Orvosi Hetilap, 1866. október (10. évfolyam, 40-43. szám)

1866-10-14 / 41. szám

4 LJL. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Pest, 1866. October 14. Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, ajtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében váczi­­utcza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos Jr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Beke Gyula tr. Nehány eset a fülészetből.­­ A genyes dobozláb. — Czifra Ferenc­z túr. A műtő-sebészet körébe eső neve­zetesebb isterek rendellenes viszonyai, és változatai, sebész-boncztani szempontból (Folyt.) — Könyvismertetés. Die Uterus­­douche. Von De. J. Hirschfeld — Lapszemle. Alsó végtagok hi­dése, izzó vas, gyógyulás. A rachh­ü­vely veleszült hiánya, mesterséges képezés. Czombficzam, Reid­ szerinti visszahelyezés. A vér mint táp- és gyógyszer. Tároza: A buda­pesti kir. orvosegylet f. hó. 10-én tartott ülése. — A cholera kiterjedése. — Közegészségi ügyek. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet. A „Közegészségügy és törvényszéki orvostan 5-ik számi. Nehány eset a fülészetből. Közli Beke Gyula Jr . gyakorló fülorvos Pesten. 1. A genyes dobürlob. A hallásszervezet legfontosabb kórállapota a ge­nyes dobüzláb, s ha fürgönyfolyás végett a beteg tanácsot kér, nem annyira nehéz hallása, mint a genye­­sedés megszüntetése legyen a kórjóslat és a gyógy­kezelés irányadója, tapasztalásom legalább engem min­dig ily modorban késztet a beteggel beszélni. A doboz csak az Eustach-kürt által áll a garattal nyitott közlekedésben; belső­ falán a gömbölyű és petéded likák vannak, melyek hártyái a tömkelegen át az agygyal közvetett összefüggést eszközölnek ; felső fala papírvastagságú csontlemez, melyen az agy középlebenyének része nyugszik; a szinte papír vé­kony alsó csontfala a fejüzérrel határos;külső fala pe­dig a dobhártya. Eustach-kürt dobüzi szájadéka a mellső fal közepén létezik; ha a dobüz fakhártyája oly annyira duzzadt, hogy abból geny képződik, a nyílás is jófor­mán eltörlődik, az ekkép körvonalzott helyiség tehát genynyel teli tályogot képez, melynek idegdússága és az agy közelléte elegendően megfejtik a borzasztó fájdalmakat, lázat és agytüneményeket, melyek a he­veny genyes dobüzláb rendes kísérői. Képzeljük ezen tüneményeket, melyek gyerme­keknél többnyire 2— 3 napig szoktak tartani, s ter­mészetesnek fogjuk tartani, ha az orvos, ki a fülre utóljára gondol, a kórállapotot menyngitis névvel kereszteli, a gyermek nagy lázzal, forró fejjel és szó nélkül feküdvén, s jajgatva fel-fel sikolt; de 2 — 3 nap után fülei egyszerre folyni kezdenek, s a beteg meg van mentve, t. i. az úgynevezett agygyuladás meg­szűnt ; ezen eszmejárás szerint pedig ismét mi termé­szetesebb, mint azon kijelentés nem a betegek részéről, hogy a füleket folyni kell hagyni, hogy azokon a csú­nyaság kiürüljön. A dobürben összegyűlt geny az őt környező falakra nyomást gyakorol, de ezenkívül dobüzlobnál a dobhártya belső rétege is kórosan át van változva s állománya a nyomásnak legkevésbé se állhat ellent, miért a genytől szétromboltatik, átfúratik és a fülfo­lyás kezdetét veszi. A dobhártyában ily ok következtében létrejött átfúródás többnyire a dobhártya mellső-alsó negye­dén látható és pedig kezdetén kölesmag-nagyságban, míg a kórfolyamat hosszabb tartamával mindinkább nagyobbodni szokott annyira, hogy olykor az egész dobhártya elroncsoltatik, s annak csak karimája lát­ható ; az ily fokú anyagveszteség mellett a hallcson­­tocskák is többnyire elvesztek, vannak azonban esetek és nem csekély számmal, melyekben a dobhártya átfú­ródás a hátsó felén található, miből azt lehet követ­keztetni, hogy azon fel­evény, mintha az Eustach-kür­­tön áthatoló levegő volna az átfúródás egyik tényezője, alaptalan, mert ha az Eustach-kürt ily kórfolyamatnál áthatolható volna, a geny is inkább a nyílt utat vá­lasztaná. Szabályként tehát fel nem lehet állítani, hogy az átfúródás a genyes dobüztobnál mindig a dobhár­tya mellső-alsó negyedén van, sőt gyakorlatomból több oly esetet említhetnék fel, melyekben a dobhár­tya köteles elroncsolása mellett az Eustach-kürt nagy fokban áthathatlan volt. Ha oly szerencsések lehetünk, hogy a dobüzlob kezdetén a dobhártyát megvizsgálhatjuk, azt rózsa­színűen vagy különféle fokban egész a sötét­ vörösig belövelten és kevésbé homorúnak találhatni, a kala­pácsmarkolat pedig alig látható, s ilyenkor 6—12 nadály a kórfolyamatot félbeszakíthatja. Ha 2—3 nap fájdalmasan eltelt , míg a dobhártya vizsgálat alá kerül, az szinte fehér kinézésű, a hajszáledények egyenkint húzódnak a körszéltől a kalapácsmarkolatig, ez inkább a doboz felé sülyedt, míg két széléről a dobhártya a külhangvezeték felé emelkedett. A beteg­ség ezen fokán a betegen igen könnyű­ tetni az által, ha a dobhártyát szaruhártyakéssel lemetszük, mire a feny ezen könnyű és semmiképen nem fájdalmas műtét után a résen csakhamar kicsepeg, a feszülés által okozott fáj­dalmak pedig szűnni kezdenek. Hol és milyen helyen kell ezen bemetszést eszközölni, az a dobhártya kinézé­sétől függ vagy, ha ez különös támpontot nem nyújt, legczélszerű­bb azt a dobhártya alsó felében megtenni. 41 1

Next