Orvosi Hetilap, 1872. október (16. évfolyam, 40-43. szám)
1872-10-27 / 43. szám
" • - • W------------------------ ........................... ■ -: ■ ORVOSI HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Pest, 1872. October 27. Honi s külföldi gyógyászat és kórüyvázlat közlönye. Tix‚‘n i 1^. f «» ■ »• .• mi. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: K e 1 e n J. tr. A hagymázfélék. — Hermann S. tr. Lágyéksérv műtéte, — vendégsegg (anus praeternaturalis), - gyógyulás, — Könyvismertetés. Ueber ein neues gefahrloses Verfahre zur Entfernung von Kehlkopfgeschwülsten von Dr. Friedrich Fister. — Lapszemle. Kórházi üszők. Tárcza. Bervinkler K. tervezete Pest városának tisztasága és vízlecsapolása érdekében. — Úti rajzok. XIX. és XX. — Vegyesek. — A pestvárosi id. tiszti főorvos közegészségügyi jelentéséből 1872. júliusra. — Pályázatok. Melléklet: A „Szemészet“ 5-dik száma. I * A hagymázfélék.1) Kelen József ír-tól. Ha a röviden közlendők szabatosság, u. m. rendszeres hőmérések, kórboncztani adatok stb. tekintetében nem ütik meg azon mértéket, melyet természettudományi tárgyak kezelésénél mai nap megszoktunk, szolgáljon mentségül azon körülmény, hogy a tárgyalandó anyag falusi gyakorlaton gyűlt, ahol némelykor csak 3—4-er naponkint sikerülhetvén a beteget láthatni, a fentebbi értelemben vett rendszeres észleletek idő- és alkalomhiány miatt nagyrészt kivihetetlenek, s hol nemhogy kórboncztani adatok gyűjtése, de némely kétes eseteknek csak kórboncztani felderítése is — az uralkodó előítéletekbe ütközve — lehetetlen. Ha mindamellett ezen érdekes tárgy körül tett, bár mindössze is csekélyszámú észleleteimet közlöm, s a megfigyelt járványok általános jellemzését megkísértem és némely sajátságait előadom, ezt nem tanulságos felolvasás czéljából teszem, hanem azért, hogy alkalmat szolgáltassak oly eszmecserére, mely — hat. ügytársaim ezen tárgy körüli észleleteiket és tapasztalataikat közleni,kicserélni szívesek lesznek — minden esetre tanulságossá válhatik. * * * Orvosi gyakorlatom alatt eddigelé a hagymázt járványosan 3 ízben volt alkalmam észlelni, nevezetesen 1868-ban Zombán és vidékén, 70 eset 416 betegre (12,52%), 1866- ban 36 eset 265 betegre (133/51%) és 1869-ben 47 eset 480 betegre (9338%), ezen két utóbbi Tamási vidékén. Ezen számok azonban nem fejezik ki egész szabatosan sem az egyes járványok belterjességét, sem egymás közti arányát, menynyiben mind a három járvány idején számos volt az oly, különösen enyhébb lefolyású eset, mely orvosi megfigyelés alá egyáltalán nem került. 1865-ben — német helyen — a földmívelő osztály (leginkább ezek közt uralgott a járvány) megszokta az orvosi segítséget, de az utóbbi két alkalommal — magyar vidéken — több haláleset is fordult elő anélkül, hogy az illetők ráolvasás, kenés és miseszolgáltatáson kívül egyéb orvosi segítséget kerestek volna. Mindkét helyen a váltó láz az évenkénti összes kóreseteknek magas százalékát teszi. A megfigyelt esetek túlnyomó számának kórképe némi csekély eltérésekkel a következő volt : Néhány napi bágyadtság, levertség után olykor hányinger, hányás, máskor hirtelen, rövid borzongás és nagy fejfájás közt köszönt be a haj. Erre nagy hőség száraz bőrrel, szapora és erős érüléssel (110—120) következik; a bágyadtság, gyengeség és fejfájás a következő napokon egyre növekszik, mihez csakhamar nyugtalan álom, félrebeszéléssel, szédelgés, olykor tagfájdalmak, s később némi bódultság járul. A nyelv eleinte vastag nyakkal bevont, később hegyén és szélein szárazkás, piros lesz, keserű vagy pépes szájízzel; a szomjúság nagy, tökéletes étvágyhiány mellett. A has rendesen puha, ritkán érzékeny (s akkor is inkább a gyomor-, mint a csiptáj); néha a hányinger folytattatik ökvöndözéssel,több napi székrekedéssel ; hasmenés, ha a későbbi napokban mutatkozik, mérsékelt. A legtöbb esetben mindjárt eleinte hörghurut észlelhető, mérsékelt köhögési ingerrel. Lépdag 6—7 napi tartam után puhatolható ki; a vizelet zavaros, üledékes. Délelőtt a láztünetek kevéssé alábbhagynak, estefelé fokozódnak. Mindez idáig alig különbözik a hasi hagymáz kórképétől az első hétben. Midőn minden kórjel, a nagyfokú hőség, a csekély eltéréssel folytonosan 110—120 között ingadozó érülés és korai elmeterengések súlyos hagymázas tüneteknek minél előbbi bekövetkeztét sejtetnék, a 7—10-dik nap körül az eddig száraz bőrnek rendesen bő izzadása közben mindezen tünetek rövid idő, 1—2 nap alatt alábbhagynak, a hőmérsék, sérülés a rendeset megközelíti, a szomjúság enyhül, az étvágy megjön, a hörghurut gyorsan oszlik és a beteg néhány nap alatt fellábad. Az izzadság bekövetkeztével egyszer kétszer kiterjedt arczsömört, néhányszor az egész testen elterjedt hiteget észleltem. A vázolt tünetek megfelelnek az álhagymáz (febricula, febris continua simplex, typhus abortivus) kórképének, mely Griesinger szerint ily mérsékelt, gyakran igen csekély láz, s a hüteges és hasi hagymázjárványok alkalmával igen gyakori; kórjeleire és tartamára nézve azok egyikével sem azonos, de különösen oki viszonyaiban annyira hasonlít hozzájuk, hogy méltán a hagymáz legkönyebb, s legkifejletlenebb alakjának tartható. Avagy ezen röviden, 7—10 nap alatt végződő lázak egyszerű csorvás láznál egyebek nem lennének; de a gyomor ‘) Előadatott a tolnamegyei orvos-gyógyszerészegylet 1871. october 23-kán Szekszárdon tartott gyűlésén.