Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-04 / 36. szám

577 Hátfekvésnél a daganaton a kopogtatás tompa, kövülete dobos hangot ad. Máj és lép a kopogtatás által nyert eredményekből ítélve szabdaszerűek. Nemi részei belvizsgálatába a beteg bele nem egyezvén, azt nélkülözni kénytelenittetem, de tapintás­i kopogtatásból világosan kivehető, hogy a mozgékony daganat a méhvel összeköttetésben nincs. Havi tisztulása ez ideig ren­des, vizelete vegyiképlet szerint rendirányos. A kór lényegét híven jellemző föntebb elősorolt kórtü­netek egybevetésével, a kórisme meghatározására nézve, hogy jelen esetben a halvese szabálytalan helyezteté­sével és mozgékonyságával van dolgom, könnyű vala tisztába jönni , igazolja ezt a daganat alakja , mely egy túltengett veséhez egészen hasonló; mint emlitém van e pete­­képű daganatnak mellső domború sima lapja, felső, alsó tompa körded vége, egy külső boltozott széle, egy belső vásott széle közepén a veseköldökkel, melynek bővebb vizsgálata a beteg érzékenysége okozta hasizmok nagyobb feszülése miatt gátolt; továbbá a dag helyezete­s környezete, mindezek a kórisme megállapítását világosan bizonyító jelenségek. Legérdekesebb a kórismére nézve a dagnak határzott mozgása, mely egye­dül csak a mozgékony vese sajátságos jellegének ismertetik. Mi a mozgósíthatási különféleség magyarázatát illeti, ez igen egyszerű: fel és kifelé legkönnyebben mozgathatik a dag, azért mert ekkor a daganat természeti helyezetébe visszahozatik, befelé a mozgás a gerincz­oszlop által , lefelé pedig az edé­nyek s idegek húzódása következtében korlátoltatik. A mondottakból miután világosan kiderül a balvese moz­gékonysága, hátra van terim­éje nagyságának kórok­rani kikutatása. A húgy vegyképlete kóros változást nem mu­tatván, oktani tekintetben támpontul nem szolgál; megfejten­­dők tehát azon előzmények, melyeknek térimé gyarapodás tulajdonítható, ide tartozik ezen életműnek egyszerű különféle okokból eredt vértelisége. Egyszerű vérakadás (hyperaemia) azonban ily jelentékeny térimé nagyságot tapasztalás szerint mint jelen eset nem szülhet, a vizeletben fehérnye vagy vér találtatnék, mely az illető húgyvezér átdatlanságát esetlege­sen idézné elő, már pedig a betegnél vizelési nedély hiányzik, s hiányzott ; különben is megfoghatlan lenne , mert jön épen egy oldali vese vérteljes, miután a megerőltetett munka mely­re a vese előcsusszanása, és a szurófájdalmak következtek, mind a két oldali vesére egyenlően hatott. Lehet a térimé növekedés soknak terménye; veselobnál ez életmű szövetébe izzadmány rakódik le többféle alakban, ne­vezetesen vagy mint ékalakú lerakomány, mint ez a szívbelláb fo­lyama alatt is történni szokott, vagy átalában valamely állomány az üterek testébe jutván a hajszálerek átmenése gátoltatik, ez a részletes veselob — nephritis partialis, a­mely azonban téri­mé nagyobbodást nem eredményez , ily úton támadnak izzad­­mányi góczok (Exsudatheerde) genyedési folyamnál. A szét­­ömlött (terjedt) veselobnál (nephritis diffusa) számtalan tá­­lyogcsák képződnek , különösen a vizelőutak dugulásainál például a vesekövek h­úgy vezédekbeni fenakadásánál , dülmi­­rigy (prostata) túltengésénél, húgycsőszükülésnél stb. Efféle lábok a baj megelőzőjeinek nem tekintethetnek mert hosszú tar­tás az izzadmányuk összetöpörödését, vagy tályoggá átváltozá­sát szülte volna. A Brightféle elfajulás térimé öreg­­bedéssel jár , de ez sohasem oly terjedelmes; fehérnyét és iz­­zadmány-hengereket (Exsudato cylinder) a húgyban nem lel­hetvén föl, jelen esetben Brightkórról szó sem lehet. Megnagyobbodhatik még a vese tériméje különféle be­­szüremkedések következtében , mint a Colloid beszűrő­­d­é­s (szalonnás vese, Speckniere); ennél a vese jelentéktelen térimé nagyobbulást nyerhet ugyan, de a húgyban fehérnyél a májban s lépben egyidejű szalonnás korcsfajulást idéz elő, mely átalános betvegyet von maga után. A zsíros beszű­rődé­sn­él (zsíros vese, Fettniere) a vese zsircsomaghoz ha­sonlít, összeállására nem kemény , hanem ruganyos, tapintata mint a zsirdaganaté (Liponna) s szembetűnő nagyságra nem nő; ezek tehát kizárandók a betegnél. A rákos beszűrő­dő­s göröngyös és bütykös dagokat támasztván , a vizeletben rákos alkatrészeket találhatni fel, s a beteg rákbelvegyes