Orvosi Hetilap, 1873. július (17. évfolyam, 27-30. szám)
1873-07-06 / 27. szám
Adatok a cyklops fejlődéséhez. írta Grosswald Ágoston Jr. és Scheuthauer Gusztáv r. k. tr. Budapesten. (Vége). Hogyan származtatja Dursy a cyclopst a középső homloknyujtvány hiányából, melynek ő ugyanazon jelentőséget tulajdonítja az orrcsigolyát illetőleg, mint Grosswald a rostacsont függélyes lemezének, melyből és melynek folytatásaiból cyclopsnál közönségesen nyomokat találni, sőt Dursy maga is talált (egy ekecsontdarabot), ezt csak úgy magyarázhatom ki, hogy Dursy, mint látszik, cyclopsnak csak két esetét látta és ezeket, mint legalább az egyiket illetőleg bevallja, nem akarta elrontani a koponyának lemezekre való szétmetszése által. Ha mindeddig szilárd boncztaui alapon véltünk mozogni, be kell vallanunk, hogy ama sértés minőségét illető kérdéssel a hypothesisik országába jutottunk, melyeket — minthogy kísérletek a legtöbb ezetekben nem tehetők és haladó fejlődés jelei az első korból nem léteznek — a torzképletek fejlődésének tanában alig nélkülözhetni. Úgy látszik nekem, hogy a cyclopsa megfejtésére 5 lehetőség kínálkozik : 1. Minthogy cyclopsnál tudtomra mindig jelen volt agyvízkór vagy ennek fokozódása folytán agyhiány, az orrcsigolya kinyomatása az agyféltekehólyag által, miáltal a cyclops a hydrencephalocele-hez legközelebbre állíttatnék; ez ellen szólani látszik a pusztításnak aránylag csekély kiterjedése, agykérzsák hiánya, valamint az agyhólyag összeesésének, hegnek hiánya, melynek jelen kellene lennie azon esetben, ha repedés történt volna. 2. Minthogy Virchow szerint a koponyaalap ikrostarészének hosszirányban való növésénél az orrgyök tája mellfelé hajtatik, minthogy azonkívül a koponyaalap ikrostarészének a kis ikszárnyak által, melyek a helyett, hogy hazántúl mennének, mellyből hátfelé indúlnak, meg kellett volna hosszabbíttatniok; ebben is lehetne látni az orrcsigolya eltolatásának okát; de ez alig volna elégséges szétszakadásokat okozni, azonkívül nekünk cyclopsnál valószínűleg az annál rövidebb rostacsont részéről történő compensatio folytán, a koponyaalap ik rostarészének hosszabbodása nem ötlött fel. 3. Az orrcsigolya szétrombolása a szemtekék által Ezen különben tetszetős felfogás ellen az szól, hogy az esetek kiváló többségében a szemtekék nem mutatnak erre utaló sértést és hogy Otto és Vrolik a cyclopia oly eseteiről tesznek említést, melyeknél a szemtekék teljesen hiányoztak. Bár ezen esetekben is lehetne állítani, hogy a szemteke épen az orrcsigolya kitolása által szenvedett roncsolást, ez a szemtekének közönséges sértetlen voltával szemben magasabb fokú cyclopiánál is igen valószínűtlen, mivel egyetértőleg amaz esetek közlői nem a szemtekének roncsolását, hanem ki nem fejlődését vették fel.Azonkívül a fenntebbi feltevés még mindig nem magyarázná meg a szemek eltérését az arcz közepe felé, minthogy a szemek rendes ébrénynél is eredetileg oly közel vannak egymáshoz, hogy a szemtekék csakis a köztük levő részek kifejlődése által nyerik rendes helyzetüket, mozgásuk itt tehát mindig szenvedőleges. Én magam ugyanazt észleltem, hogy majdnem minden Cyclopsnál kisebb szélességi átmérővel bírt a mellsőkcsont-test, tehát a szemtekéket kevésbé hajthatta szét; de ebben az előbb felsorolt indokoknál fogva csak a szemtekék egymáshoz közeledésének vagy összeforradásának okát látom a közepett levő szemürben, mely még csak egyéb folyamatok által készült számukra. Körülbelül az én véleményem szerint is a mellső ékcsont testének csekély szélessége vagy Dursy szerint a szárnygyök csekély szélessége okozza, hogy cyclopiánál a kis ikszárnyak ahelyett, hogy jobb és balfelé széttérnének, mellfelé majdnem párhuzamosan indulnak, azaz hogy az általuk képzelt szög kisebbedig Ezen kardszerű nyujtványok mellső végei cyclopsnál szeműn részeknek gyakran legnagyobb részét képezik a, nyilván azért, minthogy e nyujtványoknak, melyek Dursy szerint az ébrényben a szemüki résznek szintén részét képezik helyettesíteniük kell a rostacsontnak Dursy által az ébrényben felfedezett szemük részeit (Dursy szerint íveit), melyek felett csak fedcsontok gyanánt fejlődnek a homlokcsont szemük részei, mivelhogy az egész rostacsont durványos lévén, annak és egyszersmind a homlokcsontnak egyazon alapon fejlődő szemük részei is igen tökélytelenek. 4. Lehető volna, hogy az orr a magzatburoknak odanőtt szálai által kifejlődésében akadályoztatik és kirongáltatik, valamint Cruveilhier hasonlót állított az anencephalust ille-27 St* mm* Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint lő új kr. Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és köryvvázlat közlönye. Budapest, 1873. Julius G. S *.«*■ ■■ M» 5 Wl I sm mum . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Grosswald Á. tr. és Scheuthauer G. tr. Adatok a cyklops fejlődéséhez. (Vége). — Neupauer F. tr. A gyermekkor húgykőbetegségeiről. (Folyt.) — P e r e c h J. Am. kir. t. e. szemészeti korodáján gyakrabban előforduló köthártyabántalmak leírása. — Könyvismertetés. Lehrbuch der theoretischen u. practischen Chemie. Von J. Feser. — Lapszemle. Az apomorphiahalyag alkalmazása. Tárcza. A budapesti kir. orvosegylet jun. 21-diki rendes ülése. (Vége). — Strassburg, 1873. junius hóban. I. — Kivonat a szatmármegyei orvos-gyógyszerészegyletnek 1873. junius 8-kán tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvéből. — Vegyesek. — Pályázat.