Orvosi Hetilap, 1871. július (15. évfolyam, 27-31. szám)
1871-07-02 / 27. szám
3 ?. • Julius 2. Pest, 1871 Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt Megyeren minden vasárnap. 0 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közsé- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősége mények és fizetések bérmentesitendők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyv kereskedésébe Hirdetésekért soronként 15 ujkr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. Tartalom. Simbiiger Fr. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. (Folyt.) — A m b ró J. tr. A női ivarszervekkel összefüggésben álló medenczebeli tályogok. (Vége). — Könyvismertetés. Laryngologische Beiträge. Von Dr. Emerich Navratil. __ Lapszemle. Egészen leválasztott bőrrészletek átültetése. — Az eczetsavas ólom hatásáról. — A hydramil, új hódító szer. Tiírcza. Stocsinger T. tr. Közművelődés és az egyetemek. — A pesti kir. egyetem újjáalakításának XCI-dik évfordulója. — Vegyesek. — Figyelmeztetés. — Pályázat. — Előfizetési felhívás. V lsemotodUc w C smmma _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. Közlemény a pesti királyi egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Simbinger Frigyes tábori alorvostól. (Folytatás). 7. kísérlet. Jobb oldalon, mintegy 1/2 éév re a keresztedzés megett beszúrva, megsértem a szürke gumó 1— 1%''-nyi alsó rétegét. Az agykocsányok nem voltak bántalmazva, de a jobb lábuzam át volt szakítva, minthogy az eszköz épen az agy alapján hatolt be vízirányosan. A seb kis lencsényi vérömlenyt tartalmazott, azonkívül csak igen kevés vér volt a sértés körül — a belső agyburok (lágy kéz) alatt — mint halvány-veres réteg elterjedve. Az állat, fiatal házi nyúl, 1 — 2 másodperczig csendesen viselte magát, de azután fájdalmas kiáltások között törekedett menekülni; bőven székelt és vizelt. Szabadon eresztve, kissé jobbra tartott fejjel, de különben rendes állásban ül a legnagyobb figyelem kifejezésével; jobb látása tág; fülei hidegek és halaványak ; a légzés műtét előtt 90—100, most 80; a szívlökés, előbb 280, most 250. Zörejre futásnak indul, mégpedig vagy egyenesen, vagy pedig többé-kevésbé szűk körökben balra, sőt némelykor csak egy helyen forog maga körül. A tárgyakhoz ütközik, s ilyenkor megáll kis időre. A fejen folytonos rezgés érezhető, s mellső részén az érzékenység fokozva van. Sértés után 10 perccel a légzés már csak 64, a szívlökés 230; 20 perccel később 52, illetőleg 200. Ekkor minden észrevehető ok nélkül az állat egyszerre felette heves futásnak indult, a falon felfelé ugrott,hátára esett, s nem tudván mindjárt felkelni, kis ideig rángatódzott. 4 órával sértés után a légzés 52, a szívlökés 160, néhány belsárgöb ürült ki. A következő 3/4 órában hasonló futási roham jelenkezeett mint előbb, ha pedig meg akartuk ijeszteni az állatot, ez nem sikerült. Ételt nem vesz. T/2 óra múlva a sértés után bemetszettem a bal fül előtti bőrbe. A fej azonnal hátra, s azután inkább balra húzatott görcsösen, mi rövid idő múlva megszűnt, de 2 perczcel később önként és nagyobb mértékben ismétlődött; az állat el is esett, néhány rángatódzás után azonban hamar felkelt, míg a fej még rövid ideig kisebb mértékben balra és hátra volt húzva. Alig 1—10 percznyi nyugalom után most általános görcs lépett fel. Egy pár heves rángás után a törzs és fej néhány pillanatig hátra maradt görbülve,a fogak erősen csikorogtak; a végtagok meredten hátra, illetőleg mellfelé kifeszülve; a szem nyitva, érzéketlen, a teke be- és lefelé fordítva; húgyot fecskendezett messze ki; azután az egész test teljesen ellankadt, s minden mozdulat és érzés nélkül teljesen halálszerű állapotban feküdt. Kis idő múlva azonban eleinte felületes és ritka légzések jelentkeztek, melyek hamar 80-ra emelkedtek 1 percz alatt, míg a szívlökés 160-ra, de a fogcsikorgás is visszatért, s még néhány másodperczig tartott. A következő órában az arczbőr ingerlése még egyszer idézte elő a fej görcsös hátrahajlását, de általános derme nem állott be. E fél óra végén oly haránt metszés eszközöltetett a láztelepek hátsó részén, mely a négy telep előtt jobboldalt az agytörzs felső V3-dát, baloldali felső %-dát hatolta át oly irányban, hogy a sértés hosszabbítása a szürke gumó hátsó szélét találja. Ennek rögtöni következménye egészen hasonló általános görcsrángások, derme és rá következő halálszerű állapot volt, mint az előbb önként beállott, végre 3-szor mintegy ásítva kinyílt a száj, s eközben néhány rövid légzés jelenkezett : ez gyorsan 114— 120-ra emelkedett, a szívlökések 240-re, de egyszersmind megfeszültek a végtagok, s kinyújtalak úgy, hogy a törzszsel derékszöget képeztek, s egyszersmind hátra húzatott a fej. E görcsös állapot tartott a végtagokon még 1 óráig, csak a mellsőkön múlván el időnkint. Az érzékenység is megmaradt úgy, hogy minden érintés növelte a feszültséget. A nyakon szinte folytonosan tartott a görcs, még 3 órán át, s érintéskor azután is hátra és jobbra hajolt. A légzés és szívlökés ezalatt gyorsan veszített szaporaságából és erejéből: már 1/1 múlva a metszés után az előbbi 64, az utóbbi 200, további 10 perc múlva 40, illetőleg 160, azután 5 percenkint 32, 28, illetőleg 144, 120. Most egészen addig maradt a szívlökés 120, míg a légzés, mely folytonosan alábbszállt, teljesen megszűnt (átmetszés után 1 óra 15 perc). Az ingerlékenység legutójára a jobb mellső lábon szűnt meg. Bonczoláskor a vér meg volt aludva, a szív összehúzódva, s a tüdőkben nagyfokú heveny vizenyő. A hólyagban mintegy 3 nehezék húgy; a belek alsó részében nincsenek göbök. A jobb láta most is tág. Ezen eset szinte arra látszik mutatni, hogy a láttelepek bizonyos részeinek ingerülete rohamonként jelenkező általános görcsöket, teljes eszméletlenséggel összekötve, képes 27