Orvosi Hetilap, 1869. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)
1869-09-12 / 37. szám
Pest, 1869. 7W8m JKg .September 12. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom, kovács J. h. tr. Sérülési karatértágulat (aneurysma traumat, arteriae brachii). — M eixner J. tr. Az idült tüdősorvadás és gümősór éghajlati gyógytanához, különös tekintettel Brehmer Herman tr. Görhersdorfban levő gyógyintézetére. — Könyvismertetés. Ueber den exanthematischen Typhus in klinischer und Sanitätspolizeilicher Beziehung etc. von Dr. D. Passauer. — Lapszemle. A koponya alapjának törése, gyógyulás némely koponyaideg hüdése mellett. Tú re z a. Az orvosi gyakorlat nőknek való-e. (Folyt.) — Megemlékezés Purkinje felett. — Vegyesek. Honi s külföldi gyógyászat és kórüuvázlat közlönye. U" a »dLlkö 'fc- frt»l « .* ■»■ _ Uöfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvéte 4 frt. 50 . vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Megjelen minden vasárnap. Berendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősednél Erzsébet-tér 10. ,2., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Orasche-féle bárban. Sérülési karatér-tágúlát (aneurysma traumát, arteriae brachialis). Kórodai előadása után közli Kovács József, k. tanár. Szrapkó István, 58 éves, abonyi pár napszámos, bal karjának belső-mellső felületén kiterjedt lüktető daganattal vétetett föl a sebészi kórodéra, ez évi május 3-án. A daganat nem egészen egyenletes, nyújtott gömbölyeget képezett, a kar alsó harmadánál volt legkiemelkedőbb, kövülete itt 40 cm. meredek letetőződéssel tűnt el le a könyökhajlásba,a lejtősebben ért 1 hüvelykre a hónaljredőig. A kar két alsó harmadán ennek belső nagyobb felét öleli, s itt a külső épbe megy. A bőr ez egész karon feszültebb, a daganaton fényes, szederjes; fényessége és szederjessége a daganat emelkedettebb dombjain kifejezettebb.Két hüvelykkel a könyökhajlás fölött,a kétfejű karizom irányában egy szűrési sebnek hátra és fölfelé irányuló 4 vonalnyi fehér hegye látható. A feszes daganat nagy domborulatán, főleg ennek dombjain, puha, ezek körül tömöttebb.A ráfektetett tenyér azt emeltebb hőfokúnak, falait szabványosan kifeszülő és lankadó mozgásban, s a feszülés alatt csörgedező zörejűnek érzi. Domborulatára nyomott ujjaink a feszüléssel egyidejű lüktetés által emeltetnek, e lüktetések a szíveivel azonos idejűek. Nagyobb felületére intézett nyomással az egészben hullámzó daganat kisebbíthető, ekkor a bőr rajta apró redőzetű lesz, nyomásunk szintével hamar megtelik, s ismét feszes és fényes lesz.Telése alatt lüktetése élénkebben látszik. Ha a hónalji üteret a kar fejecsére nyomjuk, a daganat puhább lesz, s se láthatólag se tapinthatólag nem lüktet. Szűnvén nyomásunk, a lüktetés azonnal, s a feszesség is gyorsan beáll. Az ez oldali orsóütér lüktetése gyengébb és vontatottabb, késedelmes. Ujjcsúcsaink nyomása a daganat tömöttebb környi részein fájdalmat okoz, s mélyedéseket hagy. Betege karját szabadon nem mozgathatja, kezében jobbatlan zsibbadás és tompa fájdalmat panaszol, mely a hónaljütér lenyomása alatt kis időre enyhébb. A szív és az üterek hangjai tiszták, az üterek megbetegedésének semmi nyoma. Betegünk baja keletkezéséről azt mondja: mintegy 6 éve szaladás közben elesett, jobb kezében levő bicsakjával bal karját, egy hüvelykkel a könyök hajlás fölött, megszúrta. A rögtön fecskendő élénk vérzést előbbi ujjnyomással, azután orvosa nyomkötéssel állta el. A seb elég gyors behegedése után nemsokára a heg alatt babnyi göböt vett észre, mely ujjnyomásra eltűnt, s azután előbbi alakját és nagyságát azonnal visszanyerte. Ilyen maradt az ez év január haváig, mely időtől általa föl nem ismert okból sebesen nőtt. Sebes növése alatt időnkint éles, majd tompa fájdalom kisérte. Az orvos, kihez ápril végén folyamodott, kórodánkra utasítá őt. A karatér lefolyása szerint fekvő, körül letetőződő, lüktető, összenyomható, a hónai,fi ütér lenyomása alatt kisebbedő, nem lüktető és lágyuló daganat, mely hat éve történt késszúrás által okozott vérző seb hegedése után keletkezett, sérülési iértágulat v. ütérdaganat (aneurysma traumaticum). A sebzés után azonnali lüktető vérzés a karatér beható sebzésére mutat. Hogy az ujjnyomás, meg a nyomkötés az első időben a vérzés uraivá lehettek, daczára annak, hogy a szúrás iránya az ütér lefolyásával nem párhuzamos volt, hanem arra mintegy 45°-nyi szög alatt esett —mely körülmény köztudat szerint a vérzést előmozdítja — az ütérsebzés kicsinysége mellett szól. Támogatja a kis sebzés fölvételét az ütérdagnak a megjelenése után majd 5 évig változatlan terméje. Sebes fejlődésnek csakis ez évi januárban indult, egyszerre, beteg előtt ismeretlen okból. Sok okunk van sejteni, hogy a szövetek, melyek 5 évig egyenlőn tárták a daganat tertelmét, melyek a vér lüktetési feszélyének 5 évig sikerrel álltak ellen, januárban oly erőművi bántalmat szenvedtek, mely bennük lobos izgatottságot szült, miáltal veszték ellenállási képességüket, nőtt az illérnyilás, s így jön, hogy azontúl a szívlökés feszélye pólyák s izmok közti tovaterjedésében csakis gyorsan legyőzhető akadályokra talált. A szívlökés feszélye elégséges volt a terjedő daganat előtt egyre fejlődő lábgátat szétmállasztani, s így sebes növésének utat törni. A daganat felületén a puhább dombocskák bizonyítják azt is, hogy ezen ellenállási folyamat már nemcsak az izmok és pólyák közt, hanem a karpólyán át a bőrnek, s ezen keresztül a felületre is irányul és halad. E sérülési ütérdag utóbbi 4 havi története minden kétségen kívül helyezi a daganat jövőjét magára hagyatás esetén. Bizton várható, hogy a daganat az üteres feszély folytán minden irányba nőni fog, hogy a máris puhább dombocskák helyén a még vastagabb, de beszűrődött bőr vékonyodni, el-37