Orvosi Hetilap, 1866. április (10. évfolyam, 13-17. szám)
1866-04-22 / 16. szám
ORVOSI HETILAP. Pest, 1866. no.mm* április 22. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Ui*«*■«■ i (<» 1■■■. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Ambró János tr.A heveny esűt folyamában fellépő idegjelenségek. — Az idült izlábokról s gyógykezelésükről gyermekeknél. Gaersant után közli Koller Gyula Jr. — Könyvismertetés. Die Lehren vom syphilitischen Contagium, von Dr. H. Auspitz Docenten an der Univ. in Wien, 1866. — Atlas der menschlichen Gehörorganes von Dr. Rüdinger in München. Erste Lieferung, 1866. — Lapszemle. A cholerások vérének fehérnyéjéről. — A főér megrepedése. — A boka feletti alszár csonkításról. — Nevezetes húgykövek. Apróbb szemelvények. T ár C Z a : Meghívás a magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombat városában tartandó XII nagygyülésére. — A győri s győrvidéki orvosgyógyszerész egylet. Citius emergit veritas ex errore, quam ex confusione. — Évi kimutatás Pest városa t. főorvosa sebészeti és egészségügyi jelentéséből 1865-ről. — Vegyesek. — Pályázatok. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 10 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében vácziutcza Parkfrieder-féle házban. A heveny csúz folyamában fellépő idegjelenségek. Közli Ambro János tr. Kis-Újszálláson. Alkalmam lévén gyakorlatomban a heveny ízületcsúz egy oly esetét észlelni, mely sajátságos nehéz idegjelenségekkel szövődött s ez által a heveny csúz rendes folyamától nagy mértékben eltért, érdekesnek gondoltam ez esetet ügyfeleimmel is közölni. A bántalom ezen aránylag ritka alakja, az agytünetek hevessége s a szomorú kimenet egyaránt ösztönzött arra, hogy a heveny csúz ezen fontos szövődéséről némely kórbúvárok nézeteit közöljem. Az összeállítás igaz hiányos, miután azt csak csekély könyvtáram által nyújtott ide vonatkozó adatokból szerkeszthetem. Kútforrásaim mindamellett hitelesek, mert részint önálló búvárok, részint nagy klinikai tapasztalattal biró tanárok műveiből meritvék. — Classicus kórtani könyveink a heveny csúz ezen szövődését vagy egészen mellőzik, vagy csak érintőleg említik. — Lebert Klinik des acuten Gelenkrheumatismus 1860; Tünger Klinische Mittheilungen Hamburg 1858—1863; Bertrand Quelques mots sur le rhumatisme cérébral Strassbourg 1863. Trousseau Rheumatismus cerebralis — az Allg. Wien. med. Zeitung 1859 s 1865. évi folyamában — voltak a források, melyekből adataimat merítettem. — De lássuk előbb az esetet. G. J. S. fegyverneki közbirtokos, 49 éves, özvegy, gyermekségétől fogva egészséges, hideg véralkatú, szokásaiban, élvezeteiben rendes, fáradságban edzett, munkás életű. A családban idegbetegségekre való hajlam nincsen. Két hét óta levert, étvágya hanyatlott, a test különböző részein kóborló fájdalmak jelentkeztek, ennek daczára, nem tekintve az idő viszontagságait, gazdasága után látott, míg végtére febr. 22-én 1860 lefeküdt, a két láb s bal térdízület megdagadt. Febr. 24. következő állapot: a nagy, erős, izmos férfiúnál mind a két láb-, térd- s a bal kézízület megtámadva van; a bal térd terméje nagyobb, az ízület körrajza kiegyenlítve, a tapintás által ezen ízületben izzadmány, úgyszinte a lágyrészek csekély beszűrődése puhatolható ki, a bőr vörös, a hőmérsék nem emelkedettebb, a mozgási kísérletnél a fájdalom fokozódik. A közérzület szabad, a fej fájdalomtól ment, a bőr hőmérséklete nem emelkedettebb, az érvelés teljes, 70, a légzés szabad, a szívhangok tiszták, a nyelvbevont, étvágyhiány , szomjúság nincsen. — Rendeltetett: Bp. Tinct. sem. colchic. és Laud. lig. Sydenh., a megtámadott ízületekre gyapot begöngyölések. Febr. 26. A bőr hőmérséklete emelkedettebb, az egész testre kiterjedő bőrkipárolgás, az érverés 90, szomj, torokfájás s nehéz nyelés , a szájpadvitorla, a nyelcsap, a szájpadívek, mondolák s a garat rakhártyája mérsékelten duzzadt, belövelt; továbbá kis fokú tüdőhurut, köhögés , mellszorulással párosulva. A közérzület tiszta, fejfájás, nyugtalanság, álmatlanság a láz fokával arányban. A húgyelválasztás csekély, a vizelet vörös, bő csapadék húgysavas sókból. — Rendelt. Bp. Inf. Specac, e gr. XII ad inc. V. Natr. nitri. drachm. Tart. stb. gr. Syr. rub. idaei. inc. p.— Italul czitromvíz, éjszakára morph. acet. */6 gr. — Éjjel az izgatottság fokozódott, gyötrő, nehéz álmok. Febr. 27-én délelőtt be izzadás, az érverés 90, a torokfájás, nehéz nyelés s köhögés megszűnt; — a két láb s a bal kézízület mozgatásnál kevésbé fájdalmas, azonban a jobb kéz s könyökízület dagadt, fájdalmas. A közérzület szabad, több napi székrekedés. Perlaxans, a többi folytattatik. Éjjel az izgatottság fokozódott, összefüggés nélküli tévengő beszéd s közbe dühös őrjöngési roham állott elő. A beteg, ki öntudatnál a fájdalom miatt alig mozdíthatta egy tagját, felült, karjait könnyüséggel mozgatta, erővel felkelni akart. Febr. 28-án reggel felé lecsendesült s egy pár óráig tartó pihenő álom után eszmélete tökéletesen visszatért, az izgatottság megszűnt, fejfájásról és kimerítő bágyadtságról panaszkodik. A jobb kéz s könyök ízületében izzadmány. Az érvelés 100, a hőmérséklet fokozódott, bő izzadás, a vizelet üledékes, fehérnye nem találtatik. A szív- s tüdőkben semmi változás. Rend. Chinin gr. XVI in dos. IV. éjjelre morpb. — Éjjel ismét növekedett a nyugtalanság, fejfájás ; a kérdésekre helytelenül válaszol, csöndes, később dühöngős tévengés, reggelide összeesés nagy kimerültség. Márt. 1-én délelőtt több óra hosszáig tisztán eszméletnél volt, egy kevés ideig tartó csöndes álom után felébredve, félelmes remegés s aggodalomtól zaklattatott, fejfájás, szédelgés s szemkáprázásról panaszkodott, néha némely kérdésre eltérőleg felelt. Hideg fejborogatás, Chinin 4 gr. p. d. négyszer napjában, érvágás. Az érvágás után nyugodtabb lett, napközben ismételve rövid ideig csöndesen pihent, eszméletnél volt. Éjjel fokozódott nyugtalanság, tévengés. Márt. 2. Délelőtt összeesés, változott arczkifejezés, csöndes tévengés, környezetét nem ismeri; délután K. tv.-ral tanácskozmány: az érlökés 115, a bőr hőmérséklete felmagasztalt, átalános bő izzadás, a beteg fej fájdalomról panaszkodik, tökéletesen eszméletnél van; a szív, tüdő s más szervek vizsgálata lehető pontossággal történt, a szívhangok tiszták, semmi zörej, a szívlökés rendes helyén, a szívverés szabályos 16