Orvosi Hetilap, 1866. április (10. évfolyam, 13-17. szám)

1866-04-22 / 16. szám

ORVOSI HETILAP. Pest, 1866. no.mm* április 22. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. U­i*«*■«■ i (<» 1■■■. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Ambró János tr.A heveny esűt folyamában fellépő idegjelenségek. — Az idült izlábokról s gyógykezelésükről gyermekeknél. Gaersant után közli Koller Gyula Jr. — Könyvismertetés. Die Lehren vom syphilitischen Contagium, von Dr. H. Auspitz Do­­centen an der Univ. in Wien, 1866. — Atlas der menschlichen Gehörorganes von Dr. Rüdinger in München. Erste Lieferung, 1866. — Lapszemle. A cholerások vérének fehérnyéjéről. — A főér megrepedése. — A boka feletti alszár csonkításról. — Nevezetes húgykövek.­­ Apróbb szemelvények. T á­r C Z a : Meghívás a magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombat városában tartandó XII nagy­gyülésére. — A győri s győrvidéki orvos­gyógyszerész egylet. Citius emergit veritas ex errore, quam ex confusione. — Évi kimutatás Pest városa t. főorvosa sebészeti és egészségügyi jelentéséből 1865-ről. — Vegyesek. — Pályázatok. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 10 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében váczi­­utcza Parkfrieder-féle házban. A heveny csúz folyamában fellépő idegjelenségek. Közli Ambro János tr. Kis-Újszálláson. Alkalmam lévén gyakorlatomban a heveny ízü­­letcsúz egy oly esetét észlelni, mely sajátságos nehéz idegjelenségekkel szövődött s ez által a heveny csúz rendes folyamától nagy mértékben eltért, érdekesnek gondoltam ez esetet­­­ ügyfeleimmel is közölni. A bán­­talom ezen aránylag ritka alakja, az agytünetek he­vessége s a szomorú kimenet egyaránt ösztönzött arra, hogy a heveny csúz ezen fontos szövődéséről némely kórbúvárok nézeteit közöljem. Az összeállítás igaz hiányos, miután azt csak csekély könyvtáram által nyújtott ide vonatkozó adatokból szerkeszthetem. Kút­­forrásaim mindamellett hitelesek, mert részint önálló búvárok, részint nagy klinikai tapasztalattal biró ta­nárok műveiből meritvék. — Classicus kórtani köny­veink a heveny csúz ezen szövődését vagy egészen mellőzik, vagy csak érintől­eg említik. — Lebert Kli­nik des acuten Gelenkrheumatismus 1860; Tünger Klinische Mittheilungen Hamburg 1858—1863; Ber­trand Quelques mots sur le rhumatisme cérébral Strassbourg 1863. Trousseau Rheumatismus cerebra­lis — az Allg. Wien. med. Zeitung 1859 s 1865. évi folyamában — voltak a források, melyekből adatai­mat merítettem. — De lássuk előbb az esetet. G. J. S. fegyverneki közbirtokos, 49 éves, özvegy, gyer­mekségétől fogva egészséges, hideg véralkatú, szokásaiban, élvezeteiben rendes, fáradságban edzett, munkás életű. A csa­ládban idegbetegségekre való hajlam nincsen. Két hét óta le­vert, étvágya hanyatlott, a test különböző részein kóborló fáj­dalmak jelentkeztek, ennek daczára, nem tekintve az idő vi­szontagságait, gazdasága után látott, míg végtére febr. 22-én 1860 lefeküdt, a két láb s bal térdízület megdagadt. Febr. 24. következő állapot: a nagy, erős, izmos férfiúnál mind a két láb-, térd- s a bal kézízület megtámadva van; a bal térd ter­méje nagyobb, az ízület körrajza kiegyenlítve, a tapintás