupán az arczbőre dagad meg, a test egyéb részein legfölebb gyönge duzzadás mutatkozik; a duzzanat helyein a bőrszövezetben sekélyen ülő s a felszínen nyesett kúpalakban emelkedő bibircsók, ezek tetején hólyagcsák s később horpadtcsúcsú genytüszök fejlődnek; a genytüszök csupán az arczon helyezvék sűrűen, itt-ott öszsze is folynak, a test egyéb részein a genytüszök el