Orvosi Hetilap, 1867. szeptember (11. évfolyam, 35-39. szám)

1867-09-15 / 37. szám

ORVOSI HETILAP. é'vribly'aiUL. Tartalom: Than Károly tnr: A szénéreg-kéneg (Kohld­ysalphid). — Balogh Kálmán tnr. Adatok a hashártyalob oktanához. III. Méhki­­vüli, méhkörüli és hashártyalob. — Könyvismertetés. Traité complet d’accouchements, par M. le docteur Joulin. — Lapszemle. A szorol haszna a nehézkórnál. — A húgy szin- és kivonat-anyagairól. — A görcsös köhögés lefolyásában a levegőben előjövő szalagokról. Apróbb szemelvények. T­á­r­c­z­a: A magyar orvosok és természetvizsgálók XII-ik nagy­gyűlése Rimaszombatban. IV. — A párisi orvosi értekezlet. II. III. IV. V. VI. — A régi római sebészeti eszközök. — Vegyesek. Pest, 1867. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. 3­9" • as«e. Septem. 15. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. hír. postahivatalnál, a szerkesztő­­ségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedéseken váczi utcza Drasche-féle házban. Honi s külföldi gyógyászat és köryyvázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. A szénéleg-kéneg (Kohloxysulphid). Előleges jelentés Than Károly tanártól ezen általa fölfedezett légnem sajátságairól.*) E légalakú vegyület egy parány széneny, egy parány éleny és egy parány kénből áll, tehát képlete COS. Vegy­­jelleménél fogva úgy tekinthető mint a szénéleggyöknek (CO) kénvegyülete, miért is magyarul szénéleg-kénekneki ne­veztem. Német neve a divatozó nevezéktan elvei szerint Kohloxysulphid. A vegyértékek törvényének alapján és a szénenynek négy vegyértékű természetéből már rég sejtettem, hogy ezen vegyület létezhetik, annyival inkább, miután a kérdéses lég­nem vegyalkatára nézve a már ismeretes szénsav COa és szénkéneg CS2 között áll, és olyannak tekinthető, mint a szénsav, melyben a második elenyparány kén által van he­lyettesítve. Már­pedig tapasztaláskintakon, miként az éleny, két vegyértékű és azonfelül e két elem vegyjelleme igen ha­sonló, tehát a fennérintett törvény értelmében egymást paranyonként helyettesíthetik. Már mintegy másfél év előtt tettem kísérleteket a gáz előállítására, melyek legalább részben igazolták sejtelmemet, azonban egyéb teendőim halmaza miatt kénytelen voltam e kísérleteket félbeszakítani, míg a koronázási szünnapok ismét megengedték azoknak sikeres folytatását. Nem akarom a tek. Akadémiát mindazon kísérletek elő­­sorolásával fárasztani, a­melyeket e vegyület előállítása czél­­jából siker nélkül megkísérlettem. Az első módszer, mely szerint e gázt előállítanom lehe­tett, abban állott, hogy tiszta szénéleget Cs és felesleges kéngőzt igen gyöngén izzó porczellán csövön át vezettem. Tudván, hogy a szénéleg élenynyel hevítve, egy parány éleny felvétele által szénsavvá változik, azt hittem, hogy az éleny­­hez annyira hasonló vegyjellemű kénnel, az említett körül­mények között, a kérdéses vegyület fog képződni. A tapasz­talás csakugyan igazolta ezen nézetemet, mert e kísérletnél valóban képződik szénéleg-kéneg közvetlen egyesülés útján, következő egyenlet szerint CO + S + COS. Azonban ezen eljárás által lehetetlen volt a gázt egészen tiszta állapotban nyernem, mert az mindig igen sok szénéleggel elegyülve maradt, melytől elválasztani nem sikerült. A későbbi vizs­gálatokból kiderült, hogy a szénéleg-kéneg izzitás által vi­szont szénélegre és kénre bomlik fel, mely sajátsága a gáz­nak teljesen megmagyarázza, hogy az érintett eljárás szerint lehetetlen azt egészen tisztán, azaz szénéleg nélkül nyerni. A módszer megállapításánál, mely szerint végre a gázt tisztán leválasztani sikerült a következő elméleti szemlélő­désekből indultam ki. Ismeretes tény, hogy a cyansav-hydrat hígított savak által oly bomlást szenved, melynél a víz ele­meinek felvétele által szénsav és ammóniák képződnek. E bomlást legtermészetesebben lehet, a cyansav egyéb sajátsá­gaival kapcsolatban, az által értelmezni, ha e savban a szén­éleget gyöknek tekintjük, és az átalakulást a következő egyenlet által fejezzük ki: (C 0)2 H N + H* 0 + H 3 N + (C 0) 0, szóval ha ezen átalakulást úgy fogjuk fel, hogy a cyansav­­ban foglalt kétvegyértékű szénéleggyök a vízben foglalt két könenyparány által helyettesíttetik, mi által a cyansavból ammóniák, a vízből szénsav keletkeznek. Ha ezen értelmezés helyes, akkor felfogásom szerint a kéncyansavnak víz által hasonló cserebomlás útján a követ­kező egyenlet szerint kell elbomlani: (CS)HN + HaO = H3N +CSO, azaz a fennebbivel hasonló folyamat által ammóniáknak és a kérdéses szénéreg-kénegnek kell képződni. A kísérlet fénye­sen bebizonyította ezen okoskodás helyességét, a­mennyiben kéncyankalium, kissé hígított kénsavval, csakugyan szén­­élegkéneget fejleszt ki. E folyamatnál azonban a kéncyansav nagyobb része felkéncyansavvá alakul át, mely sárga csapa­dék alakjában válik ki. Hogy ebből kiválasztható-e a kérdé­ses légnem, vagy hogy lehetséges-e ennek képződését meg­akadályozni, későbbi kísérletek által szándékozom eldönteni. A légnem előállítását legczélszerűbben eszközölhetni a következő eljárás szerint: Egy üveglombikban 5 tórf. kénsavhydrát és 4 tórf. viz elegyéhez, apró részletekben annyi kéncyankaliumot adunk, hogy a tömeg folyékony legyen. A hígított kénsavnak, mi­előtt használnák, egészen le kell hülve lenni, különben ha­tása igen heves lenne. A gázfejlődés rendesen magától meg­indul, ha azonban később alábbhagyna, néha egy kis lány 37 *) Felolvastatott a m. tud. Akadémia 1867. júl. 8-án tartott ülésében.

Next