által ezen ízületben izzadmány, úgyszinte a lágyrészek cse­kély beszűrődése puhatolható ki, a bőr vörös, a hőmérsék nem emelkedettebb, a mozgási kísérletnél a fájdalom fokozó­dik. A közérzület szabad, a fej fájdalomtól ment, a bőr hő­mérséklete nem emelkedettebb, az érvelés teljes, 70, a lég­zés szabad, a szívhangok tiszták, a nyelv­­bevont, étvágy­hiány , szomjúság nincsen. — Rendeltetett: Bp. Tinct. sem. colchic. és Laud. lig. Sydenh., a megtámadott ízületekre gya­pot begöngyölések. Febr. 26. A bőr hőmérséklete emelkedettebb, az egész testre kiterjedő bőrkipárolgás, az érverés 90, szomj, torokfá­jás s nehéz nyelés , a szájpadvitorla, a nyelcsap, a szájpad­­ívek, mondolák s a garat rakhártyája mérsékelten duzzadt, belövelt; továbbá kis fokú tüdőhurut, köhögés , mellszorulás­sal párosulva. A közérzület tiszta, fejfájás, nyugtalanság, ál­matlanság a láz fokával arányban. A húgyelválasztás csekély, a vizelet vörös, bő csapadék húgysavas sókból. — Rendelt. Bp. Inf. Specac, e gr. XII ad inc. V. Natr. nitri. drachm. Tart. st­b. gr.­ Syr. rub. idaei. inc. p.— Italul czitromvíz, éjszakára morph. acet. */6 gr. — Éjjel az izgatottság fokozódott, gyötrő, nehéz álmok. Febr. 27-én délelőtt be izzadás, az érverés 90, a torok­fájás, nehéz nyelés s köhögés megszűnt; — a két láb s a bal kézízület mozgatásnál kevésbé fájdalmas, azonban a jobb kéz s könyökízület dagadt, fájdalmas. A közérzület szabad, több napi székrekedés. Per­­laxans, a többi folytattatik. Éjjel az iz­gatottság fokozódott, összefüggés nélküli tévengő beszéd s közbe dühös őrjöngési roham állott elő. A beteg, ki öntudat­nál a fájdalom miatt alig mozdíthatta egy tagját, felült, kar­­jait könnyüséggel mozgatta, erővel felkelni akart. Febr. 28-án reggel felé lecsendesült s egy pár óráig tartó pihenő álom után eszmélete tökéletesen visszatért, az izga­tottság megszűnt, fejfájásról és kimerítő bágyadtságról pa­naszkodik. A jobb kéz s könyök ízületében izzadmány. Az ér­velés 100, a hőmérséklet fokozódott, bő izzadás, a vizelet üle­dékes, fehérnye nem találtatik. A szív- s tüdőkben semmi változás. Rend. Chinin gr. XVI in dos. IV. éjjelre morpb. — Éjjel ismét növekedett a nyugtalanság, fejfájás ; a kérdésekre helytelenül válaszol, csöndes, később dühöngős tévengés, reg­gelide összeesés nagy kimerültség. Márt. 1-én délelőtt több óra hosszáig tisztán eszmélet­nél volt, egy kevés ideig tartó csöndes álom után felébredve, félelmes remegés s aggodalomtól zaklattatott, fejfájás, szédel­gés s szemkáprázásról panaszkodott, néha némely kérdésre eltérőleg felelt. Hideg fejborogatás, Chinin 4 gr. p. d. négy­szer napjában, érvágás. Az érvágás után nyugodtabb lett, napközben ismételve rövid ideig csöndesen pihent, eszméletnél volt. Éjjel fokozódott nyugtalanság, tévengés. Márt. 2. Délelőtt összeesés, változott arczkifejezés, csön­des tévengés, környezetét nem ismeri; délután K. tv.-ral ta­­nácskozmány: az érlökés 115, a bőr hőmérséklete felmagasz­talt, átalános bő izzadás, a beteg fej fáj­dalomról panaszkodik, tökéletesen eszméletnél van; a szív, tüdő s más szervek vizs­gálata lehető pontossággal történt, a szívhangok tiszták, semmi zörej, a szívlökés rendes helyén, a szívverés szabályos 16

Next