Orvosi Hetilap, 1859. december (3. évfolyam, 49-52. szám)

1859-12-04 / 49. szám

787 ,amely a szervezet körében lappangó átalános baj által, ellen­­javalva nem volt. A fő c sipolymenet felhasítása után, még két — utólagosan kipuhatolt — mellék genyyárat nyittatott meg, melyek egyike mélyen húzódott a gát felé. A vérzés csilapíttatván, a sebek száraz tépettel tömettek ki s hideg borogatás alkalmaztatott. Az első kötést két napig érintetle­nül hagyták. A három ágú seb ezután naponkint kétszer ke­rült sebészi kötés alá, még pedig mindannyiszor száraz lépet illesztetett a seb hosszába, mert az csakhamar buja sarjadzás­­nak indult. Később harmadnaponkint pokolkővel érintettek a sebfelületek s négy hét alatt minden irányban kiteltek s be­hegedtek azon genyjáratok, mely­ek azelőtt minden szereléssel daczolva, a beteget négy évig gyötötték. A gyógykezelés alatt langyos ü­lőfürdőket is használtunk s a székletételek him­bol­­olaj adagolásával szabályoztalak. Hasonlóan kedvező sikerhez jutott intézetünk J. M. 32 éves marmarosi kereskedőnél, kinek két év előtt — állítólag túlzott lovaglás következtében, — aranyeres csomói fájdalma­san földagadtak, úgy hogy nadály alkalmazás lön szükségessé. Ennek daczára a csomók egyike fölfakadt s véres genyet ürí­tett. Az eképen keletkezett nyilason azóta folytonosan geny szivárgott s azon a beteg állitása szerint több ízben szelek is hatottak át. A beteg folyó évi május hó 18-kán érkezett intéze­tünkbe s ugyanaznap — tárgyilagos vizsgálat útján — vég­bél sipoly kórisméje megalapíttatván egyszersmind a vé­res műtét (a bőralatti végbélbe ható genyjáratok fölhasítása) is alkalmaztatott A szorgos tisztogatás mellett naponkint kétszer rendezett száraz tépettel kitömögetett seb, szemölcsö­­södés útján szépen összehúzódott. A sebfelület néhányszor ez esetben is érintetett pokolkővel. A műtételt — a betegek kívánatéra— e két utóbbi eset­nél — Balassa tanár úr hajtotta végre. GYÓGYSZERTANI KÖZLEMÉNYEK. A santonin hatása a látásra. Néhány év óta tudjuk, hogy a santonin azon csodála­tos sajátsággal bír, hogy azon egyének szemei előtt, a­kik azt bevették, minden tárgy zöld vagy sárgazöld színben mu­tatkozik. Múlt évben Nápolyban A. de Martini erről egy értekezést tett közzé. Ő ebben következő kérdéseket állított fel megfejtés végett : 1. Hat-e a santonin az említett módon minden emberre? 2. Változik-e a szín az adagok különbözősége szerint ? Egy beteg, ki gilisztaűző szerül santonint vett be, már 25 (?) percz múlva mindent sötétzöld színűnek látott, míg egy másiknak minden kék színben tűnt fel, legtöbb esetben azonban a santoninnal kezelt betegek a tárgyakat szalma­­sárga színezetűknek látják. Ezen hatás azonban néha változó is szokott lenni: egy fiatal ember ki­s szemet santonin bevé­tele után mindent sárgának látott, midőn 36 percz múlva két annyit vett be, nem sárgát látott többé hanem vöröset, félóra múlva azonban narancs­s­z­í­n­ű­t és aztán ismét sár­gát. Ismét egy másik egyén ép úgy 5, mint 10 szemet santo­­nintól mindent kéknek látott, és egy harmadik mindent szalmasárgának. Némely egyéneknél a hatás nem állandó, de el­öl múló; elenyészik 5—10 perezre, és aztán ismét visz­­szatér. Egyetlen egy esetben se tart tovább egy napnál.