kül­lemű leend­­­ő jelenségek a betegnél föl nem lelhetők. A ve­­­­semedencze és vesekehely gümős lerakodásainál egyes gümős részeket a vizeletben észlelni lehet, hanem a kórisme meghatározásához megkívántatik más életművekbeni gümős rakományok fölfedezése, mit a betegnél nem tapasz­taltam. A vese továbbá kitágul a benne fészkelő é­l­ő­s­­­e­k által; ilyen a strongylus gigas, mely a húgyszervekben huru­tot gerjesztvén, biztos kórismét csak akkor állapíthatni meg, ha efféle élősdi már a testből elment; különben a strongylus gigas az emberi testben ritkán fordul elő. Az echinococcus hasonlag okozója a vese teriméje öregbedésének , melynek jelenlétét is csak akkor ismerhetni föl, ha alkatrészei húgy vagy bélsárral, vagy ha az átsikasztott hasfalakon kiürítettek, egyébiránt az echinococcus tömlő fejlődésénél , a vese moz­gékonysága mindinkább megrögzíttetik. Továbbá a vese szem­beötlő kiterjedést húgyfenakadás által nyerhet, de tér­méje a szünteleni nyomás következtében teljesen elenyészhetik, nem maradván egyéb hátra , már a folyadék által iszonyúan kitá­gult vesepólya és a vesekehely; ez az úgynevezett vese­víz­kór (hydronephrosis), a tömlőben néha az előre járt hurutos bántalomból származott genyfolyadék is találtatik. A vesevíz­­kórnál a daganat nem kemény, nem ellenálló, hanem ruga­nyos, gyakran világosan hullámzó, több egyes zacskókból álló; kitetszik ebből, hogy a betegnél vesevízkór jelen nincsen. A vese ter­méje nagyobbulhat ez életműben foglalt tömlők által is, például az egyes Bellini bördöcsék dugulásai által, ily tömlő dagok felülete koporjas összeállású , ruganyos és rendesen haladt életkor tulajdonai. Végre azon kóros előzmények, me­lyek következtében a vese környezetében s zök­kentésében da­ganatok rejlenek, ezek a vesét természeti helyzetében még erősebben rögzítvén, tekintetbe sem vétethetnek , miután a betegnél ez életmű szabálytalan mozgékonysága mutatkozik. Az említettek és azon körülmény megfontolása után, hogy a vese megnagyobbodott tériméje daczára is, eredeti alakját megtartotta , nagyon valószínűen következtethetni, hogy e betegnél egyszerű vesetúltengés (hypertrophia) van jelen, mint ez előjönni szokott az egyik oldali vese tel­jes hiányánál , vagy midőn egyik vese szokottnál kisebb. A jobb vese hiányáról teljes meggyőződést szerezni fontos fela­dat lenne, mely azonban a vese rejtett helyezete­s környezete következtében lehetlen; annyit világosan állíthatni , hogy az említett vese nem az úgynevezett patkóvese (Hufeisennie­re), mely mindkét oldali vese öszszeolvadásának eredménye ; ilyen vese a has középvonalán a gerinczoszlopon nyugszik, s annál mélyebb fekvést részen, mentül nagyobb az összeolvadás. Oppolzer tanár 25 esetnél észlelt tapasztalatai után, a mozgékonyság leginkább a jobb , ritkán mindkét vesében kerül elő ; az átalam észlelt a balvesét illeti. Támadására nézve nagyobb részt született bajnak állítja , okául tekintvén a vesét környező zsirdás kötszövet petyhüdtségét, úgy a hashártyának melyben a vese foglaltatik , szabdaellenes megkettőztetését; ezen rendellenesség a veséhez menő edénytörzsek meghosszab­bodását is szükségképen magában foglalván , mindannyian születési baj bizonyítékai. Mozgóveséből eredt húgyvezérnek szintén hosszabbultnak, vagy legalább szabályos hosszúságunak kell lennie, mert a mozgékony vese mélyebben sülyedvén, a húgyvezéd béltekervényü állást veszén fel, magasabb állásnál ellenben egyenes irányt nyerend és hogy ez által hogy elvá­lasztásban zavar ne mutatkoznék lehetlenség; hol azonban a húgyvezér rövidült: ott a vese mozgékonysága megszűnt, s állandóan rögzött mély fekvésű. Sokaktól a belzsigerek hely­­változtatása a mozgékonyság okául tekintetik, például méh­­előesés: ez állítmány alaptalan , mert az ily helyváltoztatások az illető vese csak mélyebb állását, nem pedig annak mozgé­konyságát szülik. A mozgóvesék, kivált csekély fáradságot igénylő életmódunknál kevés bajjal járván , gyakran figyelem­be se vétetnek és legtöbbnyire más kórok vizsgálatánál talál­tatnak fel, mint jelen betegnél is történt. Tartós fárasztó,­­ testet rázó foglalkozásra , nehéz székelésre , húzódás követ­keztében, melyet a vese az edényekre gyakorol, szúró húzó fájdalom , sőt részletes hashártyaláb is származhatik. 36 * 578

Next