Orvosi Hetilap, 1859. december (3. évfolyam, 49-52. szám)
1859-12-04 / 49. szám
787 ,amely a szervezet körében lappangó átalános baj által, ellenjavalva nem volt. A fő c sipolymenet felhasítása után, még két — utólagosan kipuhatolt — mellék genyyárat nyittatott meg, melyek egyike mélyen húzódott a gát felé. A vérzés csilapíttatván, a sebek száraz tépettel tömettek ki s hideg borogatás alkalmaztatott. Az első kötést két napig érintetlenül hagyták. A három ágú seb ezután naponkint kétszer került sebészi kötés alá, még pedig mindannyiszor száraz lépet illesztetett a seb hosszába, mert az csakhamar buja sarjadzásnak indult. Később harmadnaponkint pokolkővel érintettek a sebfelületek s négy hét alatt minden irányban kiteltek s behegedtek azon genyjáratok, melyek azelőtt minden szereléssel daczolva, a beteget négy évig gyötötték. A gyógykezelés alatt langyos ülőfürdőket is használtunk s a székletételek himbololaj adagolásával szabályoztalak. Hasonlóan kedvező sikerhez jutott intézetünk J. M. 32 éves marmarosi kereskedőnél, kinek két év előtt — állítólag túlzott lovaglás következtében, — aranyeres csomói fájdalmasan földagadtak, úgy hogy nadály alkalmazás lön szükségessé. Ennek daczára a csomók egyike fölfakadt s véres genyet ürített. Az eképen keletkezett nyilason azóta folytonosan geny szivárgott s azon a beteg állitása szerint több ízben szelek is hatottak át. A beteg folyó évi május hó 18-kán érkezett intézetünkbe s ugyanaznap — tárgyilagos vizsgálat útján — végbél sipoly kórisméje megalapíttatván egyszersmind a véres műtét (a bőralatti végbélbe ható genyjáratok fölhasítása) is alkalmaztatott A szorgos tisztogatás mellett naponkint kétszer rendezett száraz tépettel kitömögetett seb, szemölcsösödés útján szépen összehúzódott. A sebfelület néhányszor ez esetben is érintetett pokolkővel. A műtételt — a betegek kívánatéra— e két utóbbi esetnél — Balassa tanár úr hajtotta végre. GYÓGYSZERTANI KÖZLEMÉNYEK. A santonin hatása a látásra. Néhány év óta tudjuk, hogy a santonin azon csodálatos sajátsággal bír, hogy azon egyének szemei előtt, akik azt bevették, minden tárgy zöld vagy sárgazöld színben mutatkozik. Múlt évben Nápolyban A. de Martini erről egy értekezést tett közzé. Ő ebben következő kérdéseket állított fel megfejtés végett : 1. Hat-e a santonin az említett módon minden emberre? 2. Változik-e a szín az adagok különbözősége szerint ? Egy beteg, ki gilisztaűző szerül santonint vett be, már 25 (?) percz múlva mindent sötétzöld színűnek látott, míg egy másiknak minden kék színben tűnt fel, legtöbb esetben azonban a santoninnal kezelt betegek a tárgyakat szalmasárga színezetűknek látják. Ezen hatás azonban néha változó is szokott lenni: egy fiatal ember kis szemet santonin bevétele után mindent sárgának látott, midőn 36 percz múlva két annyit vett be, nem sárgát látott többé hanem vöröset, félóra múlva azonban narancsszínűt és aztán ismét sárgát. Ismét egy másik egyén ép úgy 5, mint 10 szemet santonintól mindent kéknek látott, és egy harmadik mindent szalmasárgának. Némely egyéneknél a hatás nem állandó, de elöl múló; elenyészik 5—10 perezre, és aztán ismét viszszatér. Egyetlen egy esetben se tart tovább egy napnál.Ezek a legfőbbek a Martini által nyert eredmények közöl. A ezen figyelemre méltó tüneményeket a santonin azon részecses — molekular — hatásának tulajdonítja, melyet az a szem idegreezésére gyakorol. Mások azon véleményben vannak, hogy az a santonin által pillanatra okozott sárgakórnak tulajdonítandó. Én hogy a fentebb említett tényállás helyességéről meggyőződjem , legközelebb kísérleteket tevek , és azonnal megjegyzem, hogy én Martini adatait legalább részben igazolva találtam. Délutáni 2/4 órakor vettem be 5 szemet fantonint, hatása azonban a szemben csak 5 órakor kezdődik, ezen időtájt ugyanis azt hittem, hogy fehér ablak függönyeimen halványzöld színezetet látok , ezt azonban a képzelődés játékának tartván, elmenek hazulról. Hat órakor tértem vissza, s amint a konyhában égő tüzet megláttam, az nekem sajátságos narancsvörös színűnek tűnt fel, kissé zöldbejátszva, s amint szemeimet a szobában égő gázcsöveire vetem, az azt körülvevő üvegtekék világosan sárga zöld színűek voltak, olyformák mint a halványgáz, azonban jóval sötétebbek. Semmi más tárgyon (kivéve a gyertyákat, a tüzet s az erősen világos fehér tárgyakat) nem látok semmi különöst, t. i. a vöröset vörösnek, a kéket kéknek, magát a sárgát is, mint rendesen máskor sárgának láttam. Ekkor egy halvány gázzal megtöltött üveget vettem elő, megkísérlendő, ha váljon annak színe elváltozva tűnik-e föl előttem. Amint az üveget a gázcső hegyéhez tartom , láttam, hogy a gáz sárgazöld színe sokkal sötétebb mint rendesen. A világító gáz lángja ezen kísérletnél zöldes narancs vörös színben tűnik fel, és a legalsó széle a lángnak — hol a szén eleg kék színnel ég — szép kékzöldnek. Ezen hatás megszűnés nélkül az egész estén át tartott, és csak 101,2 órakor kezdett először megszűnni. Azonban éjek 2 órakor midőn lefeküdtem, még nem tűnt el egészen. Következő reggel semmi rendellenességet se vettem többé észre. Leroy d’ Etioles azt jegyzi meg, hogy a santonin azon gyermekek vizeletét kik azzal kezeltettek zöldes színűre festékesebb egyéneken ilyen hatást nem észleltem. Hogy a santonin napvilágon megsárgul, az már régebben tudva van. Én azon gyanítás körül habozom, hogy az 5 szemet santonin nálam tettleg olyan átmenő féle sárgabórt okozott. Az említett tünemények okainak közelebbi vizsgálata következtében azon nézetre jutottam, hogy a santonin átsajátításánál a vérsavó megfestetik, daczára annak, hogy a santonin fehér test, és ezen nézetet két észlelet gyámolítja. Én i i. úgy találtam, hogy a santonin élenyítő testek által egy új sárgazöld színű állománynyá változik át, melyet én santoninnek nevezek, és épen ezen állomány találtatik azon egyének vizeletében, akik santonint vettek be. Ha a santonint forró légsavval kezeljük, akkor az santoneinné élenkül; ez vízben olvadatlan, barlangban olvad és abból kijegyezíthető, egyesül égvényekkel is, és ezáltal szebb színt vesz fel. A santoninnak napvilágon nyert színezete nekem ugyancsak úgy tűnik fel, mintha az is santonein felületes képződésén alapulna. A szervezetbe jutott santonin tehát a légzés által fölvett elény által élenyíttetik és santoneinné változik át, mely a vérkeringés folyamába s a szem idegreezésének edényeibe is eljut, és a kültárgyakat sárgazöld színben láttatja. Végül a vesék által ismét kiküszöböltetik és a húgyba jut, melyet zöldes narancsvörös színűre fest. Mahe ugyanezen tárgyak feletti vizsgálatai által egészen hasonló eredményekhez jutott. Most még csak a santonein szerületének pontos ismerete marad hátra. (Wittsteins Vierteljahrsschr. für prakt. Pharm. 1859. 5831. Dr. T L. Phipson után.) Czitromsav heveny csúznál. Dr. Hartung szerint a czitromsav jóval felülmúlja a közönséges czitromlé és Limonád hatását heveny fájdalmas csúznál. C 4 — 6 nehezéknyi (drachma) savat rendel 5 orion vízben két obonnyi szörppel. Ez adag 15 — 36 óra alatt fogyasztandó el; mellette hideg víz rendeltetik italul és Prisnitzféle vizes begöngyölések a bántalmazott tagokra. (Gaz.d. Hop.) Kátai Gábor. ---·›»!!•--- 788