­­Ezek a legfőbbek a Martini által nyert eredmények kö­zöl. A ezen figyelemre méltó tüneményeket a santonin azon részecses — molekular — hatásának tulajdonítja, melyet az a szem idegreezésére gyakorol. Mások azon véleményben vannak, hogy az a santonin által pillanatra okozott sárgakórnak tulaj­donítandó. Én hogy a fentebb említett tényállás helyességéről meg­győződjem , legközelebb kísérleteket tevek , és azonnal meg­jegyzem, hogy én Martini adatait legalább részben igazolva találtam. Délutáni 2­/4 órakor vettem be 5 szemet fantonint, ha­tása azonban a szemben csak 5 órakor kezdődik, ezen időtájt ugyanis azt hittem, hogy fehér ablak függönyeimen halványzöld színezetet látok , ezt azonban a képzelődés játékának tartván, elmenek hazulról. Hat órakor tértem vissza, s a­mint a kony­hában égő tüzet megláttam, az nekem sajátságos narancsvö­rös színűnek tűnt fel, kissé zöldbejátszva, s amint szemei­met a szobában égő gázcsöveire vetem, az azt körülvevő üvegtekék világosan s­á­r­g­a z­ö­l­d színűek voltak, olyformák mint a halványgáz, azonban jóval sötétebbek. Semmi más tárgyon (kivéve a gyertyákat, a tüzet s az erősen világos fe­hér tárgyakat) nem látok semmi különöst, t. i. a vöröset vö­rösnek, a kéket kéknek, magát a sárgát is, mint rendesen más­kor sárgának láttam. Ekkor egy halvány gázzal megtöltött üveget vettem elő, megkísérlendő, ha váljon annak színe elváltozva tűnik-e föl előttem. A­mint az üveget a gázcső hegyéhez tartom , láttam, hogy a gáz sárgazöld színe sokkal sötétebb mint rendesen. A világító gáz lángja ezen kísérletnél zöldes narancs vörös színben tűnik fel, és a legalsó széle a lángnak — hol a szén eleg kék színnel ég — szép kékzöldnek. Ezen hatás megszűnés nélkül az egész estén át tartott­, és csak 101,2 órakor kezdett először megszűnni. Azon­ban éjek­ 2 órakor midőn lefeküdtem, még nem tűnt el egé­szen. Következő reggel semmi rendellenességet se vettem töb­bé észre. Leroy d’ E­ti­oles azt jegyzi meg, hogy a santonin azon gyermekek vizeletét kik azzal kezeltettek zöldes színűre festé­­k­esebb egyéneken ilyen hatást nem észleltem. Hogy a santonin napvilágon megsárgul, az már régeb­ben tudva van. Én azon gyanítás körül habozom, hogy az 5 szemet san­tonin nálam tettleg olyan átmenő féle sárgabórt okozott. Az említett tünemények okainak közelebbi vizsgálata következtében azon nézetre jutottam, hogy a santonin átsajá­­tításánál a vérsavó megfestetik, daczára annak, hogy a san­tonin fehér test, és ezen nézetet két észlelet gyámolítja. Én i i. úgy találtam, hogy a santonin élenyítő testek által egy új sárgazöld színű állománynyá változik át, melyet én santo­­n­i­­­n­n­e­k nevezek, és épen ezen állomány találtatik azon egyének vizeletében, a­kik santonint vettek be. Ha a santo­nint forró légsavval kezeljük, akkor az santoneinné élenkül; ez vízben olvadatlan, barlangban olvad és abból kijegyezít­­hető, egyesül égvényekkel is, és ezáltal szebb színt vesz fel. A santoninnak napvilágon nyert színezete nekem ugyancsak úgy tűnik fel, mintha az is santonein felületes képződésén alapulna. A szervezetbe jutott santonin tehát a légzés által fölvett elény által élenyíttetik és santoneinné változik át, mely a vér­keringés folyamába s a szem idegreezésének edényeibe is el­jut, és a kültárgyakat sárgazöld színben láttatja. Végül a ve­sék által ismét kiküszöböltetik és a húgyba jut, melyet zöldes narancsvörös színűre fest. M­­­a­­­h­e ugyanezen tárgyak feletti vizsgálatai által egészen hasonló eredményekhez jutott. Most még csak a santonein szerületének pontos ismerete marad hátra. (Wittsteins Vierteljahrsschr. für prakt. Pharm. 1859. 5831. Dr. T L. Phipson után.) Czitromsav heveny csúznál. Dr. Hartung szerint a czitromsav jóval felülmúlja a kö­zönséges czitromlé és Limonád hatását heveny fájdalmas csúz­nál. C 4 — 6 nehezéknyi (drachma) savat rendel 5 orion vízben két obonnyi szörppel. Ez adag 15 — 36 óra alatt fogyasztandó el; mellette hideg víz rendeltetik italul és Prisnitzféle vizes begöngyölések a bántalmazott tagokra. (Gaz.­d. Hop.) Kátai Gábor. ---·›»!!•--- 788

Next